A szövetségi csapatok tagjai több alkalommal törvénytelenségeket követtek el a Csecsenföldön az elmúlt hónapokban zajló, “tisztogatásoknak” is nevezett razziák során. Erről Vlagyimir Kalamanov, Vlagyimir Putyin orosz elnök csecsenföldi emberi jogi megbízottja számolt be csütörtökön Moszkvában.

Elmondása szerint az ügyészi szervek több esetben eljárást indítottak a vétkes katonák ellen. A legtöbb panasz Csecsenföld harmadik legnagyobb városából, Argunból érkezett, ahol tavaly több héten át heves összecsapások voltak a szövetségi csapatok és a szakadár fegyveres csoportok között. Vélhetően jogsértések történtek Kurcsalo körzetében, Cocin-Jurtban, és Bacsi-Jurtban is. Az ügyészség Argunban már tavaly vizsgálatot indított a hivatalos, Moszkva-barát csecsen vezetés által is kifogásolt atrocitásokkal összefüggésben. Groznijban tüntetésekre is sor került, amelyeken a “tisztogatások” leállítását követelték. A jogsértések áldozatává vált lakosok döntően bántalmazásokról, kényszervallatásokról, illetve fiatal férfiak önkényes őrizetbe vételéről számoltak be. Orosz jogvédők a nyugati médiában azzal is megvádolták az orosz hadsereget és a titkosszolgálatot, hogy egyes tagjaik “halálbrigádokat” hoztak létre Csecsenföldön a gyanújuk szerint a szakadárokkal szimpatizáló lakosok ellen. Ezt azonban élesen visszautasították a hivatalos szervek.

Ugyancsak Csecsenfölddel összefüggő csütörtöki hír, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megkezdte a bizonyítékok összegyűjtését Borisz Berezovszkij nagyvállalkozó ellen, akit szakadár fegyveres csoportok létrehozásával és finanszírozásával vádolnak. Nyikolaj Patrusev, az FSZB igazgatója a múlt héten állt elő ezzel a váddal, amely alapján Moszkva nemzetközi elfogatóparancsot kérhet Berezovszkij ellen. A Kremllel Putyin megválasztása óta szemben álló, és az ellene korábban privatizációs visszaélések és pénzmosás gyanújával indított eljárás miatt külföldön élő “oligarcha” visszautasította, hogy ilyen kapcsolatok fűznék a szakadár mozgalomhoz. Ellenkezőleg: ő vádolja az orosz titkosszolgálatokat azzal, hogy ők állnak az 1999-ben Moszkvában és Volgodonszkban végrehajtott, csecsen terroristáknak tulajdonított lakóházrobbantások mögött. A jelenleg főként Londonban tartózkodó mágnás állítása szerint azért szüntették meg ezekben a hetekben a többségi tulajdonában álló TV6 televíziót, mert azon keresztül akarta közzétenni bizonyítékait. Paul Klebnikov amerikai újságíró – sok egyéb gaztett mellett – azzal vádolta meg Berezovszkijt Keresztapa a Kremlben című, magyarul is megjelent könyvében, hogy a nagyvállalkozó az 1990-es években egyik haszonélvezője volt a csecsenföldi “emberrablás-businessnek”. Berezovszkij szinte minden állításáért pert indított Londonban Klebnikov a könyv kiadója ellen.