Asszonytartás vagy "kiegészítő" gyerektartás?

Egy barátom válik és szeretne a leendő exnejének egy ideig anyagilag segíteni, amígy "talpra nem áll" és "új társat nem talál".
Ezért azt találták ki, hogy a házrészét juttatja a gyerekeknek (2 gyerek) tartásdíjként (13 millió Ft), de ezen felül is vállalja, hogy ("míg mást nem talál" bla-bla-bla) a minimálbér 40%-át pénzben fogja még fizetni.

Nem tudom, nem lenne-e jobb ötlet, ha ezt a felajánlást úgy vennék bele az egyezségbe, hogy "X éven át", vagy "amíg élettársat nem talál", vagy "amíg anyagilag rászorul", vagy mit tudom én, szóval addig ASSZONYTARTÁS címen fizeti ezt az összeget?

Tartok ugyanis tőle, hogy ellenkező esetben soha nem szabadulhat meg ettől a tehertől se - pedig azon a pénzen akár betétet is nyithatna majd a gyerekeinek, vagy nyaralni vihetné belőle őket.

(Az egész anyuka ötlete volt.)

Majd bolond lenne ilyen feltételek mellett "talpra állni" ...
Az apuka csak maradjon a gyermektartás fizetésénél, amit majd a bíróság megállapít. A gyermekeit ezen felül akármikor, akármivel is támogathatja, ha lesz rá lehetősége. A házrészét ne előlegezze tartásdíjként, mert nem tudhatja még az ő élete is hogyan alakul.
Az asszony, főleg ha ennyire képzett menjen el dolgozni, és ne tartassa el magát!
Ez a rafinált nő, még a válás és egyezség után is az orránál fogva vezetné, és az utolsó fillérjét is kicsalná.

Nyusz66,

Olvastam az esetet a masik topikban is. A ferjem valasakor is voltak hasonlo otletek. Az o ugyvedje azt tanacsolta, hogy a minimalis kotelezettseget irja ala es a tulajdonreszet tartsa meg. Az elobbi jol jott pl. mikor nem volt munkaja. Ezen felul barmikor adhat a gyereknek vagy az ex-nek penzt, ha akar, de nem hajthato be rajta az extre osszeg.
Tudom, hogy azzal etetik az apukat, hogy korlatlan lathatast biztositanak neki es ezert legyen hajlando mindent alairni. A ferjemet is ezzel csalogatta az ex. Az ugyvedunk (1000+ valoperet mar lezongorazott) mar akkor mondta, hogy egy anyuka Magyarorszagon akkor tartja be a lathatast, amikor akarja. Ez igy is lett, iden 3 napot latta a ferjem a kisfiat. (Igaz, kulfoldon elunk.) Ha meg erdekelnek reszletek, szivesen irok e-mailt. Nem terhelnem a forumot ilyesmivel.

Sajnos apuka "menthetetlen", valami középkori lovagi kódex szerint igyekszik viselkedni. Nem fog belemenni holmi "minimál" egyezségbe. Azt akarja, hogy büszkén, egyenes derékkal távozhasson (egy szál alsógatyában....) ebből a házasságból.

Szóval még mindig nyitva a kérdés a jogászok felé:

Nem járna jobban, ha asszonytartásnak neveznék azt a plussz juttatást?

Nyusz66,
Azert hozzatennem, hogy a ferjem eseteben az a "minimal" egyezseg 45000 Ft gyerektartas 1 gyerek utan +25000 Ft a lakastortesztes fele. Es a ferjem ennel is tobb penzt kuld, plussz a sok ruha, muszaki cikk es egyeb ajandek csomagban. Az ex-e persze ezt is kevesli.
A ferjem is tobb gyerektartast akart alairni, de az ugyved nem engedte szerencsere. Mert ahogy latjuk, az ex ezt sem teljes egeszeben a gyerekre kolti.
A Te esetedbeli Apukat sem fogja egy csoppet sem tobbre becsulni Anyuka, es egy perccel sem fogja tobbet latni a gyerekeit, akarmennyi penzt ad.

Csak sajnos ő úgy gondolja, hogy a saját lelkiismeretének tartozik ezzel...

Jogi vélemény? Melyik lenne a nyerő?

Találtam egy olyan bekezdést, miszerint a házastársi tartá határozott időre is megállapítható.

Ha mindenáron ragaszkodik ehhez a plusz "gesztushoz" az exe felé, akkor szerintem ez lenne a legbiztonságosabb. Tehát mondjuk 3 vagy 5 évre vállalja asszonytartásként. Vagy nincs igazam?

Te jó ég..........

Léteznek ilyen férfiak is???
Vagy mi az ördögöt követett el, hogy ekkora a bűntudata????????????

:))

Igen, léteznek.

Én is kérdeztem már tőle, engem nem akar örökbe fogadni? Vagy tőlem is elválhatna. :-)

De a kérdés még nyitott: Jogilag ez így OK?

A házastársi tartást válás esetén a bíróság vagy megállapítja vagy nem.

De elvált házastárs megélhetését segítendő lehetséges önkéntes tartásdíj fizetése is., ezt legjobb közjegyző előtt magánokiratba foglalni valamint a pénzt havonta bankszámlára utalni - fontos ezen két dokumentum -, mert akkor az elvált házastárs halálakor a túlélő ex jogosult lesz ideiglenes nyugdíjra, és majdan saját jogon állandó nyugdíjra.

