Az elszámolás nem forintosítást jelent. Hanem mindenekelőtt a tisztességtelenül felszámított követelésrészekkel való elszámolást, ami többnyire (az általam ismert ügyek 100 százalékában) a követelés csökkentését jelentette. De mivel az adósok ezzel többnyire (az általam ismert ügyek 100 százaléka mínusz 1 db. eset) nem kerültek túlfizetésbe, továbbra is tartoztak, és tartoznak azóta is. Az egy másik dolog, hogy a devizahitelek nagyobb hányadát (tehát nem mindet!) az elszámolással egyidejűleg forintosították is.
Igen, te is a DH1-2 törvények hatálya alá tartoztál. Most (ha nem 10 évvel ezelőtt) viszont eljött az ideje, hogy elkezdjed visszafizetni a tartozásodat, de legalább azt, amit ténylegesen fel is vettél.

Nagyon köszönöm a hozzászólást!

De mit számoltak el? Vérgehajtási záradékban van x millió FORINT követelése a Banknak!

Mit kellett elszámolni?

Elszámoltak? Akkor szünetelt az elévülés, és újra indult.
Értem én, hogy nagyon szeretnéd, hogy el legyen évülve, de például én meg nagyon szeretnék húszéves, kétméteres, szőke svéd lenni...

www.kbs-ugyved.hu

Köszönöm!

A kérdésem és aggodalmam még mindig ugyan az!

Tudom már leírtad hogy igen megszakítja a banki elszámolás az elévülést!Igen értem amit írsz!!

"Így a végrehajtás szempontjából te forinthiteles vagy"
HA forinthiteles vagyok akkor vonatkozik rám bármelyik DH tv.?
Megszakítja az elévülést a banki elszámolás mely ugye forintosítás volt de ugye nekem 2008-tól forintban volt záradékolva a követelés!?

„A végrehajtási záradékot a kölcsönszerződés felmondásakor 2008-ban állították ki és az akkor fennálló CHF tartozást a végrehajtási záradékban forintosították.”
Ez mindig is így volt, kivétel, amikor a követelést továbbra is devizában kell nyilvántartani. De a te tartozásodat - ezek szerint - éppen forintban záradékosították, még akkor, amikor devizahitelesnek lenni királyság volt. Így a végrehajtás szempontjából te forinthiteles vagy. Mi a kérdésed?

"A jogutódlást megállapító végzés nem DH2tv. 6. § (6) szerinti ítélet, és legfőképpen nem végrehajtási záradék."

A végrehajtási záradékot a kölcsönszerződés felmondásakor 2008-ban állították ki és az akkor fennálló CHF tartozást a végrehajtási záradékban forintosították.

Nagyon köszönöm!

"De ha nem évült el, akkor bizony nem mindegy, mennyi nem évült el!"

Akkor bizony nagyon nem mindegy!!

„Ezt már tisztáztuk: nem.” Javítok: igen.

„a végrehajtási záradékkal ellátott követelés elévülését megszakítja e a 2015 évi banki elszámolás?”
Ezt már tisztáztuk: nem.
„Lehet e a bíróság által jogerős végrehajtási záradékot -6. § (6) bekezdés-jogerős bírósági ítéletnek tekinteni?”
Nem. A jogutódlást megállapító végzés nem DH2tv. 6. § (6) szerinti ítélet, és legfőképpen nem végrehajtási záradék.
„Ha elévült akkor hogy úgy mondjam mind1 hogy 8 millió vagy 15 millió évül el!”
OFF mindegy ON Így igaz. De ha nem évült el, akkor bizony nem mindegy, mennyi nem évült el!

Bocsánat!

A lényeg és a fő kérdésem továbbra is az hogy a végrehajtási záradékkal ellátott követelés elévülését megszakítja e a 2015 évi banki elszámolás? Lehet e a bíróság által jogerős végrehajtási záradékot -6. § (6) bekezdés-jogerős bírósági ítéletnek tekinteni?

Mivel elévülésre hivatkozással szeretném a keresetet megindítani ezért nem releváns az összegszerűség! Ha elévült akkor hogy úgy mondjam mind1 hogy 8 millió vagy 15 millió évül el!

„Nem az összegszerűség most a lényeg!”
Hanem mi? A DH2tv. hivatkozott szakasza éppen nem az összegszerűségről szól, te meg az összegszerűség miatt akarod a 6. § (6) bekezdést erőltetni.

Az engedményezéskor felhívta a bíróság az új engedményes figyelmét hogy a követelés összege nem lehet több a végrehajtási záradékban leírt összegtől. Tehát a 2015 ben végzett banki elszámolás a 2008 as összeghez képest nyilván bőven magasabb volt (CHF ről van szó)de a végrehajtási záradék összegétől nem lehet eltérni.A végrehajtó sem módosította az eredeti összeget a banki elszámolás után sem.Ebben az esetben a banki elszámolás mennyire van befolyással az ügyre? Nem az összegszerűség most a lényeg!

„Mi a véleménye a 2014. évi XL. tv. 6. § (6) bekezdés?”
Rossz kérdés. Hogy-hogy mi? Hát van olyan körülmény, amire ezt alkalmazni lehet? Mármint azt, hogy "kivéve, ha...".

Nagyon köszönöm a választ!

Elolvastam a hivatkozott törvényt!Ez világos és még egyszer köszönöm!

Mi a véleménye a 2014.évi XL.tv. 6§ (6) bekezdés ?

Előre is köszönöm

A DH1tv 17. § (3) szerint ezek a végrehajtások az elszámolásig szüneteltek (mitöbb, a szünetelés ideje alatt az elévülés is nyugodott). Ezt követően a határidők újra kezdődtek. Az elszámolás megküldése végrehajtási cselekmény, mivel minden olyan információmozgás, ami a végrehajtás eredményességének előmozdítását szolgálja, annak minősül. De ha nem volna az, magával az újraindulással, a törvény erejénél fogva elölről kezdődött minden határidő.

Köszönöm!

a Banki elszámolás végrehajtási cselekménynek minősül?

Megszakította.

Tisztelt Fórumozók!

2008 ban közjegyzői végrehajtási záradékkal indult végrehajtás ellenem devizahitel tartozás ügyében.A végrehajtás behajthatatlanság miatt velem szemben szünetel. A dologi adóssal szemben kétszer volt sikertelen ingatlanárverés az még 2011 ben. A bank engedményezte a tartozást 2016 ban.
2011 és 2016 között végrehajtási cselekmény nem történt.Elindítottam a nemperes eljárást végrehajtás megszüntetése elévülés miatt mert ez feltétele a kereset elindításának.A végrehajtást kérő elutasította az elévülés miatti megszüntetést. (ez nem volt meglepő)A kérdésem az lenne hogy a 2014/2015 ben történt banki elszámolás megtöri e az elévülést a végrehajtási záradékkal ellátott követelés esetén?

Előre is köszönöm

Valószínűleg egy elkésett fellebbezés. Ha valóban elkésett, akkor vissza-, ha érdemben vizsgálják, akkor pedig el fogják utasítani.

Kedves KBS!

Köszönöm! A fellebbezés tényleg furcsa, a tulajdoni lap csak annyit ír, hogy "fellebbezés az xy. számú bejegyző határozat ellen". Ez a határozat jegyzi be a vh. jogot a Magyar Állam javára. De könnyen lehet, hogy csak az fh. alkalmazott nem volt precíz.

Szerintem nem, mert amúgy se részesedne a befolyt vételárból. Meg úgy egyébként is, egy földhivatali fellebbezés nem akasztja meg a folyamatban lévő árverezést.

(Megjegyzem, nem fellebbezés lesz az, legalábbis nem a bejegyzéssel szemben. Ha ugyanis lehetett volna fellebbezni, akkor nem lenne bejegyezve.)

www.kbs-ugyved.hu

Kedves fórumozók!

Egy ingatlan tulajdoni lapjára 5 végrehajtási jog van bejegyezve. Jogosultak: 1. Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatal, 2. Követeléskezelő cég, 3. NAV, 4. Önkormányzat, 5. Magyar Állam.
A végrehajtó az árverést kitűzte a 4. mint végrehajtást kérő javára, további végrehajtási ügyekként megjelölve a hirdetményben az 1. és 2. jogosultakat (csak ezeket).
Az adós az 5. végrehajtási jog bejegyzését megfellebbezte, döntés nincs. Az árverés valószínűleg a fellebbezésről való döntés előtt véget fog érni.

