Végrehajtási jogi fórum

A KÖZVETLEN végrehajtási jog hiányának megállapítását kértük, az alábbiakra hivatkozva:

MIÉRT HÚZZA AZ IDŐT A BÍRÓ újabb és újabb kifogásokkal???

Az „5/2024.JEH. III.fejezet 23. és 25. pontja(23.) „A Jogegységi Panasz Tanács az indítványban meghatározott elvi jogkérdés eldöntéséhez áttekintette a közjegyzői okirat közokiratiságáról és végrehajtási záradékolásáról rendelkező jogi szabályozást.(25.) „A felmondással lejárttá tett tartozás végrehajtási záradék kiállításával történő közvetlen végrehajtásának elrendelését a Vht. 23/C. §-a alaki és tartalmi előírásokhoz köti. Az (1) bekezdés a záradékoltatni kívánt okirat kötelező tartalmi elemeit határozza meg, míg a (2) bekezdés az alaki előírás tekintetében specializál: a kötelezettség feltételének vagy időpontnak a bekövetkezését közokiratnak kell tanúsítania:”az „5/2024.JEH. IV.fejezet (60.) pontjában írtak szerint:„ (59) Mindezekre figyelemmel a Jogegységi Panasz Tanács a Bszi. 24. § (1) bekezdés c) pontja, a 25. §-a, a 32. § (1) bekezdés a) pontja, a 34. §-a, továbbá a 40. § (1) és (2) bekezdése alapján, a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása érdekében [Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés] a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.(60.)A Jogegységi Panasz Tanács a Bszi. 42. § (1) bekezdése alapján a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a BHGY-ban, a bíróságok központi internetes honlapján és a Kúria honlapján közzéteszi.A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.”

matroz:

Már adós egyéb ügyében kérelmezte a végrehajtást kérő az ingatlan értékesítését, megtörtént a becsérték megállapítása, azzal egyidejűleg a zálogjogosult felhívása, hogy a zálogjogból fakadó igényéből következően a kézbesítéstől számított 15 munkanapon belül becsatlakozhat.
Ezt jogerősen megállapította a bíróság, zálogjogosultként becsatlakoztál a követelésed kielégítéséért.
Lehetséges okok:

1. az alapügyet megfizette az adós, ezért nem került értékesítésre az ingatlan, zálogos ügyben nem árverezhető az ingatlan.
2. Másik végrehajtó járt el, aki nem terhelte végrehajtási joggal az ingatlant a zálogjogon kívül, így a tulajdoni lap alapján még valószínűsíteni sem tudta a végrehajtó, hogy más kollégánál már megtörtént a bekapcsolódás
3. Bekapcsolódtál, azonban a költségelőleg felhívásra nem teljesítetted a költséget.

Neked nincs teendőd, azonban jobban járna az eljáró végrehajtó, ha megkeresné a kollégáját, milyen ügyszámon iktatta a zálogjogos ügyed, de a gyakorlatban éppen ezért kerül a végrehajtási jog is bejegyzésre, hogy az eljáró végrehajtó észlelje a megelőzést.

Azért a végrehajtódat keresd meg.

Hiszen írta: egyszer már csatlakoztál. Az arra elég, hogy ha árverezik az ingatlant rajta leszel a hirdetményen. Mi többet szeretnél elérni a mégegyszer csatlakozással?

Zálogjogosultak vagyok és van egy régi becsatlakozási végrehajtási eljárásom M. nevű magánszeméllyel szemben.
2025. áprilisában harmadik fél végrehajtási eljárást indított M. adóssal szemben, és az eljáró végrehajtó a tulajdoni lap alapján felhívott engem, mint zálogjogosultat a becsatlakozásra, ami meg is történt. A T. bírósági titkártól érkezett végzés szerint nem engedélyezheti a becsatlakozást, mert ugyanabból a jogalapból nem lehet még egy végrehajtási eljárás. Csak saját jogú eljárást esetében tudom a vh. hatályának kiterjesztését kérni, becsatlakozás esetében nem. Mit tehetek? Ha rossz választ írok a titkárnak, lerúgja a becsatlakozási kérelmemet:(

A felét. (Bizonyos összeg fölött az egészet, de ez még nem az a magasság.)

először is köszönöm a választ másodszor tehát ha a 2. munkáltatónak is beküldi végrehajtásra akkor az egész összeget viheti vagy több letiltás esetén csak a felét? értem én ezalatt 96.000 forinbol 48.000 forintot.

Nem. Ha mindenki szabályosan jár el, akkor a másodikból már nincs mentes rész. Akkor se, ha az első nincs annyi.

tehát ha a mentesség az elso munkabérből illet meg az 96.000 forint akkor a másikból kapok annyit hogy összesen meg legyen a 116.000 forint ami jul 1-tol mentes ugyebár ?

A végrehajtónak tudnia kellene, hogy melyik munkabér lett elsőként letiltva. Semmi más dolga nincs, minthogy ennek megfelelően küldje meg a letiltást a 2. munkáltatónak.

