A másodfakú ítélet ellen jogorvoslattal éltünk az ügyvédemmel. A kérésünket elutasították, a másodfokú ítéletet hagyták jóvá.
Ügyvédem szerint a döntésükben olyan indoklást adnak, ami a peranyagban nem szerepel és nem is lehet erre következtetni. Tehát valótlan dolgot állítanak - az ügyvédem szerint - nem én mondom aki elfogult, a saját ügyét tekitve. Mi a teendő?
Ez ellen van e jogorvoslat?
Még a LB is tévedhet
- 1
- 2
A címből kimaradt a kérdőjel, elnézést.
Gondolom itt felülvizsgálati kérelmeteket "hajtotta el" az LB. Itt már csak a "Mindenhatóhoz" fordulhattok. Magyarán e földi létben nem kaphatsz jogorvoslatot. A Legfelsőbb Bíróságon is emberek vannak, így a tévedés joga, mint minden embert őket is megilletik.
Tegyük hozzá, az ügyfelet képviselő ügyvéd is elfogult. Fenyvesi tanár úr szerint ez kötelessége is. (Meg aztán valami magyarázatot adnia kell az eredménytelenül igénybe vett felülvizsgálat után.)
Az ügyfél elfogult, az ügyvéd elfogult, csak a bíróság nem elfogult.
Amire a LB hivatkozik, az nem szerepel a peranyagban és nem is következik a leírtakból. Ez nem megítélés kérdése, ez tény.
Biztosan...
Azért részletezhetnéd, hadd tanuljunk, és hadd háborodjunk fel mi is.
Mi volt a per tárgya, mi volt az ítélet, mivel indokolt a bíróság.
Btw: ebben az ügyben tehát tévedett az első fokú bíró, tévedett három bíró a másodfokon, három az LB-nél... Ez a pálya tele van dilettánsokkal.
pont egy ilyen esetet meséltem el a szomszédban én is. Amikor a pótmagánvádat egy olyan papír alapján döntötte el a bíró, amiről tudnia kellett volna, hogy nem okirat és nem valódi.
De mivel nem ellenőrizte, hanem csak ész nélkül megtalálta és döntött - bűntárs lett egy többmilliós sikkasztásban.
Tudod, ha „megbízható” lenne ez az igazságszolgáltatás - ami ráadásul eleve nem az igazságról szól, akkor el lehetne fogadni, hogy van egy utolsó lépcsőfok, ami után sehová. De amíg a bíróságokon sorozatosan előfordulnak ilyen hibák, addig sajnos nincs igazad. Erkölcsileg és szakmailag is nulla az az ember, aki ilyen pozícióban megengedi magának ezt a fajta felelőtlen hozzáállást.
És még ha lett volna az emberben valami tisztelet meg hajlandóság az adóját befizetni, ezek után könnyen elmúlik.
egyébként tényleg, milyen jót lehetne csámcsogni a részleteken :)
Azért még tisztázandó, hogy a felülvizsgálat megengedhetősége tárgyában döntött a LB, vagy érdemben vizsgálta is az ügyet? Lehet, hogy a felülvizsgálatnak nem voltak meg a törvényi feltételei. Mindenesetre elképzelhető, hogy minden bírói fórum tévedett.
Elképzelni természetesen mindent el lehet. Hogy aztán az elképzelt esetnek mekkora a valószínűsége, az más kérdés.
Tipikus jelenség, hogy a fél (sértett, vádlott) úgy gondolja, hogy amit ő tud, azt a bíróságnak is tudnia kell, azt a tényt, amelyet ő ismer, a bíróságnak is ismernie kell - vagy legalábbis el kell ismernie. Holott a bíróság ezt csak a bizonyított tényekkel teheti meg.
Én már láttam is ilyet. Felülvizsgálati eljárásban- a tanácsban a mai főbíró is ott volt egyébként- olyan egyértelmű jövedéki törvényi tényállást hagytak figyelmen kívül, amely nem joggyakorlat, nem mérlegelés, nem értelmezési probléma volt. Ennek a törvény-helynek az alkalmazásával egyértelműen hatályon kívül kellett volna helyezni a közigazgatási határozatot, új eljárásra utasítás nélkül.
