Végrehajtási jogi fórum

Nézz utána mennyi a tartozás. Ha több mint az örökség akkor utasitsd vissza...

Stee. Az ingatlan kikialtasi arat a vegrehajto fogja megallapitani, elotte beszerez egy 6 honapnal nem regebbi ado - es ertekbizonyitvanyt. Megallapitja az ingatlan becserteket bekoltozhetoen es lakottan. Az ingatlanra akkor teheto a kikialtasi arral megegyezo ajanlat(100%) , ha 3+1 konjunktiv feltelet fennall. Az adosnak (orokosnek)1. Ez az 1 lakoingatlana 2. Most is ebben lakik 3. A vegrehajtas megelozo 6 honapban is ebben lakott + van legalabb 1 olyan tartozasa , ami fogyasztoi szerzodesbol ered. Ha a +1 nem all fenn, de a febti 3 igen, akkor a 3 szakasz 90/80/70 %, ha a 3 feltetelbol legalabb 1 nem teljesul akkor 90/70/50% -an alakul a 3 szakasz.(amennyiben eleri a masodik, vagy harmadik szakaszt)

Üdvözletem! Adott egy örökölt ingatlan, melyen jelzálogjog van bejegyezve. Továbbá, mivel a felvett hitel nem volt rendesen fizetve, emiatt végrehajtási jog is be van jegyezve. Nemrég volt a hagyatéki tárgyalás, amelyen a hitelintézet a végrehajtási jogutód megállapítását kérte. Az örökös lakik a lakásban, de a lakást nem igazán szeretné megtartani, eladni is nehéz a jelzálog, és a végrehajtási jog miatt, ezért az lenne a kérdésem, hogy árverés esetén mire lehet számítani? Az lakásnak a közjegyző által is elmondott értéke 16M Ft. Az új szabályok szerint, ebben az esetben, ha az árverés kiírása szabad felhasználású jelzálog alapú hitel (fogyasztási hitel?) miatt történik, akkor az első fordulóban a lakóingatlanként használt ingatlan kikiáltási ára a becsérték 100%-a lesz, tehát 16M Ft-ért lesz kiírva az árverés? Amennyiben nem venné meg senki, akkor a következő fordulókban hogyan fog alakulni a kikiáltási ára?
Köszönöm.

De miért itt vitatkozol ahelyett hogy megbiznál egy ügyvédet. Már a tárgyalást is kitűzték volna azóta.

Tisztelt KBS!

Jogos a két pont, de ezt nem kapkodásnak nevezném, hanem felkészülésnek a továbbiakra. Pár mondatból talán megérted miről makogok.....

Alap:
Három hónapja írásban kértem a végrehajtótól, hogy a még fennálló tartozásomról tájékoztatni szíveskedjen. Ő bekérte a NYUFI-tól a már teljesített befizetéseket, bekérte a vh kérőtől is. Ezután kiállított egy fennállú tartozásról szóló iratot. Ez alapján e hónap 12. napján a végrehajtási ügyben az utolsó petákig kifizettem a követelést.

Gondolatom:
Amennyiben a zárás gond nélkül lemegy és békében elválunk nem érdekel mi történt a vh eljárás alatt ( többletköbetelés, jogtalan kamat, több százezer forinttal több behajtási jutalék ) hanem összezárom az aktát és felteszem a polcra. Éppen elég volt belőle. Visszakapom a nyugdíjam és kész.

Vélelem:

Valamiért azt érzem nem fog simán menni a dolog. Ne kérdezd miért ez az érzésem bár semmi jele nincs jelen pillanatban.

Mit tegyek?:

HA további követelésekkel állnak elő akkor az összes sérelmemet rájuk fogom zúdítani, mert tökmindegy már az egész. Többet levonni, elvenni tőle nem tudnak mint jelenleg.

Szóval nem kapkodás ez, hanem felkészülés, ha a nyilatkozat ellen ismét és sokadjára is átbasznak olyan nyilatkozatokkal és ígéretekkel amit Ők nem tartanak be?

Így érted, hogy miért kérdezősködök ennyit?

