A távközlési szolgáltatók az igazságügyi hatóságok megkeresése esetén átalánydíj ellenében közlésekre vonatkozó megfigyelési műveletek végzésére kötelezhetők. Az uniós jog nem követeli meg a ténylegesen felmerült költségek teljes mértékben történő megtérítését – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-339/21. számú, Colt Technology Services és társai ügyben hozzott ítéletében.
Olaszországban a távközlési szolgáltatók az igazságügyi hatóságok megkeresése esetén átalánydíj ellenében kötelesek (hang-, számítógépes, telematikai és adat-) közlésekre vonatkozó megfigyelési műveleteket végezni. Az általuk kapott összegeket 2017-ben rendelettel módosították, amely legalább 50 %-kal csökkentette az említett megfigyelési műveletekhez kapcsolódó kiadások megtérítését. Az érintett távközlési szolgáltatók a rendelet megsemmisítését kérték az olasz bíróságoktól, arra hivatkozva, hogy az előírt összegek nem fedezik teljes mértékben a felmerült költségeket.
A fellebbezés ügyében eljáró olasz államtanács azt kérdezi a Bíróságtól, hogy az uniós jog megköveteli-e az ilyen megfigyelési műveletek végrehajtása során a szolgáltatók részéről ténylegesen felmerült költségek teljes körű megtérítését.
A Bíróság ítéletében nemmel válaszol erre a kérdésre.
Az uniós joggal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely nem írja elő az elektronikus hírközlési szolgáltatók azzal kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeinek teljes mértékben történő megtérítését, hogy lehetővé teszik az elektronikus közlések illetékes nemzeti hatóságok általi törvényes megfigyelését, amennyiben ez a szabályozás megkülönböztetésmentes, arányos és átlátható.
A Bíróság megjegyzi, hogy az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex előírja, hogy a tagállamok az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésére és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó általános felhatalmazást bizonyos feltételekhez, köztük az illetékes nemzeti hatóságok általi törvényes megfigyelés lehetővé tételéhez köthetik.
A Bíróság szerint az uniós jogalkotó nem írta elő és nem is zárta ki, hogy a tagállamok megtérítsék a törvényes megfigyelést lehetővé tévő vállalkozások részéről felmerülő költségeket. Következésképpen a tagállamok mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek.
A Bíróság úgy véli, hogy Olaszország ezt a mérlegelési mozgásterét a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az arányosság és az átláthatóság elvének tiszteletben tartásával gyakorolta. Az előírt visszatérítések ugyanis az Olaszországban elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó valamennyi szolgáltató tekintetében összehasonlíthatók, mivel a visszatérítéseket egységes átalánydíjak alapján állapítják meg. Ezeket a díjakat arra tekintettel számítják ki, hogy az ágazatban bekövetkezett technológiai fejlődés következtében egyes szolgáltatások olcsóbbá váltak, illetve hogy ezek a szolgáltatások bizonyos nyomós közérdekű célok eléréséhez nélkülözhetetlenek, és csak távközlési szolgáltatók nyújthatják őket. Végül ezeket a díjakat hivatalos, nyilvánossá tett és szabadon hozzáférhető közigazgatási aktusban állapítják meg