Az "özvegy" szót elfelejtettem pedig ez a lényeg.

Ezt most nem értettem.
Nincs olyan lehetőség, hogy a megegyezésben ÖNKÉNT vállalja a férj X évre az asszonytartást - hanem a bíróság MEGÁLLAPÍTJA, vagy nem állapítja meg, és kész? De miért?

Ez a túlélő házastársas dolog sem volt tiszta a számomra - vár egyenlőre nem esélyes, hogy bármelyikük záros határidőn belül meghalna - reméljük.

Természetesen van az önkéntes fizetés lehetősége is, amikor a válóperes bíróság előtt a férj kijelenti: x Ft/hó összeg házastársi tartásdíjat hajlandó fizetni. És ez benne lesz a válóperes itéletben.

De ha a bíróság esetleg nem tartja indokoltnak az asszonytartást (...), a férj utóbb még lehet nagyvonalú és gáláns...

X évig vagy akár holta napjáig is fizethet.

Ha az ex házastárs mondjuk középkorúan szenderül jobblétre, az özvegy 1 évig kapja az ideiglenes özvegyi nyugdíjat. Aztán majd csak akkor ha eléri a jogszabályban előírt nyugdíjkorhatárt, és onnantól állandó özv.nyugdíjra lesz jogosult, a saját nyugdíján felül.

És mint volt házasfél vagy a válóperes bíróság által részére megitélt tartásdíj vagy a volt férj által önként vállalt havi fizetések alapján lesz jogosult majdan az özvegyi nyugdíjra IS.

De nem okvetlenül szükséges elválniuk (...), elég ha csak külön élnek., kell a közjegyző előtti magánokirat, miszerint önként vállalja a tartásdíj fizetését, és kell a bankszámla igazolása is ahová hónapról hónapra érkeznek az utalások. Ezek két okmányt kell majd becsatolni majdan az özvegyi nyugdíj iránti kérőlaphoz.

Az hogy egy külön élő feleség és/vagy elvált feleség miért is szorul rá a tartásdíjra, nos ez ahány párkapcsolat annyi szituáció.

A tartásra kötelezett személy és a gyermeket tényleg eltartó, gondozó személy megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett a tartási kötelezettségnek kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad a jogosultnak. A bíróság azonban a tartásra kötelezettet ilyen megállapodás esetében is kötelezheti a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges.
A Csjt. 65. §-a szerint a kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges, a leszármazó és a testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségeinek viselésére is kiterjed.
A Csjt. 69/B. §-a úgy rendelkezik, hogy a gyermektartásdíjról a bíróság a szülők megegyezésének hiányában dönt. A Csjt. 69/C. §-a értelmében pedig a gyermektartásdíjat a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, továbbá a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekre és a gyermek saját jövedelmére is tekintettel általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani.
A jogszabályok tehát rendelkeznek a tartási kötelezettség mértékéről, ez azonban nem akadálya annak, hogy az érdekeltek e vonatkozásban a jogviszonyukat megállapodással rendezzék. Ez következik abból az előbb említett szabályból, amely szerint a bíróság a gyermektartásdíj összegét megegyezés hiányában állapítja meg, továbbá a Csjt. 69. §-ának (1) bekezdéséből is, amely szerint a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni, ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított rokoni tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be.
A jogszabályok nem tiltják olyan tartalmú megállapodás létesítését sem, amely szerint a tartásra kötelezett a tartási kötelezettségének kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad át a gyermeket ténylegesen eltartó, gondozó személynek a gyermek részére. Az ilyen megállapodás bírósági egyezségbe foglalható, de létrejöhet peren kívül is.
Ha a felek a megállapodásukat bírósági egyezségbe foglalják, a Ptk. 19. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság bírálja el, hogy a megállapodás megfelel-e a gyermek érdekének.
Ha a megállapodás peren kívül jön létre, érvényességéhez a Ptk. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
Ha a felek a megállapodásuk jóváhagyását a gyámhatóságtól nem kérték, per esetén a bíróság maga bírálja el, hogy a megállapodás a gyermek érdekének megfelel-e.
A bíróság érvényes megállapodás esetén is kötelezheti a tartásra kötelezett személyt a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges.

Ha a házastárs a volt házastársával szemben tartási igényről (Csjt. 21. §) lemondott, de utóbb a tartásra fel nem róható okból rászorulttá válik, a lemondás nem akadálya annak, hogy a volt házastársával szemben - a Csjt. 22. §-ának (3) bekezdésében meghatározott korlátok között - tartási igényt érvényesíthessen. Ilyen esetben azonban vizsgálni kell a lemondás okait. Ha például a lemondás olyan vagyoni juttatás ellenében történt, amely a lemondó házastárs tartására elegendő alapot nyújtott, a tartási igény rendszerint nem alapos.
Ha a jogosult házastárs lejárt tartásdíjról mondott le, a lejárt tartásdíj iránti igényt utóbb nem érvényesítheti.
A lemondó jognyilatkozat a polgári jog szabályai szerint megtámadható.