Nem akarod megérteni: ezekkel a marhaságokkal nem mész semmire. Ez kétségbesett, és - empátiától függően - sajnálatra méltó vagy komikus kapkodásnak tűnik.

KBS!

„Nyilvános és közhiteles nyilvántartás van róla.”

Csak azt felejted el, hogy a bíróságnak tájékoztatni kell a peres feleket az adott ügyben figyelembe vett törvényes vélelmekről és ennek alapján hivatalból figyelembe vett tényekről. A peres feleknek joguk van ahhoz, hogy a vélelemmel szemben bizonyítsanak, azaz megdöntsék a törvényes vélelemben foglalt tényeket.

Írod.." „ A jog célja nem a csűrés-csavarás lehetőségének a biztosítása, nem az, hogy aki eléggé ügyes, az megúszhassa a kötelezettségei teljesítését. A jog a jó és a méltányosság művészete,)
”

Kíváncsi lennék, ha egy ügyfeled vagyonából 14 millió forintot jegelnének 2 évre ( amit 15 napon belül ki kellett volna fizetni a jogosulnak ) és ezért az ügyfelednek közel három millió forint kamatot kellene pluszban kifizetni a törvényesen megállapított összegen felül ugyanezt mondanád-e? Vagy akkor nem küzdenél az ügyfeled pénzért és magadat vagy az ügyfeledet neveznéd csűró csavaró embernek és azt aki átvert a jogra hivatkozva egy becsületes embernek...

Na ez érdekes.....

Ne bohóckodj már! Nyilvános és közhiteles nyilvántartás van róla.

(Megbocsáss, de te alapvetően nem vagy tisztában a jog rendeltetésével. A jog célja nem a csűrés-csavarás lehetőségének a biztosítása, nem az, hogy aki eléggé ügyes, az megúszhassa a kötelezettségei teljesítését. A jog a jó és a méltányosság művészete,)

Köszönöm KBS...bár szeretném megjegyezni, hogy a Pp.35.§. (2) bek. nem pontosan ezt mondja. Nem gondolom, hogy egy követeléskezelő ZRT két munkatársának jogosultsága egy 100 km-re lévő járásbíróság előtt köztudomásúnak minősülő tény vagy a bírónak ez hivatalosan tudomására jutott már az első kérelem esetén és ezáltal igazoltnak látja-e a egyes perbeli cselekményekhez esetleg szükséges külön felhatalmazást.

Egy ügyvédnél már szép summánál tartanál...

A törvényes képviselőnek nem kell meghatalmazás.

Kedves KBS !
Konkrétan nem az ügyvédre voltam kíváncsi, hanem a képviseleti kötelezettségre.....

Jogképes-e a bíróság előtt a jogi személy egy cégszerű aláírással nyilatkozva vagy a nyilatkozóknak igazolnia kell az ügyben történt meghatalmazásukat, hogy a cég nevében nyilatkozhat és a bíróság előtt érdemi nyilatkozatot tehet.....

E+z za érdemi kérdés.....

Ha azt akarod kérdezni, akkor nem ügyvédkényszeres.

Lassan átalig koptatod annak a döglött lónak a hátát.

Tisztelt fórumozók!
Segítséget kérnék az alábbi kérdésben.

Egy követeléskezelő ZRT., hogyan járhat el a bíróságon jogutódlás megállapítása iránti kérelem benyújtásakor egy folyamatban lévő végrehajtási ügyben?

• kizárólag jogi képviselő útján
• meghatalmazott útján.
• bárhogyan ( Zrt bármely munkatársa )

Kell-e igazolni a jogosultságot a bíróság előtt előterjesztett jogutódlás megállapításával kapcsolatos eljárásban?

Van-e eltérés a régi és az új Pp rendelkezései között a fenti kérdésekben?

Nagyon köszönöm az esetleges válaszokat.

-

A végrehajtó nem foglalkozik szerződésekkel. Nem ez a profilja...

Kedves papianus88!

Nem akarlak zavaros gondolataimmal terhelni, de a gondom a következő. A végrehajtó az elrendelt végrehajtásban nem foglalkozik a végrehajtás alapját képező szerződéssel. Őt egy érdekli (helyesen és törvényesen), hogy a végrehajtási lapon ( záradékon ) milyen jogcímen és mekkora követelés szerepel amelyre a végrehajtást le kell folytatnia. Ebben gondolom nem hibás a megállapításom.(?)

A végrehajtást kérő engedményezi a követelését. Az, hogy mit engedményez pontosan az kizárólag az engedményezési szerződésből lehet megállapítani, melyet az adós, de sokszor még a végrehajtó sem kap meg. Az engedményezésről a végrehajtót értesítik, aki a bíróságra beterjeszti a kérelmet és a bíróság dönt az engedményezésről. Megjegyzem még egyszer sem láttam olyat, hogy az engedményezett összeg szerepelt volna ebben a végzésben, de valószínűleg nem is kell.

Konkrét probléma: Ki és hogyan állapítja meg és módisítja a végrehajtásban az engedményezés után fennálló tartozást? Mi történik, ha abból kimarad valami vagy mi történik, ha abban új tétel merül fel, amely a végrehajtási lapon nem szerepel? Mint írtam - saját tapasztalat - ,hogy az adós erről nem értesül csak megkapja a bírói végzést a jogutódlásról. De, ha meg is kapja ilyenkor az engedményes arra hivatkozik, hogy a szerződésben az eredeti jogosult helyére lépett. De milyen szerződésben? Ami már kb 10 éve megszűnt.

Nagyon rosszul gondolom, hogy az engedményezés során a jogviszony sohasem tárgya az engedményezésnek, hanem csak a belőle eredő követelés? Ezért érdekelne, hogy a az engedményezési szerződés hatálybalépésétől a jogutódlás megállapításáról szóló jogerős bírói végzés megszületéséig mi alapján és kinek kell fizetnem? A vh lap alapján az eredeti végrehajtást kérőnek vagy az engedményezési szerződés alapján a jogutódnak? Mert a vh lap és az engedményezési szerződésben foglaltak köszönő viszonyban sincsenek egymással....

@julipesti
Azt azért jegyezzük meg, hogy aki itt átejtette a bankot, az nem az a bizonyos illető volt, hanem a te ismerősöd. Ugyanis az a bizonyos illető nem tudta átejteni a bankot, hanem jönnie kellett az ismerősödnek, aki ezt megtette helyette. Az ilyesmit kevés helyen tolerálják, és ennek a következményét tapasztalja most az ismerősöd.

„Azért felmerül bennem a kérdés, hogy a végrehajtási eljárásban kötött engedményezési szerződés és a jogutódlás megállapítása között ki a végrehajtást kérő? A pozíció betöltetlen vagy a régi vh kérő marad-e a jogosult a jogutódlás bíróság által történő megállapításáig?”

Ez egy lenyűgöző kérdés Vadsuhanc, de annyira nem releváns, mint gondolod. Anyagi jogilag az engedményes a jogosult, azonban eljárásjogilag még nem. A Vht., mint speciális eljárásjogi jogszabály megköveteli, hogy a változást a felek személyében a végrehajtást foganatosító bíróságnak kell megállapítania. A végrehajtást foganatosító bíróság jogutódlás megállapítása végrehajtási eljárási cselekmény! Amennyiben van befolyt összeg, azt letéten kezeli a végrehajtó, ameddig jogerősen megállapítja a bíróság a jogutódlást. De nem tudom mire irányul a kérdésed. Elméletileg az engedményező már nem, az engedményes még nem az ügy ura.

julipesti,

Szerintem ismerősödnek a jog tud részbeni segítséget adni, de a teljes problémát nem oldja meg. A két adóstárs a kölcsönszerződés szerint egyetemlegesen felel a banknak az adósságért. Ezért a bank bármelyikőjüktől követelhet, ez történik most. A bank az ismerősödben talált valakit, aki fizet, és ez neki elég. Viszont az adóstársak egymás között egyenlő arányban felelnek a kötelezettségért (ha máshogy nem állapodtak meg), azaz az ismerősöd követelheti a kifizetett összegek felét az illetőtől. (Ptk. 6:30. § (1))
(Emellett, HA be tudja bizonyítani, hogy közöttük olyan megállapodás volt, hogy az illető fizetne mindent, AKKOR sikerrel követelhet az illetőtől mindent - de ez nehéz. Kellene, hogy valami nyoma legyen, akár papíron, emailban, vagy legalább tanúk előtt kijelentve.)

A gond azzal lesz, hogy ebből mit lehet behajtani.

1. 15 milliót ritkán adnak úgy, hogy egy csekélyértékű ház felére van jelzálog téve. Van-e más ingatlanfedezet a kölcsönszerződésben? HA igen, az kié?
2. Az ügyvéd hallott dolgokat az illetőről, azaz valószínűleg nem nyomozott utána. Érdemes lehet lekérni a házuk meg a család más ingatlanjainak tulajdoni lapját, és megnézni az e-cégjegyzékben, hogy van-e cége, akár neki, akár a házastársának (házastársi közös vagyon - főszabály szerint a házasfelek felelnek egymás adósságaiért). Hasonlóan a jövedelemre - se neki, se házastársának nincs bejelentett állása?
3. Hogy a hitelből felépített házat végrehajtás alá lehet-e vonni, függ attól, hogy pontosan hogy kinek és hogyan történtek az átruházások - lehet-e bizonyítani a fedezetelvonást. Ehhez látni kellene a részleteket, de nagy reményeid ne legyenek. Mindenesetre, itt is érdemes gyorsan lépni, mert ha teljesen idegen vevőnek adják el, piaci áron, akkor felejtős. Szerencse, hogy a mai tulajdonos 17 éves, tehát gyámhatósági engedély kell az eladáshoz, ami nem két perc.

És ismerősödnek érdemes otthon, családi körben kiterítenie a kártyákat. Már csak azért is, mert itt röpködni fognak a hivatalos levelek, amiket ha nem vesz át, vagy családtag elfelejti neki odaadni, akkor nagy baj lesz. Ha esetleg véletlenül bukik ki, sokkal rosszabb lesz a beszélgetés.

julipesti,

Mi nem ismerjük azt az ügyvédet. Honnan tudnánk igazat mond-e?
Ha igazat mond, jól tudja, hogy az "illető"-nek nincs semmi a nevén, akkor úgy van, ahogy mondta : pénzkidobás lenne, mert nem lehet végrehajtani rajta semmit.
Ha nem mondd igazat, akkor érdemes másik ügyvédet keresni.
De te se tudhatod, igazat mond-e.

Egyébként sem kecsegtet sok sikerrel az a per, hiszen nem az illető "nyomorította meg" az ismerősödet, hanem az ismerősöd saját magát. Tizenöt millás hitelben puszira adóstárs? Normális? Aláírta a szerződést, most fizessen. Ez sajnos ilyen.

Köszönöm Majordomus a választ! Megtettem (mert szerencsétlen ismerősömnek megélhetési gondok miatt nem telik ügyvédre). Azt mondta az ügyvéd, hírből ismeri a "bizonyos illetőt", tudja róla, hogy arra ügyel, hogy semmi ne legyen a nevén, ami végrehajtható. Ha meg is nyerné a pert az ismerősöm, csak pénzkidobás Keressek másik ügyvédet neki?

Köszönöm Majordomus a választ! Megtettem (mert szerencsétlen ismerősömnek megélhetési gondok miatt nem telik ügyvédre). Azt mondta az ügyvéd, hírből ismeri a "bizonyos illetőt", tudja róla, hogy arra ügyel, hogy semmi ne legyen a nevén, ami végrehajtható. Ha meg is nyerné a pert az ismerősöm, csak pénzkidobás lenne.Rossz helyen kpogtattam? Keressek másik ügyvédet neki?

Adóstárs. Egyenlő kötéllel a nyakán.
AZonnal forduljon ügyvédhez.

