Ma már teljes ülés előtt a gyűlöletbeszéd

2004.03.29. Népszava / P.E.

Ma kerül először az Alkotmánybíróság teljes ülése elé a gyűlöletbeszédről szóló, nagy vitákat kavart Btk. módosítás. A jogszabály előzetes normakontrollját a köztársasági elnök kérte. Mádl Ferenc szerint ugyanis a módosítás komoly alkotmányossági aggályokat vet fel, ráadásul alkalmatlan a céljára.

Az Alkotmánybíróság ma megkezdi a gyűlöletbeszéd büntethetőségéről szóló Btk. módosítás alkotmányos vizsgálatát. Az Országgyűlésben és a közbeszédben is heves vitát kiváltó, egyébként kis szavazattöbbséggel elfogadott törvénymódosítást a köztársasági elnök nem hirdette ki, hanem előzetes normakontrollt kérve az Alkotmánybíróságnak küldte meg. A még decemberben elfogadott jogszabály szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető az, aki nagy nyilvánosság előtt nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, vagy a lakosság egyes csoportjai elleni gyűlöletre izgat vagy erőszakos cselekményre hív föl.

Mádl Ferenc figyelemmel követte a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozással kapcsolatos vitát, mérlegelte az elhangzott érveket - tudatták korábban a Köztársasági Elnöki hivatalban. Hozzátéve, ezek alapján arra az álláspontra jutott, hogy a Btk. módosítás alkalmatlan a céljára és komoly alkotmányossági aggályokat vet fel. A köztársasági elnök szerint ugyanis formai jellegű aggályokon kívül a rendelkezés a véleménynyilvánítás szabadságát is nagyobb mértékben korlátozná az Alkotmánybíróság által megengedettnél.

Az igazságügy-miniszter meggyőződése szerint alkotmányos a törvénymódosítás. Bárándy Péter korábban tudatta azt is, véleménye szerint helyes, ha az Alkotmánybíróság megvizsgálja a még ki nem hirdetett jogszabályt, mivel elősegítené a Btk. módosítás társadalmi elfogadottságát, ha eloszlana a kétely.

  • kapcsolódó anyagok
GYŰLÖLETBESZÉD