Kérdés: Meg kell-e várni a fellebbezésről való döntést, mielőtt az árverési vevőt a Földhivatal bejegyzi és mind az öt végrehajtási jogot törli?

Előre is köszönöm!

Pardon?

Egyébként egy dolgod van: írd meg a végrehajtónak, mikor mennyi pénzt kaptál. A többivel ne foglalkozz.

www.kbs-ugyved.hu

Tisztelt Jogi Fórum!

Az alábbiakban kérném a segítségüket:
2013-ban a bíróság gyermektartásdíj címen gyermekenként a munkabér 20-20%-át, de legalább 20.000,-20.000,-forintot ítélt meg.
2017 novemberét követően a volt férjem munkahelyet váltott és ezután 4 órában volt bejelentve (ill. emelett alkalmi munkavállalóként dolgozott). A 4 órás munkabéréből havi 15-20 ezer forint került átutalásra. A gyámhatóságon arról tájékoztattak, hogy a 20-20.000,-forint megillet, ezért 2018-ban kértem az addig elmaradt 3 havi gyermektartásdíj végrehajtását. Erről az összegről a végrehajtó letiltást adott ki (a munkáltatót felhívta, hogy a munkabér 50%-áig terjedően tiltsa le az elmaradást).
A járásbíróságtól ezután levelet kaptam, miszerint kérhetem a folyamatos letiltást és nem kell havonta kérelmet beadnom. Ezt megkértem, erről szintén eljárást indított a végrehajtó.
2018-at követően összesen havi 25-30 ezer forint került átutalásra.
Most a végrehajtó arról kért nyilatkozni, hogy 2019 január 10-ét követően mikor, mekkora összegű teljesítésekre került sor és az összegek mely eljárásban (a 3 havi elmaradás vagy a folyamatos letiltás)fennálló követelésre lettek elkönyvelve.
Levelük szerint a folyamatos letiltásra vonatkozó eljárás annak ellenére lett elrendelve, hogy a munkáltató eleget tett a letiltási kötelezettségének.
Kérdésem az lenne, ha a 4 órás munkabér 50%-át a munkáltató elutalta (aminek az összege nem érte el a gyermekenkénti 20-20.000,-forintot), akkor a folyamatos végrehajtási kérelmem nem jogos?
Az én jogosultságom azt eldönteni, melyik végrehajtói eljárásra kerüljenek lekönyvelésre a beérkező összegek?
Előre is köszönöm.

gerbera,

teljesen elfogadom, amit írsz, ezt levezetve valóban rossz adós vagyok.
Én valóban azért pereltem be a bankot, mert sok oylan csontváz kibukott évek alatt a szerződésben, szerződésből, amelyekhez már jogi segítségre volt szükségem. Nem tudom, Te milyen munkakörben dolgozol, de az ügyvédek, ha saját érdekük is azt kívánják persze, olyan szinten tudják az embert csőbe húzni ilyen-oylan nyakatekert fogalmazványokkal, hogy csak kapkodjuk a fejünket.
Velem is hasonló történt, bár Isten látja lelkemet, nem akartam perelni, de a bankot hiába erestem legalább 15, igazolható, visszakereshető alkalommal módszerrel, mikor rájöttem, hogy valami nem OK.Az ügyvédem gondolom, ezt használta ki, bár lehet nem ez a legjobb kifejezés erre, amikor azt tanácsolta: ne fizessek...mert Ő azt mondta többször is, hogy semennyit sem. Persze, hogy rossz adósnak vagyok-voltam elkönyvelve.De ahogy írtam is: a bank valamire rájöhetett, mert hirtelen Ők jöttek ajánlattal, amelynek feltétele volt részükről, hogy álljak el a pertől. Cserébe rengeteg kamatot elengednek, új szerződés, stb....stb.... Soha nem fogom talán megtudni, mi volt az,ami miatt a bank hirtelen irányt váltott, de hogy nagyon szeretném tudni, az hétszentség....