A gond ott van, hogy a végrehajtó sem fog tudni a 2. munkáltatóról, mert ott csak most fog kezdeni a kérdező. És csak akkor fog tudni róla, ha újra lekéri a TB-től, hogy hol van a kérdezőnek munkahelye. De azt meg nem fogja magától megtenni, csak ha a vh. kérő kéri. Ha a kérdezőnek szerencséje van, július 1-től egy fillért nem vonnak tőle, egyik helyen sem. Egészen addig, amíg a vh. kérő fel nem ébred.

Vht. 62. § (1) A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer Ft-ot. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén. (2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.
Tehát, ahogy KBS is írja, együtt kell(ene) számolniuk, mert a mentesség csak az egyik bér alapján illet meg. Ha a munkáltatóid nem tudnak egymásról, és így mindkettőtől megkapod a mentességet, az szabálytalan.

Szigorúan véve együtt kellene számolni. No, de tudnak ők egymásról?

értem de 2 kulon cégnél leszek 8 órás tehát egyik helyen 4 másik helyen is 4 azaz 2x 96.000 forint lesz a fizetésem ebben az esetben is marad a mentes rész ?

A mentes rész marad. Ahogy eddig is. Ilyen egyszerű.

Üdvözletem!
Jelenleg 4 órában dolgozom nettő bérem 96.000 forint sajnos több letiltásom van ezért csak a 60.000 forint mentes részt kapom a fizetésemből, jólius 1-tol emelkedik e mentes rész ha visszamegyek 8 órába dolgozni akkor a naettom 193.000 forint lenne a kérdésem az lenne hogy ennél az esetnél is levonhatják tőlem a mentes rész feletti teljes összeget vagy annak csak a felét több letiltás esetén tehát 116.000 forint lesz a mentes rész és az a feletti résznek a fele több letiltás esetén vagy a fennmaradó egész le lesz vonva?

@FFlower
Mindenekelőtt: 1) nem felé, hanem vele szemben. 2) Nem felé, hanem itt is vele szemben. 3) Nem felé, hanem részére. 4) Nem felé, hanem… Annyira nem felé, hogy felé-vel nem is értem a mondatot (szerintem te sem), így a helyes megoldást sem tudom közölni.
Érdemben pedig:
A végrehajtást kérő követelése mindig két csoportra osztható: a) a végrehajtandó határozat (ítélet, fmh stb.) szerinti követelése, tehát aminek a behajtása iránt kérte a végrehajtás elrendelését. Ezek a Vht. 165-170. §§ szerint minősülnek. b) a végrehajtás elrendelésével, foganatosításával felmerült költség, a Vht. 164. § szerinti minősítéssel.
A fenti b) pont szerinti költség feltétlen elsőbbséget élvez. Ez azt jelenti, hogy például egy árverési vételár felosztásakor, több vh-kérő esetén, vételárból előbb levonásra kerülnek a 164. § szerinti követelésrészek, valamint értelemszerűen a végrehajtó költségei a jutalék kivételével. Ezt megkapja mindenki, akár tetszik az a másiknak, akár nem. És a csak a fennmaradó összeg kerül felosztásra az a) pont szerinti minősítés szerint, ahol már figyelembe kell venni a kielégítési sorrendet. De miután ez a számtan is megvan, a végrehajtást kérőt így megillető összegből levonásra kerül még a behajtási jutalék (5 millió alatt *összeg / 108 x 100, illetve összeg / 108 x 8 képlettel).
És még egyszer: n e m f e l é !

Eredményes árverezés utáni Felosztási terv

Tisztelt Szakértők!

Végrehajtási ügyben eredményes ingatlan-árverezést követően a befolyt összeg felosztásával kapcsolatban merült fel kérdés.

Felosztási terv érkezett, amelynek értelmezésével hozzánk fordultak.
A tervben egy dolog egyelőre kicsit furcsa számunkra, olyan mintha ellentmondás lenne benne, mert

a hivatkozott Vht. 165. § értelmében a követelések kiegyenlítéséhez meghatározott Kielégítési sorrend szerint az árverezést indító Végrehajtást kérő felé fennálló tartozás járulékos költségeinek levonása után fennmaradt összeg egésze logika / érzés szerint ennek az elsőbbséget élvező Vh kérőnek kerülne kifizetésre a felé fennálló teljes tartozás rendezéséig,

ezzel szemben az szerepel a részletes bontásban, hogy a járulékos költségek levonását követően az ingatlanra időközben végrehajtási jogot bejegyeztető további Vh kérők felé is történni fog kifizetés - ha jól értelmezzük ezek is a tartozások tőke részén felüli járulékos költségek.

Természetesen lehet, hogy ez így szabályos - tehát a kérdés az az, hogy a Kielégítési sor szerinti elsőbbséget is megelőzi a járulékos költségek rendezése az összes Vh kérő felé?

Előre is köszönjük a válaszokat!

