Hűvösre tehetik a munkaadókat

2005.09. 2. Magyar Hírlap Online / F. Szabó Emese–Márk Edina

Rács mögé juthat az a munkaadó, aki feketén vagy színlelt szerződéssel foglalkoztat munkavállalókat. Az elrettentésről a büntető törvénykönyv tegnap hatályba lépett módosítása gondoskodik.

Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás – ez a neve annak a vadonatúj tényállásnak, amely alapján börtönbe is kerülhet az a munkaadó, aki feketén vagy színlelt szerződéssel alkalmaz dolgozókat, s nem fizeti meg a foglalkoztatás közterheit. A büntető törvénykönyv tegnap hatályba lépett módosításának logikája: minél nagyobb veszteség éri a büdzsét, annál súlyosabb a büntetés.

Eddig az ilyen módon adót spóroló munkaadóknak legfeljebb a munkaügyi ellenőrök – legsúlyosabb esetben hatmillió forintig terjedő – bírságával és adójogi következményekkel kellett szembenézniük. "Ezek azonban csak a jogi személynek minősülő gazdasági társaságokat érintették, nem pedig személyesen a cégvezetőket – magyarázza Szűcs László munkajogász. – Szeptember elsejétől azonban a munkáltatói jogokat gyakorló magánszemélyeket lehet büntetőjogilag felelősségre vonni." Vagyis a kft.-knél vagy bt.-knél például az ügyvezető igazgatót.

"Nem az az igazi újdonság, hogy leültethetik az adócsalókat, erre eddig is volt példa" – mondta a Magyar Hírlapnak Molnár Gábor, az Igazságügy-minisztérium főcsoportfőnöke. Korábban azonban az adócsalást egyes adónemekre lebontva kezelték – ebben az esetben jövedelemadóra és járulékokra –, tegnaptól azonban az összes be nem fizetett adót és járulékot egy tételnek tekintik. Így már néhány alkalmazottal rövid idő alatt össze lehet hozni néhány tízmillió forint értékű csalást.

A bírósági gyakorlat szerint ugyanakkor azok nem mennek börtönbe, akik "csak" ennyit csalnak el – jellemzően ötvenmillió forint alatt megússzák felfüggesztettel. Ráadásul a tipikus adócsaló jövedéki csalás miatt kerül hűvösre, nem pedig járulék be nem fizetése miatt.
Csak részben ért egyet a módosítással a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke. Vadász Iván szerint egyelőre csak a fekete-foglalkoztatást kellett volna büntetőjogilag szankcionálni, mivel ott teljesen egyértelmű a tényállás. Nem mondható el ez ugyanakkor a színlelt szerződésekről, ezek körül még nagyon sok a jogi bizonytalanság.

A színlelt szerződéssel foglalkoztatók június 30-ig türelmi időt kapnak, hogy soraikat rendezzék. Ez azonban csak a régiekre vonatkozik, aki mostantól köt ilyet, annak a kezén csattanhat a bilincs.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG