A Gazdasági Versenyhivatal („GVH”) 2024. augusztusában bejelentette, hogy 2025 végéig bezárólag három, az egyajánlatos közbeszerzésekkel kiemelten érintett piacon fog gyorsított ágazati vizsgálatot lefolytatni. Eddig egy ilyen vizsgálat már lezárult, egy jelenleg folyamatban van, valamit további (legalább) egy gyorsított ágazati vizsgálat indítása várható a közeljövőben.
Mi áll a jelenlegi gyorsított ágazati vizsgálatok indításának a hátterében?
Az Európai Bizottság 2022. áprilisában indított ún. kondicionalitási eljárást Magyarországgal szemben, mely során számos ponton kifogásolta a magyar közbeszerzési rendszer működését, különösen az egyajánlatos közbeszerzések magas arányát. A Kormány erre válaszul 2023 márciusában elfogadta a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedésekről (2023–2026) szóló cselekvési tervet („Cselekvési terv”), amelyben kiemelt célként jelent meg az egyajánlatos közbeszerzések arányának 15% alá csökkentése 2024 végéig mind az uniós, mind a nemzeti eljárásrend keretében.
A Cselekvési terv 2024 tavaszi felülvizsgálata során a Kormány felkérte a GVH elnökét három egymást követő ágazati vizsgálat lefolytatására olyan, egyajánlatos közbeszerzésekkel érintett szektorokban, ahol a GVH a versenyhelyzet vizsgálatát leginkább indokoltnak tartja. A cél egyrészt az érintett szektorokban tapasztalható alacsony versenyszint okainak feltárása, másrészt az esetleges versenyellenes magatartások azonosítása volt. A Kormány határidőket is szabott a GVH számára: az első vizsgálatot 2025. február 28-ig kellett, a másik kettőt pedig 2025 június 30-ig, valamint 2025 december 31-ig kell elvégezni, illetve az arról szóló jelentését a honlapján közzétenni.
Miről szól a gyorsított ágazati vizsgálat és milyen vizsgálati lépésekre lehet számítani ezek során?
A gyorsított ágazati vizsgálat jogintézménye a Tpvt. 2021-es módosításával került a a magyar versenytörvénybe (ld. Tpvt. VIII. Fejezet), eredetileg a koronavírus-járvány időszak körülményeire reagálva, rendkívüli eszközként (ld. gyorsított ágazati vizsgálatok a kerámia-falazóelemek; a fa építőanyagok és a COVID-19 antigén gyorstesztek piacain). Ettől függetlenül a GVH a járványhelyzet megszűnése óta is rendszeresen és intenzíven alkalmazza ezt az eszközt a piaci versenyfeltételek vizsgálatára (ld. pl. gyorsított ágazati vizsgálatok a tej és tejtermékek; a tartós élelmiszerek; az online szálláshelyfoglalás és a szálláshely-szolgáltatás piacain).
A GVH elsősorban azokban az esetekben él a gyorsított ágazati vizsgálat lehetőségével, amikor egy adott piaci anomália feltárása és kezelése érdekében sürgős beavatkozás indokolt az adott szektorban. Éppen ez a „sürgősség” az, mely a gyorsított ágazati vizsgálatokat megkülönbözteti a hagyományos ágazati vizsgálatoktól és az általános irányadó szabályokon túl speciális jogkörök alkalmazását teszi indokolttá. Így különösen, a versenytörvény előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatás alkalmazását is megengedi a gyorsított ágazati vizsgálatok esetén, továbbá a GVH-nak a „normál” piacelemzésekhez képest rövidebb ideje (főszabály szerint 30 napja) van arra, hogy nyilvános jelentéstervezetben összegezze vizsgálatának eredményeit.
A gyorsított ágazati vizsgálat eredményeképpen a GVH versenyfelügyeleti eljárásokat indíthat, bár az eddigi tapasztalatok alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindításának valószínűsége a gyorsított ágazati vizsgálat lefolytatását követően alacsony volt (legalábbis tudomásunk szerint arra mindezidáig nem került sor).
Mi történt eddig az egytenderes piacokon?
A Cselekvési terv kapcsán lefolytatandó vizsgálatok közül az elsőt, az orvosi képalkotó diagnosztikai eszközök, azaz az MR, a CT, az UH és a radiológiai berendezések piacán végezte el a GVH. Az első vizsgált piac kiválasztását az indokolta, hogy mind a Kormány, mind az általa konzultánsként felkért OECD elemzése is az egyajánlatos beszerzésekkel leginkább érintett szektorok közé sorolta: az érintett termékek közbeszerzésein 2019 és 2023 között kimagasló volt az egyajánlatos eljárások aránya.
