Nem számít a pénzmosás kiemelt területének hazánk

2006.03.14. Magyar Hírlap Online / Szalkai Zoltán

Nem számít a pénzmosás kiemelt területének hazánk – állítja a Nemzetbiztonsági Hivatal. A szakemberek viszont a magas latenciára hívják fel a figyelmet. Tény, tavaly mindössze 24 eljárás indult. Globálisan egyre nagyobb kihívás elé állítja a hatóságokat a jelenség: a legfrissebb becslések szerint évente háromezermilliárd dollárt mosnak tisztára bűnözői csoportok.

Nem tekinthető Magyarország a pénzmosás kiemelt területének – állapítja meg a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) frissen közzétett 2005-ös évkönyve. Igaz – teszi hozzá a tanulmány –, az ország pénzügyi biztonságát veszélyeztető cselekményekre vonatkozó információk száma nőtt tavaly. A Magyar Hírlap értesülései szerint 2005-ben 14 ezer bejelentés érkezett a pénzmosást ellenőrző Nemzeti Nyomozóirodához, valamivel több, mint az előző évben. Eljárás viszont csupán 24 indult. Az elkövető kilétére még ennél is kevesebbszer derül fény: az elmúlt három évben mindössze kilencszer. A szakértők szerint az ok: a magyar törvények szerint csak olyan esetben indulhat eljárás, ha bizonyítható, hogy a tranzakció mögött bűncselekményből származó pénz áll.

"Magyarország nagy problémája, hogy kiugróan magas a készpénzforgalom" – utal ugyanakkor a magas latenciára Fialka György, a Budapest Bank Rt. biztonsági osztályának a vezetője. A banki szakember tud olyan esetről, amikor százmillió forintos nagyságrendben vettek fel készpénzt. Igaz, az említett pénzmozgás teljesen legális volt, tény azonban, hogy ilyenkor lehetetlen a pénz további útját nyomon követni. Fialka György állítja, a bankokon nem múlik a pénzmosás elleni harc, ők száz százalékban betartják a törvényi előírásokat, sőt folyamatos bankközi egyeztetés segítségével a több pénzintézeten keresztül zajló gyanús tranzakciókat is figyelemmel kísérik.

Hazánkban 2003-ban született törvény a pénzmosás kezelésére, az elfogadott jogszabály Európában az egyik legszigorúbb. Szinte a teljes szolgáltatói körnek bejelentési kötelezettsége van: a bankoknak, a kaszinóknak, a jogászoknak, a könyvelőknek, a jegyzőknek, de még a nagy értékű ékszerrel, értéktárggyal foglalkozóknak is jelenteniük kell, ha kétmillió forintnál nagyobb összegű tranzakcióval találkoznak. Ugyanez a küszöb Ausztriában és Németországban 3,7 millió forint, Olaszországban 2,4 millió forint, az Egyesült Államokban pedig 2,1 millió forint. A magyar szabályozás ráadásul differenciált, a kétmilliós érték ugyanis csak a pénzügyi tranzakciókra vonatkozik; határátlépéskor ez az érték egymillió forint, pénzváltásnál pedig már háromszázezer forintot is jelentenie kell a szolgáltatónak.

A pénzmosás világszerte terjed, becslések szerint a bűnözők globálisan háromezermilliárd dollárt mosnak évente tisztára, ez a világ GDP-jének három százaléka. Az EU-ban ez az érték a GDP kettő-öt százalékát teszi ki. A "piszkos" pénz főként kábítószer- és fegyverkereskedelemből, korrupcióból, prostitúcióból, embercsempészetből, valamint dohány- és alkoholcsempészetből származik.

A pénzmosás elleni globális harcot az 1989-ben létrehozott pénzügyi akciócsoport koordinálja. A szervezet minden évben megfogalmazza ajánlásait a tagországoknak, amelyek ezeket saját nemzeti jogrendjükbe illesztik. Ennek ellenére a bűnüldözők helyzete nem könnyű, a pénzmosási technikák variációinak ugyanis csak a kreativitás szab határt. A pénzmosás ráadásul egyre jobban összefonódik az adókerülésre az utóbbi évtizedekben – jogászok és könyvelők támogatásával – kiépülő, nagyon nagy összegeket megmozgató üzletággal. Ennek eredménye, hogy a ma már pénzmosásra is használt offshore bankok becslések szerint ötezermilliárd dollár értékű eszközt kezelnek. Amúgy jelentéktelen országocskák válnak így a világ vezető pénzügyi szolgáltatóivá, a kicsiny Kajmán-szigetek például a világ ötödik legnagyobb pénzügyi központja London, New York, Tokió és Hongkong után.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZMOSÁS