Ha a hétvégi elnökválasztás eredményeként megváltozna a nyelvi kérdésben eddig hajthatatlan Franciaország álláspontja, akkor öt éven belül megvalósulhat az egységes európai szabadalmi rendszer.

A hosszú tárgyalássorozat után ez év elején bekövetkezett fiaskó ellenére a Bizottság április elején ismét felszólította a tagállamok képviselőit és az európai intézményeket, hogy folytassák az egységes közösségi szabadalom kidolgozására vonatkozó tárgyalásokat.

Az Európai Szabadalmi Egyezményt (ESZE) gondozó Európai Szabadalmi hivatal keretei közt megrendezett konferencián felszólaló iparjogvédelemmel foglalkozó szakértők egyetértettek abban, hogy a közös szabadalmi rendszer kidolgozásának legfőbb akadálya a nyelvi kérdés.

Az ESZE kiegészítéseként 2000-ben született Londoni Jegyzőkönyv szerint az angol, a francia vagy a német nyelvű a szabadalmi leírásokat minden részes államban elfogadják, az igénypontokról csak akkor lehet egy szerződő állam nyelvére hivatalos fordítást kérni, ha annak hivatalos nyelve nem a fenti három közül valamelyik.

A Londoni Jegyzőkönyv alkalmazását eddig a francia ratifikáció elmaradása okozta (pedig az ország kormánya már 2001-ben aláírta azt). Ez a gazdasági érdekeken túl annak köszönhető, hogy a három elfogadott nyelvből franciául készül a legkevesebb szabadalmi leírás, így Franciaországnak rengeteg angol és német nyelvű bejelentést kellene kezelnie.

A hét végén lezajlott francia elnökválasztás (annak eredményétől függetlenül) várhatóan megváltoztatja ezt a helyzetet, mert a Londoni Jegyzőkönyv bojkottálása elsősorban Chirac elnöknek és tanácsadóinak tudható be. Az Európai Szabadalmi hivatal konferenciáján részt vevők egyet értettek abban, hogy Franciország ratifikációja esetén öt éven belül megvalósulhat a közösségi szabadalom.

A rendezvényen felszólaló Günther Verheugen szerint a közösségi szabadalomtól nem mennyiségi, hanem minőségi változás várható. A legfőbb törekvések a szabadalmi költségek csökkentésére irányulnak, hiszen tarthatatlan, hogy egész Európára kiterjedően csak az amerikai vagy Japán szabadalmi díj többszörösének megfizetésével lehet oltalmat szerezni. Verheugen sajnálja, hogy az EU nem lényeges kérdésekben képes nagyon gyorsan dűlőre jutni, míg a lényeges kérdések megválaszolását elodázza – ezt (is) tükrözi a jelenleg fragmentált és rendezetlen európai szabadalmi körkép.