A Kormány elfogadta a bűncselekmények áldozatainak segítéséről, az állami kárenyhítésrõl szóló törvény koncepcióját

2005.07.22. Jogi Fórum / IM

A kormány elfogadta azt a koncepciót, amely alapján törvény készül a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről.

A XXI. században a büntetőpolitikának gondot kell fordítania a bűnözés okozta káros hatások, a bűncselekményeket elszenvedő és az emiatt életminőségében veszélybe került személyek társadalmi, morális és anyagi sérelmeinek enyhítésére. Hivatalos statisztikai adatok szerint évente 170-200 ezer ember válik bűncselekmény sértettjévé. Közvetlen környezetükben további fél millió ember szenved érzelmi megrázkódtatást és gyakran anyagi veszteséget is.

Az áldozatsegítés eszközrendszere
  • Teljes körű felvilágosítás
  • Érdekérvényesítés elősegítése, a szolgáltatások „minőségellenőrzése”
  • Peres jogi segítségnyújtás
  • Költségtérítés jellegű rendkívüli támogatás
  • Állami kárenyhítés

A készülő törvényben ki kell fejezni, hogy az állam és a társadalom szolidáris azokkal az áldozatokkal, akik fizikai, lelki és/vagy szociális helyeztükben megrendültek. Számukra biztosítani kell, hogy jogaikat a büntetőeljárás alatt és azon kívül is érvényesíteni tudják. Így segíteni kell őket abban, hogy feljelentésüket megfelelően fogadják, információt kapjanak jogaik érvényesítésének lehetőségeiről (például: bizonyítási indítvány, iratbetekintés, irat másolat).

Szakmai segítséget kell adni az áldozatoknak érdekeik érvényesítéséhez. Ennek keretében megfelelő felvilágosítással kell szolgálni az őket megillető jogokról (munkajogi, szociális, egészségbiztosítási, öröklési, családjogi) és azok hatékony érvényesítésének módjáról. Ennek a segítségnek rövid időn belül ellenőrizhető és korszerű szolgáltatás keretében kell megtörténnie.

A bűncselekmény következtében szorult helyzetbe kerülő áldozatoknak S.O.S. jellegű költségtérítést (útiköltség, ruházkodás, alapellátások), – a helyzet összes körülményére figyelemmel – annak az intézménynek, hatóságnak kell azonnal szolgáltatnia, amelyik először kerül kapcsolatba az áldozattal. Ilyen esetben a kérelmezőt a körülmények figyelembe vételével kell rászorulónak tekintetni.

A szociálisan rászoruló (akinek jövedelme nem éri el a minimálbér háromszorosát) áldozatokat 2007. január 1-jétől megilleti a peres jogi segítségnyújtás is (pártfogó ügyvéd).

Mindenképpen el kell érni azt, hogy az áldozatokat jogaik érvényesítése, a büntetőeljárásbeli kötelezettségek teljesítése alatt „megbélyegzés”, újabb sérelem ne érje (el kell kerülni a másodlagos viktimizációt).

A súlyos, erőszakos bűncselekmények áldozatainak kárenyhítés jár. Ez európai uniós kötelezettség. Az állam által az áldozatok számára nyújtott kárenyhítés nem fájdalomdíj. A kárenyhítést az állam meghatározott feltételek esetén előlegként fizeti. Ennek megfelelően az államnak az ésszerűség határain belül mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az előlegként kifizetett összeget az arra egyébként kötelezett (például: az elkövető, a biztosító, vagy szerződés, hatósági, bírósági döntés alapján az erre kötelezett) az államnak megtérítse.
Évente mintegy 30.000 ember válik szándékos, erőszakos bűncselekmény áldozatává, közülük minden harmadik szenved olyan sérülést, amely testi épségét, egészségét súlyosan károsítja, vagy halált okoz. Kárenyhítésre ebből a személyi körből csak a szociálisan rászorulók jogosultak. Valamint azok is, akik az ilyen sértettel egy háztartásban élnek, vagy akiket a sértett a bűncselekményt megelőzően eltartott.
A kárenyhítés lehet egyösszegű, ekkor maximálisan 945.000 forint adható, vagy kivételesen járadék jellegű, ha az áldozat időlegesen vagy véglegesen keresőképtelenné válik, vagy elveszti azt a személyt, aki róla gondoskodott. A járadék legfeljebb három évig adható, havi legmagasabb összege most 63.000 forint.

A bűncselekmények széles értelemben vett következményeinek feldolgozása a büntetőpolitika része. Az áldozatsegítő politika alakításáért és központi koordinációjáért a büntetőpolitika irányítását ellátó Igazságügyi Minisztérium felel. Az áldozatsegítés központi és területi hatóságait az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó Igazságügyi Hivatal egyik szervezeti ágaként kell kialakítani. Az Igazságügyi Hivatalok minden megyében létrehozzák az áldozatsegítő szolgálatot. A megyei hivatalok igénybe veszik a mintegy 80 városban már meglévő, a pártfogó felügyelői szolgálat által használt ügyfélfogadó helyiségeket is. Ezzel biztosítható az, hogy a segítség az érintettek számára könnyen hozzáférhető legyen. Az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata megyei és országos szinten koordinál az áldozatsegítésben részt vevő szervek között, elősegítve ezzel a már meglévő áldozatsegítő szolgáltatások bővítését.

Az Igazságügyi Hivatalok mellett minden más hatóság, így a rendőrség is köteles az áldozati jogok érvényesülését elősegíteni, és ehhez az alapvető információkat megadni.

A törvényt 2006. január 1-vel kell hatályba léptetni, ezért a kormány a törvény tervezetét már szeptemberben benyújtja az országgyűlésnek.

A kormány által elfogadott koncepció hamarosan olvasható lesz az Igazságügyi Minisztérium honlapján.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG