Önmagában az a tény, hogy egy nyilvános közlés közéleti jellegű, nem vonja automatikusan maga után azt, hogy az érintett személyek személyiségvédelme lecsökken – szögezi le az Alkotmányíróság IV/2782/2024. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.lV.21.287/2023/6. számú részítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az eljárás alapjául szolgáló ügy felperese önálló bírósági végrehajtó, aki keresetet nyújtott be az indítványozó mint alperes ellen személyiségi jogok megsértésének megállapítása és sérelemdíj megfizetése iránt az indítványozó által videómegosztó csatornáján közzétett videókkal kapcsolatban. Az elsőfokú bíróság a keresetnek nagyobb részt helyt adott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét részben megváltoztatta.
A Kúria részítéletével a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, egyebekben a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint az ítéletek sértik a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, mert nem vették figyelembe, hogy közhatalmat gyakorló személy közhatalmat gyakorló tevékenységének bírálatára, egy közérdeklődésre számot tartó ügyben került sor, és a bíróság nem tekintette nyilvános közéleti szereplésnek a felperes videócsatornának adott nyilatkozatát. Az indítványozó szerint az ítéletek szükségtelenül és aránytalanul korlátozták az indítványozó online térben, videócsatornán keresztül gyakorolható szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
önmagában az a tény, hogy egy nyilvános közlés közéleti jellegű, nem vonja automatikusan maga után azt, hogy az érintett személyek személyiségvédelme lecsökken.
Az Alkotmánybíróság szerint az eljáró bíróságok felismerték az ügy alapjogi érintettségét, és döntésüket a véleménynyilvánítás szabadságát is figyelembe véve, az alapjog alkotmányos tartalmával is összhangban hozták meg. Kellő alapossággal vizsgálták a felperes közszereplő minőségét, illetőleg a nyilatkozattétel körülményeit, és helytállóan vontak le olyan következtetést, hogy adott esetben nem érvényesül a nyilatkozat korlátlan felhasználhatósága.
Az Alaptörvénynek megfelelően mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, de ahhoz is, hogy a véleménynyilvánítástól tartózkodjon.
A támadott ítéletben kifejtettek ennek megfelelően összhangban vannak az Alkotmánybíróság gyakorlatával, valamint az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének a jelen ügy sajátosságaira vonatkoztatott alkotmányos tartalmával. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.
Az ügy előadó alkotmánybírója Lomnici Zoltán alkotmánybíró volt. A határozathoz Czine Ágnes és Patyi András alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek.