A rezsicsökkentés augusztus elsejével módosuló szabályai miatt előtérbe kerülhet a munkavállalónak adómentesen adható rezsitámogatás is. A távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatást viszont a munkaszerződésben szabályozni kell – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie.
A kormányrendelet értelmében a lakossági fogyasztóknak évi 2523 kWh villamosenergia és 1729 m3 gázfogyasztás fölött viselniük kell a világpiaci ár emelkedéséből származó többletköltségeket. Ez az átlag felett fogyasztók esetében jelentős kiadásokkal jár. A Munka Törvénykönyve szerint
a munkáltatónak meg kell térítenie a munkavállaló részére a munkavégzéssel összefüggésben felmerülő indokolt költségeit – a távmunkavégzés miatti rezsiköltségek pedig ilyenek.
„Az otthon (is) dolgozó alkalmazottak esetében az energiaárak emelkedése miatt még inkább előtérbe kerülnek a munkavégzéshez kapcsolódó költségek. Érdemes ezért átgondolni, hogy a munkáltatók és a munkavállalók szempontjából mi a legcélszerűbb megoldás – mondta Óváry-Papp Nóra, a Baker McKenzie vezető ügyvédje. – A cégeknek azt javasoljuk, hogy ennek megfelelően vizsgálják felül és szükség esetén módosítsák a home office-ra vonatkozó meglévő szabályozásukat.”
A legtöbb munkáltató a COVID járvány miatt már kialakította a távmunkavégzésre vonatkozó szabályrendszerét, beleértve a költségtérítés szabályait is. A hibrid jellegű munkavégzést számos munkáltató a pandémiát követően is fenntartotta. A rezsiköltségek emelkedése miatt most ezeket a szabályokat is érdemes felülvizsgálni.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében
a cég a havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeget, jelenleg havi 20 ezer forintot igazolás nélkül, költségként elszámolhat a távmunkavégzéssel összefüggésben a távmunkában dolgozó munkavállalónak költségtérítés címén fizetett összegből.
Fontos, hogy ezt a kedvező adózási szabályt csak akkor alkalmazhatja a munkáltató, ha a távmunkavégzésről szóló megállapodást a munkaszerződés megfelelően szabályozza. Lényeges tudni azt is, hogy ezen adókedvezmény igénybevételére akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló egyes egyéb, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott terheket (például az internethasználat havidíját) nem számolja el költségként, mint személyi jövedelemadó alapját csökkentő elemet.
