A sajtófotózás szabályozása lényegében nem változik az új polgári törvénykönyvben (Ptk.), de ez nem biztos, hogy jó – vélekedtek a Főszerkesztők Fórumának hétfői budapesti kerekasztal-beszélgetésének résztvevői.

Virágvölgyi István, az MTI fotószerkesztőségének vezetője a vita moderátoraként azt vetette fel, hogy az új szabályozás szóhasználata szigorúbbnak tűnik a jelenleginél, hiszen az érintett hozzájárulását nem csupán a fotó nyilvánosságra hozatalához, hanem már az elkészítéséhez is megkívánja.

Ezzel kapcsolatban Székely László jogász, az új polgári törvénykönyv megalkotásáért felelős miniszteri biztos elmondta: e téren nem volt módosító szándék, lényegében a megszilárdult bírói gyakorlatot kodifikálták, ami így feltehetően nem is fog változni.

Ennek része az is, hogy a közszereplők személyiségi jogainak védelme általában nem korlátozhatja a közügyek szabad vitatását, esetükben csak a szűken vett emberi méltóság védelme jöhet szóba. Az érintettek hozzájárulása pedig megvalósulhat egyfajta ráutaló magatartással is, azaz például, ha tisztában vannak azzal, hogy fotó készül róluk, és ez ellen nem tiltakoznak.

A szakember véleménye szerint egyébként az lenne a helyes szabályozás, ha az intézkedő rendőrnek tűrnie kellene képmása közzétételét, hiszen az emberek többsége számára ő testesíti meg a közhatalmat. Továbbá a maga részéről azt is támogathatónak tartja, ha a súlyos, társadalmat felkavaró bűncselekmények elkövetőinek is kellene azzal számolniuk, hogy közszereplőkké válnak, és képmásukat sajtófotókon örökítik meg, teszik közzé.

Az 1600 paragrafust felölelő új polgári jogi kódex 2014. március 15-i életbeléptetése tízezernyi más rendelkezést érint, ezeket a hatályba léptető jogszabályoknak kell majd rendezniük. Ezzel összefüggésben akár az ágazati törvények egyes részei is újragondolhatók – vélekedett Székely László.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke azt emelte ki: két évtizede törvény mondja ki, hogy a személyes adat kezeléséhez kell az érintett hozzájárulása vagy a törvényi felhatalmazás. A közfeladatot ellátó személyek feladatuk ellátásával kapcsolatos adatainak egy része ugyan nyilvános, de képmásuk nem tartozik ezek közé. Aki ezen változtatni szeretne, annak a szabályozás módosítását kell elérnie.

Bánkuti András, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége fotóriporterek szakosztályának elnöke, a Figyelő képszerkesztője felvetette: ha Angliában vagy Németországban lehet közölni az intézkedő rendőr képmását, akkor Magyarországon miért nem.

Egyébként is, amikor igazán fontos, hogy beazonosíthatatlanok legyenek, az maszkkal megoldható, és meg is oldják – tette hozzá a szakember, aki szerint arra is van példa, hogy a szabályozással visszaélve százezrekre perlik rendőrök a fotóikat közlő sajtószerveket, holott valójában semmiféle hátrány nem érte őket.

A kép a valóság egy darabja, és sokszor félnek a valóságtól – fűzte hozzá Bánkuti András.

Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke arra mutatott rá: a sajtóban gyakran nehéz meghúzni a határokat, mert “ez egy ilyen műfaj, kontextusfüggő”, azaz sokszor csak a szövegkörnyezet dönti el, hogy egy adott közlés minek minősül, de a sajtó feladata alapvetően mégis az, hogy minél több dologról tájékoztasson, minél kevesebb korlátozással.

A rendőrökkel kapcsolatos alacsony közbizalom oka lehet az is, hogy szó szerint arctalanná vált a testület a nyilvánosságban – jegyezte meg Weyer Balázs.

A média képviselői a beszélgetésen felvetették, hogy jóformán csak Azerbajdzsánban van a magyarhoz hasonló gyakorlat, hogy az intézkedő rendőröket ki kell takarni a sajtófotókon. Egyesek szerint a rendőröket a 2006. őszi események óta zavarja, hogy fotózzák, pedig egy legális rendőri intézkedés megörökítése nem okoz érdeksérelmet.