Az illetékkel kapcsolatban:
A késedelem miatt eluatsított fellebezés illetéke 7000 Ft volt, a végzés szerin ez visszajár. Ez at új fellebezeés ezt hogy befolyásolja, újra be kell fizetni?
Köszönöm, megtaláltam, az NP13-as lesz az.
ÁNYK-n keresztül kell benyújtani, valamelyik NP jelű, fellebbezés benyújtására alkalmas nyomtatványon Ha peres az ügy, akkor pedig P jelűn.
Végzés elleni fellebezést az Országos Bírósági Hiavatal levelezőrendszerén kéne benyőjtani: egy ügyben, de fogalmam sincs hogy ebbe hol hogyan lehet belépni. Ügyfélkapum van egyébként. Sima levélben nem lehet ezt helyettesíteni?
Igazából olyan végzés ellen lenne a fellebbezés, ami egy fellebezeést késedelem miatt utasított el. A fellebezésben lényegében a késés kimentési oka és az igazolás lenne előterjesztve.
Tehát ezt postai úton is be lehet adni vagy mindenképpen csak elektronikusan?:
Köszönöm. ÁNYK szerint, mindenféle hitelesítések után, sikeresen beküldtem az egészet, csatolmányokkal együtt. (ékezet nélkül akartam, így az én fájlnevem "...mocskosribanc" lett) ;-) Ügyfélkapun át.
Naivat kérdezek: amiatt hogy az űrlapban ott van a bíróság neve, máris a jó helyre ment?
Az ÁNYK nem egyenként hitelesíti az elektronikus iratokat, hanem létrehoz egy e-konténert, abba belepakolva mindent. A TE ügyfélkapud az e-konténert lezárja és a te elektronikus aláírásoddal lepecsérteli, tehát a bírósági oldalon amikor azt felnyitják, vélelmezni fogják, hogy azt te pakoltad tele, nem pedig valaki más, és így a benne található iratok is tőled származnak. Ha fontos az iratok sorrendje (általában fontos), akkor a fájlokat érdemes sorszámozva elnevezni, pl. 001_kérelem, 002_bérpapir, 003_gyámhiv-határozat, 004_fotó_arrólakurváról_azzalaszeméttel stb.
Ez nagyon jó! ("...osztogatnak hanem fosztogatnak.") :-D
Készen is vagyok, az eddigi tippeket köszönöm azoknak akik foglalkoztak a dolgommal és segítőek voltak!
Csak azt szeretném még kérdezni, hogy ha az ÁNYK-val töltöm ki és elektronikusan akarom beküldeni,
akkor hogyan és mit hitelesítek beküldés előtt?
Minden (fellebbezési szöveg és mellékletek) csatolmányban van (összesen 3 db) , egyébként.
Az érdemi döntés ellen kell fellebbezni azzal, hogy az hamis ténymegállapításon alapul. Mert nem Hamburgban, hanem Harkovban, nem Volvókat, hanem Vokgákat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. De ha a döntés mindkét tényállás esetén ugyanaz lenne, akkor nem érdemes csak az indoklás miatt fellebbezni.
Az ányk-ban pedig az ügyszám: Pk 40800 2024.
Látom, te meg engem nem értesz. Nem azt mondtam, hogy ne a végzéssel szemben fellebbezz. Azt mondtam, ne az indoklással szemben.
elgépelés:
*hogy NE lássam...
Akkor, a Végzésen kívül mi ellen tudok fellebbezni?
Saját akaratomból sem okozott gondot hogy lássam a Kérelmezőt, a távoltartási időn túl sem, ezért egy újabb időszakot is kibírnék, vagyis ez a része annyira nem fontos. Az fontos, hogy az indoklásban bőven vannak valótlanságok. Ha valaki csak ezeket olvassa, mondjuk ügyész, és azt látja hogy nincs kifogásom a leírtakkal szemben, azt hiszi hogy itt valami pszichopata állatról van szó.
Nem értelek. Ha szerinted megalapozatlan a a végzés, miért az indoklás ellen akarsz fellebbezni.
(Egészségügyi kérdésekben "orvoslásban járatlan" ismerős véleményét kéredi ki?. Nincs mód "új eljárásra" - hiszen még folyik a "régi".)
Nem tudom, őszintén!
Van, jogban járatlan ismerősöm akiknek elmondtam mik történtek még, szerintük új eljárást kellene kérnem, de ahhoz szerintem én kicsi vagyok.
Merthogy a fentin túl sok _feltételezés_ is van a Végzésben indoklásképpen.
A sok dolog között ami a meghallgatáson elhangzott, ott van például a "Nem nyitottam meg a linket a videóra, mert azt gondoltam hogy fenyegetés van benne" állítás. (Amúgy soha de soha nem kapott a múltban videót tőlem, szóval még csak ilyesmi előzmény sincs.)
