A Minőségi Élet egyesület költségtérítéses képzésére vonatkozó tájékoztatás alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére

2005.10.14. Jogi Fórum / GVH

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az október 13-án tartott tárgyalásán megállapította, hogy az „akkreditált felnőttképző program” minősítéssel rendelkező Minőségi Élet Egyesület a fogyasztók megtévesztésre alkalmas magatartást tanúsított, amikor szolgáltatását egyetemi szintű képzésként mutatta be. A Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozásra 1 millió forint bírságot szabott ki.

Jelen eljárásban a Versenytanácsnak nem az eljárás alá vont vállalkozás sajátos, jogszabályok által szabályozott szolgáltatásának jogszerűségéről, hanem arról kellett döntenie, hogy a vállalkozás szolgáltatási tevékenységével összefüggésben kifejtett tájékoztatás (a reklámok és a honlap információi) alkalmas volt-e a fogyasztók megtévesztésére.

A Versenytanács indoklásában megállapította, hogy az érintett áru (képzés ellenérték fejében való szolgáltatása) sajátos, mivel a potenciális fogyasztók jövőjére, szakmai pályájára alapvető befolyással lehet. Ezért a tájékoztatás egyértelműsége, az információk pontossága tekintetében közérdek a fokozott követelmények felállítása. Ily módon tehát elengedhetetlen, hogy a reklámként vagy más módon megnyilvánuló tájékoztatás által a fogyasztó reális képet alkothasson az adott áruról, szolgáltatásról.

Jelen ügyben az eljárás alá vont vállalkozás – mivel nem rendelkezett engedéllyel erre vonatkozóan – nem biztosított, biztosíthatott egyetemi oktatást, illetve végzettséget. Emiatt az ilyen üzenettel megjelent reklámok és árutájékoztatók (honlap) a versenytörvénybe ütköznek olyan körülmények között, amikor a fogyasztók a nagyszámú, újonnan indult, különböző képzettséget biztosító képzési formák és a változó jogszabályi környezet miatt a sajátos áru tulajdonságait nem ismerhetik, bizonyos fogalmak tartalmával nem lehetnek tisztában, ugyanakkor a hasznosítható, anyagi áldozattal járó képzettség megszerzése elemi érdekük.

A Versenytanács kiemelte, hogy a jogsértés megállapíthatósága szempontjából közömbös, hogy a vállalkozás a kifogásolt magatartást rosszhiszeműen, vagy jóhiszeműen valósította meg, mivel megjelent információkat a fogyasztók szempontjából kell értelmezni, illetve értékelni.

  • kapcsolódó anyagok
VERSENYJOG