Átlagosan ötmillió forintos kártérítés jár a műhibáért

2006.04.20. Magyar Hírlap Online / Herman Bernadett

Műhibára hivatkozva a betegek, illetve hozzátartozóik több mint hárommilliárd forintot követelnek a kórházaktól. Bár elvileg kötelező lenne, felelősségbiztosítása még sincs mindegyik intézménynek, nekik saját zsebből kell kifizetniük a sokmilliós kártérítéseket. Az átlagos kárösszeg ötmillió forintra tehető.

Divattá vált az orvosokat, kórházakat műhibák miatt perelni. A Magyar Kórházszövetség felmérése szerint az egészségügyi intézményektől több mint hárommilliárd forintot követelnek az ellátással elégedetlen betegek. A panaszok között elképesztő esetek is előfordulnak.

"Nemrég egy család ötmillió forintnyi kártérítést követelt az egyik kórháztól. Indoklásuk szerint gyermekük annyira megijedt a kezelés közben, hogy hetekig a szülők ágyában kellett aludnia, emiatt nem volt zavartalan a szexuális életük" – mondták lapunknak az egyik biztosítónál. A pert elvesztették.

A műhibaperek nyolcvan százalékában azonban a betegek javára döntenek a bíróságok. Ha van a kórháznak felelősségbiztosítása, a biztosító elvileg állja a követeléseket vagy azok egy részét. Ha nincs, az intézmény saját zsebből fizetheti ki a pácienst. "Az átlagos követelés hétmillió forint körüli, de nem ritkák a harminc-ötven milliós perek sem" – állítja Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke.
A biztosítók a magas kártérítéseknek általában csak a töredékét állják. A szerződésekben ugyanis kikötik, hogy káronként mennyit fizetnek, és az évenkénti esetek száma is limitálva van. Bár egyre gyakoribb a tízmillió forintos összeghatár, a tipikus limit ma még ötmillió forint körül jár, igaz, az Allianz Hungária Biztosító Rt.-nél és az Uniqa Biztosító Rt.-nél tizenötmilliós határig is lehet biztosítást kötni. A díj a biztosítási limiteken túl a kórház méretétől és "problémásságától" is függ, s a tarifa a nagyobb intézményeknél az évi több tízmillió forintot is elérheti.

A nehéz helyzetben lévő kórházak igyekeznek a biztosításon is spórolni, csakhogy a nagy összegű kártérítéseknél a biztosítási limit feletti milliókat az intézményeknek gyakran a már amúgy is ingatag büdzséjükből kell kigazdálkodniuk. "Előfordul, hogy kétszáz beteg havi gyógyszeradagja megy el egy-egy perre" – állítja Golub Iván. Ráadásul a kártérítés nemcsak a pórul járt betegeknek nyújt vigaszt, a megnyert pereken az ügyvédek is szépen keresnek. Tiszteletdíjuk Berberovics Gábor műhibákra szakosodott ügyvéd szerint – attól függően, mennyire munkaigényes az eset, – a megítélt összeg öt–negyven százaléka lehet, de egyes esetekben elérheti a hatvan-hetven százalékot is.

Ügyvédre pedig nagy szükség van, a peren kívüli megegyezés ugyanis ritka. Hogy a követelésből végül mennyit ítél meg a bíróság, sok mindentől függ. A jómódú ügyfelek például ugyanazért a műhibáért több kártérítést kaphatnak, mint a szegényebbek. Õk ugyanis a kiesett munkaidőre nagyobb fizetéselmaradást tudnak igazolni, mint mondjuk egy munkanélküli, és egy elrontott plasztikai műtét is hátrányosabban befolyásolhatja őket a szakmai előmenetelükben.

Egészségügyi felelősségbiztosítást 1992 óta lehet kötni Magyarországon, az egészségügyi törvény a kórházaknak és az egészségügyi intézményeknek ezt 1998-ban tette kötelezővé. A szaporodó műhibaperek és az egyre magasabb kártérítési összegek láttán a biztosítók kezdeti lelkesedése azonban hamar lelohadt, a kórházak biztosítását egyre ritkábban vállalják. A kilencvenes évek végén még nyolcvanszázalékos piaci részesedéssel bíró Generali-Providencia Biztosító Rt. lényegében kiszállt az üzletből, de más egészségügyi intézményeket, például plasztikai sebészeti klinikákat szívesen elvállal. "Túl kockázatos, a radikálisan változó környezet miatt nem lehet kiszámítani a díjakat" – magyarázza a kórházaktól való ódzkodást Csáki Gyula, a Generali-Providencia felelősségbiztosítási csoportvezetője. A rizikó miatt az Uniqa Biztosító Rt. is csak az osztrák tulajdonos engedélyével szerződhet kórházakkal, plasztikai sebészekkel viszont úgy sem.

Jelenleg a legtöbb kórháznak az Allianznál van felelősségbiztosítása. Bár a törvény előírja, több kórház is inkább vállalja a rizikót, de nem köt biztosítást. A kórházszövetség tavalyi felmérésében három intézmény is elismerte a jogsértést. Nekik elvileg működési engedélyt sem adhatna az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a hatóság azonban efféle szabálytalanságok fölött, úgy tűnik, hajlamos szemet hunyni. A biztosítási kötvényt például nem is kell bemutatni, elegendő, ha az intézmény főigazgatója úgy nyilatkozik, szerződést kötött valamelyik biztosítóval.

  • kapcsolódó anyagok
MŰHIBAPER