Üdvözlet! Egy vidéki ismerősöm segítő szándékkal és naiv módon egy illetőt hozzásegített banki kölcsönfelvételhez, 2005-ben adóstársként ők ketten 15 millió forint kölcsönt igényeltek a papír szerint lakáscélú kiegészítő kamattámogatásos kölcsönt vettek fel, de ismerősöm nem kapott, nem is kért egy forintot sem. Azzal hitegették, hogy neki csak annyi dolga van, hogy írja alá a papírt, természetesen ők fizetnek mindent vissza, viszont az ismerősöm háza is fedezetül szolgált (értéke csekély, de rá lett felére terhelve a teljes kölcsön). A felvett pénzből 2005-re egy nem túl távoli városban felépült egy ház, ami a "bizonyos" illető tulajdonába került. A kölcsöntörlesztést nem teljesítették, az ismerősöm fizetéséből kezdték 2006-ban vonni a törlesztőrészleteket (fizetésének fele minden hónapban megy a végrehajtónak, illetve a banknak.) Ő nem kereste azóta sem az adóstársat, hogy ezt mégis hogy gondolják, hogy ő azért dolgozik és vonják a fizetése felét, hogy ők, akik bepalizták, élvezzék a felépített ház gyümölcsét és élik világukat? Szótlanul tűrte sorsát és próbálja titkolni a családja elől is,hogy milyen nagy bajba keveredett. Ráadásul a felépült ház nem azon a településen található, ahol a szerződés létrejöttekor laktak, onnan villámgyorsan elköltöztek, sem a bank, sem a végrehajtó nem adta meg elérhetőségüket. A kölcsönszerződésen van 4 kezes is,de a végrehajtó csak az ismerősömtől von! A kölcsönből megépült ház tulajdoni lapját lekértem. 2007-től rengeteg új tulajdonosa volt a háznak, de aki megvezette az ismerősömet, ő benne él a családjával, jelenleg 2005-ben született gyermeke nevén van, 1/1 tul. hányadban tulajdonolja. A megépült házra a végrehajtó nem terhelte rá a kölcsönt, néhány napja kikerült rá az ELADÓ tábla. Felhívtam a megadott telefonszámot, hogy mikor lehetne megnézni és az az illető volt a vonal végén, aki átverte az ismerősömet. Kérdésem az volna, van-e valami jogorvoslati lehetőség? Mit tegyünk, ha elmegyünk megnézni a házat, mint "vevők", hiszen hosszú évek után ismerősöm először tud találkozni azzal az illetővel, aki megnyomorította az életét? Hangfelvételt érdemes készíteni? A válaszokat előre is köszönöm! Üdv! Juli

Gerbera317, KBS köszönöm !

Azért felmerül bennem a kérdés, hogy a végrehajtási eljárásban kötött engedményezési szerződés és a jogutódlás megállapítása között ki a végrehajtást kérő? A pozíció betöltetlen vagy a régi vh kérő marad-e a jogosult a jogutódlás bíróság által történő megállapításáig?

A másik kérdésem, ha az eredeti szerződésben kikötöttük, hogy a régi PTK-t kell alkalmazni felmondás esetén is, akkor a későbbiekben bárki által az új PTK-ra való hivatkozás (beleértve a bíróságot is ) kiválthatja-e a joghatását velem szemben ?

Az engedményezési szerződésben szó nincs késedelmi kamat számításról. Ott egyértelműen az van leírva, hogy az engedményező xx.xxx.xxx. forintot az engedményesre átruház, amely a tőke és járulékai követelés összege. (tételesen nincs felsorolva ) Ezt írta a jogutódlás megállapítása iránti kérelmében az engedményes a végrehajtónak és a bíróságnak is. "A bíróságok több ítéletben is kimondták, hogy “az engedményezést tartalmazó megállapodásban határozottan és pontosan meg kell jelölni azt a követelést, amelyre az engedményezés vonatkozik” Érvényes ez a jövőbeli késedelmi kamatkövetelésre is?

"A régi PTK szerint - szemben az új PTK-val - a jövőbeni követelés nem engedményezhető. Az engedményezési szerződés megkötésekor fennálló összegek és késedelmi kamat átruházható, viszont az adós az engedményezés után már nem eshet késedelembe csak az engedményessel szemben , így a késedelem jogkövetkezményeit kizárólag az engedményes érvényesítheti."

Ez pontosan mit takar, ha az engedményezési szerződésben nincs meghatározva, hogy a késedelem esetén mekkora késedelmi kamat számolható fel?