Mondod te. Õk meg az ellenkezőjét.
A gond az, hogy ők erre a felperesi hivatkozásra nem is reagáltak. Ez teljességgel kimaradt az indoklásból.
Kedves Kovács_Béla_Sándor!
A kissé cinikus megjegyzésed, hogy tévedett az elsőfok, másod....., erre az elábbi megjegyzést teszem.
Az ügyész 3 rendbeli jogosulatlag gazdasági előnyben mint bűnsegéd vádolt. Az elsőfok kettőnél megállapította, hogy a vád valós és elmarasztalt 36 e. Ft-ra melynek kifizetését egy évre felfüggesztett. A másodfok ebben a két esetben felmentett és a harmadik esetnél állípította meg a bűnsegédi véltkezséget. Akkor ezek szerint a bíróság a helkyzet magaslatán áll?
Továbbra is az a kérdésem, hogy van e olyan fórum ahol a LB valótlan állítását meg lehet támadni, mert az ügyvédem ennek lehetőségét említette nekem. Kérdés, hogy ennek van e alapja, vagy csak az ügy huzásából eredő anyagiak miatt mondja ezt?
Akkor ez nem is felülvizsgálat volt, hanem harmadfok?
Ha - hangsúlyozom: ha - ez nem felülvizsgálati eljárás volt - akkor esetleg azt még igénybe lehet venni. Hivatkozni azonban már csak a bíróság törvénysértésére lehet.
A gazdasági bűncselekmények megítélése valóban gyakran nehéz, vitatott - nem csoda, ha az egyes bíróságok eltérő ítéletet hoznak. A fellebbezés sem volt eleve reménytelen, hiszen mindhárom cselekményre született egy-egy felmentő ítélet is, meg volt hát a lehetősége, hogy akár egyszerre mindháromban is felmentéssel végződjön az ügy.
Ez sajnos felülvizsgálati eljárás volt és az ügyvédem ennek ellenére azt mondja, hogy van lehetőség a LB alaptalan döntésének "megkifogásolására".
Egy marad, amit lejjebb írtunk a jogorvoslat a törvényesség érdekében, ha a legfőbb ügyész előterjeszti, de nem terjeszti elő, mert a LB ítélete ellen nem lehet előterjeszteni.
Egyébként harmadfokú eljárás esetén sincs felülvizsgálat. Az LB csak olyan ítéletei ellen van ma már jogorvoslat, amelyek még az ítélőtáblák felállítása előtt, másodfokon születtek. Kivéve természetesen a perújítást.
Akkor, sajnos, tévedtem. Elnézést.
Lehet felülvizsgálat a harmad fok után is, amennyiben a Be. 416.§ (1) bek. c-g pontjaiban foglalt esetek állnak fenn.
Kedves Dr. Attila!
A Be. 416. § (1) bek. c-g pntja nem létezik, valamit elírhattól, légyszíves megnézni a jogorvoslat lehetőségének jogszabályi lehetőségét. Köszönöm.
Kedves hihetetlen!
Pedig létezik. Nézdd meg mégegyszer.
T. hihetetlen!
A mai napon hatályos Be. :
416. § (1) Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha
- a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére, illetve a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor,
- a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását a Btk. 90. §-ában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,
- a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdésének I. b)-d) pontjában vagy II-IV. pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor,
- a bíróság határozatának meghozatalára a súlyosítási tilalom [354. és 355. §, 405. § (1) és (3) bek., 549. § (4) bek.] megsértésével került sor,
- az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte, feltéve, hogy a terhelt még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a kiszabott büntetés, illetőleg az alkalmazott intézkedés végrehajtása még nem fejeződött be, vagy a végrehajthatósága még nem szűnt meg,
- a büntetőjogi felelősség megállapítására, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására olyan büntető jogszabály alapján került sor, amelynek alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság megállapította, de a terhelt már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a büntetés végrehajtása már befejeződött, illetve végrehajthatósága megszűnt, illetőleg a terhelt már nem áll az intézkedés hatálya alatt,
- nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, feltéve, hogy a nemzetközi emberi jogi szerv joghatóságának a Magyar Köztársaság alávetette magát.
Köszönöm szépen a választ.
- 1
- 2