@Domcsi
Az autó miatt ne nagyon fájjon az örökösek feje. Fájjon inkább az örökölt 16 ezer Ft miatt, amit - ezek szerint - rögtön el is buktak. Ezt meg kell fizetni, a végrehajtónak, aki ez után megállapítja, hogy a követelés fennmaradó része behajthatatlan maradt.

Vagy lefoglalta a végrehajtó korábban, vagy már nem tudja. De nem mindegy, ha úgysincs meg egyik se?

Köszönöm! Ha a póthagyatéki eljárásban valamelyikünk nevére kerül átadásra a két autó, akkor - gondolom - át kell íratnunk és a végrehajtó lefoglalja. Esetleg adódhatnak egyéb költséget, melyeket nekünk kell fizetni?

Az örökös az örökhagyó tartozásaiért első sorban az örökség tárgyaival felel. (Esetleg az örökség erejéig.) Nem felel azokkal a tárgyakkal, amelyeket önhibáján kívül nem tudott birtokba venni.

Édesapám elhunyt, a 16.000 forint örökséget hárman örököltük, elfogadtuk, a hagyaték átadása lezárult, majd levelet kaptam a végrehajtótól, hogy közel - 2006-os ügyben - 4 millió forintot követelnek tőlünk. A végrehajtó egy hivatalból forgalomból kivont gépjárművet talált, a közjegyző még egyet ugyanezen paraméterekkel. A végrehajtó megkeresésére a közjegyző póthagyatéki eljárás során szeretné átadni valamelyikünk részére a két autót, melyről semmit sem tudunk, nem tudjuk hol található és a papírjai sem állnak rendelkezésünkre. Egyik örökös amerikai állampolgár. Nem tudom, mit veszünk a nyakunkba ezekkel az autókkal, ha a mi nevünkre kerül, a 4 millió forintot be tudják hajtani rajtunk? Tényleg egyszerűbb, ha egyikünk nevére kerülnek az autók, persze senki sem szeretné bevállalni, vagy a végrehajtás szempontjából hogy járunk jobban? Köszönöm szépen! Krisztina

tmsnmeth80,

Kérd a végrehajtót, hogy ismét kérje le a NAV-tól, hova van az adós bejelentve dolgozni, és ismételten szólítsa fel a munkáltatót a levonásra, felhíva a figyelmét arra, hogy a Vht. 79. § szerint készfizető kezesként felel. Ha nem teszi, adasd ki a munkáltató ellen is az FMH-t. Aztán majd bizonyíthatja, hogy rossz a NAV nyilvántartása...

Ha a lekérés eredménytelen (tényleg nincs bejelentve az adós, sem oda, sem másik munkahelyre), akkor kérd a végrehajtót ingófoglalás foganatosítására, DE a Te személyes jelenlétedben. A személyes jelenlét fontos, mert a végrehajtók nem szeretnek ingóságokkal szöszölni, és maguktól nem vesznek mindent észre.

Viszed magaddal a Vht. 90-91. §-t kinyomtatva, amin rajta vannak a végrehajtás alól mentes ingóságok. Mindenre, ami nincs rajta, és a helyszínen tartózkodók nem tudják egyből (pl. számlával) igazolni, hogy az nem az adósé, kéred a végrehajtótól a foglalást a Vht. 86-87. § alapján. Mindegy, hogy milyen öreg a TV, meg rozoga a kanapé. Kéred az árverés kiírását, és gondoskodsz arról, hogy ha nincs más licit, 1%-on megvedd magad. Ellenben a legtöbb adós észre tér, amikor viszik tőle a kanapét, és hirtelen talál egy kis pénzt, családi összefogással, stb.

Ha pedig harmadik fél végrehajtási igénypert akar indítani a kanapéja foglalás alól való feloldása iránt, ám tegye. Nem fogja...

Voltam ma a Végrehajtónál. A pénzt megtarthattam és 143 000 Forintot ki kellett fizetnem a Végrehajtónak.

Május 8.-án a munkáltató úgy nyilatkozott a Végrehajtónak, hogy nem dolgozott és nem is dolgozik nála az adós, ami nyilvánvalóan hazugság.

Ilyenkor mi a teendő?

De én nem erre értettem. Hanem arra, hogy ha itt tényleg összejátszás van, és a munkáltató nem akar-fog levonni semmit a következő hónapban, akkor kell érvényesíteni a mögöttes felelősséget (illetve, erre már most felhívni a figyelmét. Hátha megjön az esze.)

Nem, dehogy.

Gerbera úgy érti, miért érvényesítené a levonás elmulasztása miatti mögöttes felelősséget, amikor nem hogy a levont összeget, hanem a teljes bért átutalta. De neked van igazad, ez egyszerűen csak a bérnek az adós munkavállaló rendelkezése szerinti fizetése - a levonást tényleg elmulasztotta. Lehetne érvényesíteni a mögöttes felelősségét. Más kérdés, hogy elég nagy szemtelenség lenne.