Ezt a bíró leírta úgy, hogy "a link félelmet keltett kérelmezőben, fenyegetően hatott rá".
Aki viszont valóban megnyitotta (a rendőrségen megtették) az a kérelmező(!) szerint azt mondta róla, hogy nem tartalmaz fenyegetést. A bíró erről a kijelentésről egy sort sem írt. (Ehelyett azt írta a Végzésbe, hogy mit _feltételezett_ róla a kérelmező, aki még csak meg sem nyitotta.)
Alapvetően csalódást keltő volt számomra, hogy a meghallgatáson a bíró csak a kérelmezőt vette figyelembe, korántsem egyedül a fenti feltételezését fogadva el és használva fel indoklásképpen.
Egyébként, nem jártam rendőrségen az ügyben.
Ezen múlott az érdemi döntés?
Az olvasható a Végzésben h lehetséges fellebbezni.
Ahogy írtam, olyasmik is vannak az indoklásban amik nem történtek meg. Egyszer éppen hogy az ellenkezője hangzott el a meghallgatáson, ami viszont az indoklásba került, az a Végzést támasztja alá.
Távoltartásról van szó és én vagyok a kérelmezett. A bíró megkérdezte (nem is engem) hanem a kérelmezőt hogy milyen viszonyom volt a korábbi exemmel. Ők egymással sose találkoztak, mégis csak őt kérdezte, engem nem.. Kérelmező azt felelte, úgy tudja (tőlem) hogy annak az exnek az új párjával összeverekedtem anno. Erre én nem reagáltam semmit, mivel ez igaz.
Ezután meglepve olvasom a Végzést, az indokok között felsorolva azt, hogy "volt párját annak újabb párkapcsolata létesítésekor tettleg is bántalmazta."
Tessék?? A valóság az, hogy sem ezt, sem egyik előzőt sem vertem, rendőrségen sincs nyoma ilyesminek, máig jóban vagyunk, ő maga sose említette nekem soha hogy megvertem volna..
Bíró hazudhat indoklásban? Vagy ez megér egy fellebbezést? Vagy mit?
Az indoklás ellen nemigen szoktunk fellebbezni. Pláne, hogy nem is per. Milyen eljárás ez?
Köszönöm.
Azért szeretnék fellebbezni, mert olyan állítások is szerepelnek az indoklásban,amik nem felelnek meg a valóságnak:
Nem csak a korábbi Végzés pontatlanságait másolták be (kb "Ctrl+C" és "Ctrly+V", én pedig az első után még nem szóltam),
hanem néhány olyan, frissen, élőben elhangzott mondatot is kiforgattak, olyannál alakítva, ami éppen hogy a számomra elmarasztaló Végzést támasztja alá.
Csalódott vagyok, és nem szeretném ha bajom származna abból hogy látszólag egyetértek, és hogy nincs nyoma az ellenkezésemnek.
A betűjel előtti számot hagyd el, az ügyszám a betűjel utáni szám és az évszám együtt. A határozat száma az utolsó / utáni szám.
Ha az ügy tárgyi költségmentes vagy -feljegyzéses, akkor a fellebezés is az.
A címzés mindössze azt jelenti, hogy a megszólítás az lesz: "Tisztelt Törvényszék!".
Laikusnak szerintem elsőként azt kellene megkérdeznie, hogy egyáltalán fellebbezen-e. Mert ha esetleg nem javallott, akkor az összes technikai kérdés felesleges.
A kérdéseim nem csökkentek. (időközben csak annyit gugliztam ki hogy a hármas szám az eljáró tanács száma, de továbbra sem tudom hogy a számot hová írjam az elektronikus űrlapon)
Üdvözletem!
Új vagyok itt, jogban járatlan, a napokban kezdődött életem első bírósági ügye, sajnos.
3.Pk.40.800/2024/3.
E polgári nemperes eljárásban a fentihez hasonló karaktersorozat olvasható a Végzésen, ami ellen fellebbezést fogok beadni. Jelenleg az űrlapokat töltöm ki, de rögtön elakadtam.
Kérdésem: a fentiből melyik rész
> az ügy száma?
> a határozat sorszáma?
(Az ÁNYK nyomtatványba sehogyan sem tudom a 'Pk' előtti '3'-ast beírni, a fellebbezési nyomtatványban ugyanis, a fenti karaktersorozatból csakis a 'Pk' szerepelhet legelöl... akkor hol a '3' helye?)
A Végzés szerint az eljárás illetékmentes.
Kérdésem: a fellebbezésért viszont, kell fizetnem (mennyit, s hova)?
(Keresgélek, guglizom, stb de nem találok.)
E fellebbezést, egyébként, egy bizonyos fővárosi kerületi bíróságnál kell elektronikusan benyújtani ('...és a Fővárosi törvényszékhez címezni' - ezt a megfogalmazást szintén nem értem most még.)
Ha a kérdést máshol kellene feltennem, megköszönöm a konkrét ötletet!!