Az első gyorsított ágazati vizsgálat már le is zárult: a 2024 szeptemberétől decemberéig tartó vizsgálat eredményei alapján a GVH 2024 december 19-én tette közzé és bocsátotta nyilvános társadalmi konzultációra jelentéstervezetét. A piaci szereplők számára egy hónap állt rendelkezésre észrevételeik írásbeli megtételére. Az ezeket is összefoglaló végleges jelentés végül 2025 márciusában nyerte el a végleges formáját. A jelentés átfogó képet nyújt a hazai közbeszerzési rendszerről, az egyajánlatos közbeszerzések számának hazai alakulásáról, a képalkotó diagnosztikai eszközök beszerzésének piacáról, illetve egy rövid nemzetközi kitekintést is ad a közbeszerzések, egyajánlatos közbeszerzések és nemzetközi „legjobb gyakorlatok”-ról.
A GVH megállapításokat is megfogalmazott, valamint javasaltokat tett az ajánlatkérők és a közbeszerzések kapcsán ellenőrzési hatáskörrel rendelkező szervek számára a közbeszerzési verseny fokozása érdekében:
- Az ajánlatkérők felé intézett javaslatok között szerepel a részajánlattétel lehetőségének biztosítása csomagajánlatok esetén; a piaci szereplők és érdekképviseleti szervek érdemi és transzparens bevonása a beszerzések előkészítésébe; előzetes piaci konzultációk ösztönzése; valamint a kettőnél kevesebb ajánlat hiányának érvénytelenségi okként történő kikötése.
- Az ellenőrző szerveket ezzel párhuzamosan a képalkotó diagnosztikai eszközöket érintő csomagajánlatok jogszerűségének, indokoltságának, valamint az előzetes piaci konzultációra vonatkozó jogszabályi előírások betartásának fokozott ellenőrzésére kérik.
Mi várható a jövőben a közbeszerzési piacokon?
A második vizsgálat egyelőre folyamatban van, ez a személygépjárművek és haszongépjárművek beszerzésének hazai közbeszerzési piacára összpontosít. A GVH a közelmúltban tette közzé jelentéstervezetét, amelyre az érintettek 2025. június 6-ig tehetnek írásban észrevételeket.
A jelentéstervezet az észrevételek fényében még változhat, ugyanakkor látható belőle, hogy a GVH számos javaslatot tervez megfogalmazni az ajánlatkérők számára, így például, a GVH javasolja az ajánlatkérőknek, hogy a szállítási feltételek körében tegyék lehetővé az ajánlattételt a kereskedő telephelyén történő átadásra is; külön eljárás keretében folytassák le a személygépjárművekre és a 3,5 tonnát nem meghaladó össztömegű kisteherautókra és az ezt meghaladó össztömegű, közepes- és nehéz haszongépjárművekre vonatkozó beszerzéseiket; és a beszerzés-biztonság szempontjából szükséges legalacsonyabb szintre korlátozzák a kötbér-kikötések mértékét. A GVH a jelentéstervezetében a gépjármű-márkakereskedők érdekképviseleti szervezetét is megszólítja, javasolva, hogy folyamatos, célzott, az érintett piaci viszonyokra szabott képzéssel erősítse tagjai körében a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos gyakorlati és technikai ismereteket.
A harmadik vizsgálat fókusza egyelőre nem ismert, azonban tekintettel arra, hogy a GVH vizsgálódásainak a célkeresztjében az egyajánlatos közbeszerzésekkel kiemelten érintett piacok vannak, potenciálisan érintett lehet számos szektor (pl. építőipar, szállítmányozás vagy pénzügyi piacok). Emiatt mindazon piacok szereplőinek, ahol az egytenderes eljárások gyakoriak, javasolt észben tartani, hogy a beszerzéseik a közeljövőben könnyen a GVH érdeklődésének a középpontjába kerülhetnek, így érdemes felkészülni egy esetleges előzetes értesítés nélküli helyszíni ellenőrzésre is, illetve önellenőrzés keretében áttekinteni a beszerzési folyamatokat abból a szempontból, hogy azok megfeleljenek a versenyjogi elvárásoknak.
