Új rendeletet fogadott el az Európai Parlament a csomagolás fenntarthatósága és a csomagolási hulladék csökkentése érdekében, melynek célja a folyamatosan növekvő hulladékmennyiség kezelése, a belső piaci szabályok harmonizálása és a körforgásos gazdaság fellendítése. Az új szabályok alapján 2030. január 1-jétől tilos lesz bizonyos egyszer használatos műanyag csomagolások használata.

A rendeletet a képviselők 476 szavazattal, 129 ellenszavazattal és 24 tartózkodás mellett fogadták el.

A csomagolóanyagok használatának csökkentése és bizonyos csomagolástípusok korlátozása

A Tanáccsal elvben egyeztetett szabályok általában véve korlátozzák a felhasznált csomagolóanyagok mennyiségét (2030-ig 5 százalékkal, 2035-ig 10 százalékkal, 2040-ig pedig 15 százalékkal), és a tagállamokat különösen a műanyag csomagolási hulladék mennyiségének csökkentésére kötelezik. A csomagolóanyagok szükségtelen használatát visszaszorítandó előírják, hogy a gyűjtő-, szállítási és e-kereskedelmi csomagolás esetében az üres tér aránya legfeljebb 50 százalék lehet. A gyártóknak és az importőröknek emellett gondoskodniuk kell arról is, hogy a csomagolás tömege és térfogata a lehető legkisebb legyen.

2030. január 1-jétől tilos lesz egyes egyszer használatos műanyag csomagolástípusokat alkalmazni.

Ilyen például a feldolgozatlan friss gyümölcsök és zöldségek csomagolása, a kávézókban és éttermekben felszolgált és elfogyasztott élelmiszerek és italok egyszer használatos műanyag csomagolása, az egyesével csomagolt adagok (pl. fűszerek, szószok, kávékrémesítők, cukor) egyszer használatos csomagolása, a szállodai piperecikkek egyszer használatos miniatűr csomagolása és a nagyon könnyű (15 mikronnál vékonyabb) műanyag hordtasakok.

A káros egészségügyi hatások megelőzése érdekében

a szabályok tiltják az úgynevezett „örök vegyi anyagok” (perfluor- és polifluor-alkil anyagok vagy PFA-anyagok) használatát az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő csomagolásban, amennyiben azok mennyisége meghalad egy bizonyos határértéket.

Az újrafelhasználás és az újratöltés ösztönzése a fogyasztók körében

A javaslat 2030-ig konkrét újrafelhasználási célértékeket határoz meg az alkoholtartalmú és alkoholmentes italok (kivéve pl. a tej, a bor, az ízesített borászati termékek és a röviditalok) csomagolására, valamint a szállítási, fogyasztói és gyűjtőcsomagolásra. A tagállamok bizonyos feltételek mellett 5 évre mentességet adhatnak e követelmények alól.

Az italok és az elvitelre szánt ételek végső forgalmazóinak lehetővé kell tenniük a fogyasztók számára, hogy saját ételhordóikban és italtárolóikban vihessék haza a megvásárolt termékeket.

Emellett törekedniük kell arra, hogy 2030-ig termékeik 10 százalékát valamelyik újrahasználható csomagolási formát alkalmazva kínálják.

Újrafeldolgozható csomagolás, jobb hulladékbegyűjtés és -újrafeldolgozás

Az új szabályok értelmében

minden csomagolásnak (kivéve a könnyű fa, parafa, textil, gumi, kerámia, porcelán és viasz csomagolóanyagokat) újrafeldolgozhatónak kell lennie, és szigorú kritériumoknak kell megfelelnie.

A rendelkezések egyebek mellett célértéket határoznak meg arra vonatkozóan, hogy a műanyag csomagolásnak legalább mennyi újrafeldolgozott anyagot kell tartalmaznia, és arra, hogy a csomagolási hulladék mekkora hányadát kötelező újrafeldolgozni.

2029-ben az egyszer használatos (legfeljebb három literes) műanyag és fém italtárolóknak a 90 százalékát szelektíven kell majd gyűjteni (betétdíjas rendszer vagy más megoldás révén).

„Az EU először határoz meg környezetvédelmi jogszabályban célokat a csomagolás csökkentésére, függetlenül a felhasznált anyagtól. Az új szabályok ösztönzik az innovációt, és mentességet biztosítanak a mikrovállalkozások számára. Az élelmiszerek csomagolásában lévő vegyi anyagok betiltása nagy győzelem az európai fogyasztók egészsége szempontjából” – nyilatkozta Frédérique Ries (Renew, Belgium) felelős EP-képviselő a szavazást követően.

A következő lépések

A Tanácsnak hivatalosan is jóvá kell hagynia a javaslatot, mielőtt a rendelet hatályba lépne.

Háttér

2018-ban a csomagolóanyagok ágazata 355 milliárd eurós árbevételt ért el az EU-ban.

Egyre több hulladék keletkezik csomagolóanyagokból: az EU-n belül 2009 és 2021 között évi 66 millió tonnáról 84 millió tonnára nőtt ez a mennyiség. 2021-es adatok szerint minden európai 188,7 kg csomagolási hulladékot termel, amely célzott intézkedések hiányában 2030-ig 209 kg-ra nőhet.