A sok ügyelet is okozhat műhibát

2005.12.21. Magyar Hírlap Online / Dobozi Pálma

Simon Tamás ügyvéd becslése szerint a műhibák harmadát okozhatja diagnosztikai tévedés.

Az orvosok az esetek hetven százalékában akkor tévednek, amikor a sokadik órát töltik pihenés nélkül ügyeletben – állítja az orvosi kamara főtitkára, aki szerint ezzel együtt is túlzók a minisztérium adatai. Ezek szerint évente három–hatezer ember hal meg orvosi mulasztás miatt.

Simon Tamás ügyvéd becslése szerint a műhibák harmadát okozhatja diagnosztikai tévedés. Huszár András, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője a Magyar Hírlap kérdésére egy pécsi háziorvosok körében készült vizsgálatot említett: az esetek harminc százalékában más betegség miatt halt meg a beteg, mint amit doktora diagnosztizált. (Nemzetközi adatok szerint a klinikai diagnózisok az esetek 8,8–24,4 százalékában tévesek.) Nem véletlen, hogy a családorvosokat vizsgálták: a műhibaperes ügyvéd tapasztalatai szerint mellettük a sebészek a "legveszélyeztetettebb" csoport ebből a szempontból.

A korábban igazságügyi orvos szakértőként dolgozó minisztériumi vezető készítette azt a tanulmányt, amely alapján Vojnik Mária politikai államtitkár egy konferencián azt állította: Magyarországon becslések szerint évente három–hatezer ember hal meg orvosi tévedések miatt. A Magyar Orvosi Kamaránál (MOK) vitatják ezt az adatot, de a Magyar Hírlap kérdésére nem tudták megmondani, mi lenne a reális szám. Gyenes Géza, a MOK főtitkára azt mondta, pontos felmérések nincsenek. A kamarához évente beérkező több ezer bejelentésből az esetek 15-20 százalékában derül ki, hogy a doktor nem sértett meg semmilyen szabályt. Évente egy-két tucat esetben derül ki olyan súlyos vétség, hogy a kamara él a legsúlyosabb büntetéssel: a féléves kizárással.

Gyenes állítja: az orvosi tévedések hetven százaléka akkor történik, amikor az orvosnak az uniós irányelvekkel ellentétes ügyeleti rendszer miatt pihenés nélkül kell ellátnia a feladatát. Annak hátterében, hogy hazánkban csak becsült adatok vannak a tévedések számáról, elsősorban a boncolások alacsony száma áll – magyarázta Huszár. A kórházban elhunyt betegek körülbelül 27 százalékát vetik alá kórbonctani vizsgálatnak, ez kevesebb, mint az uniós átlag.

  • kapcsolódó anyagok
MŰHIBAPER