Az Európai Bíróság értelmezte a "fogyatékosság" fogalmát

2006.07.12. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

A Sonia Chacón Navas kontra Eurest Colectividades SA ügyben az Európai Bíróság először értelmezte a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelv értelmében vett „fogyatékosság” fogalmát.

S. Chacón Navas az Eurest közétkeztetési társaságnál dolgozott. 2003. október 14-tol kezdodoen betegsége miatt, amely nem tette lehetové, hogy rövid idon belül munkába álljon, munkaviszonyát szüneteltették. Az Eurest 2004. május 28-án felmondott S. Chacón Navasnak, kártérítést ajánlva fel számára.

S. Chacón Navas 2004. június 29-én keresetet indított az Eurest ellen. Mivel a betegség gyakran visszafordíthatatlan fogyatékosságot okozhat, a spanyol bíróság úgy véli, hogy a munkavállalókat a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma alapján kello idoben védelemben kell részesíteni. Ezért kérdéseket terjesztett az Európai Közösségek Bírósága elé a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlo bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló irányelv(1) értelmezésérol. Ennek az irányelvnek a célja a valláson, meggyozodésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem általános kereteinek a meghatározása az egyenlo bánásmód elvének a tagállamokban történo megvalósítása érdekében.

A Bíróság eloször is úgy véli, hogy a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemnek az irányelvvel létrehozott általános kerete kiterjed a munkáltatói felmondásra.

Mivel a „fogyatékosság” fogalmát a 2000/78 irányelv nem határozza meg, és e fogalom meghatározását nem utalja a tagállamok jogára sem, azt önállóan és egységesen kell értelmezni. Az irányelv értelmében vett „fogyatékosság” fogalma olyan korlátozottságként értendo, amely különösen valamilyen testi, szellemi vagy lelki ártalmon alapul, és az érintettet akadályozza a szakmai életben való részvételben.

Azonban a jogalkotó az irányelv 1. cikkében a „fogyatékosság” fogalmát használva szándékosan választott a „betegségtol” különbözo fogalmat. Így e két fogalmat nem szabad egyszeruen egybemosni.

A Bíróság megállapítja: a közösségi jogalkotó által a munkahely fogyatékossághoz igazodó kialakítására szolgáló intézkedéseknek tulajdonított jelentoség bizonyítja, hogy a közösségi jogalkotó gondoskodott az olyan esetek szabályozásáról, amikor a szakmai életben valo részvétel hosszú idore akadályozott. A korlátozottságnak ahhoz, hogy a „fogyatékosság” fogalma alá tartozzon, valószínusíthetoen hosszú idotartamúnak kell lennie.

Az irányelv semmiféle olyan utalást nem tartalmaz, amely akként lenne értheto, hogy a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma bármilyen betegség jelentkezése esetén védi a munkavállalókat.

Így az olyan személy, akinek kizárólag betegség miatt szüntette meg munkaviszonyát a munkáltatója, nem tartozik a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem ezen irányelvvel létrehozott általános keretének hatálya alá.

A fogyatékkal élok munkáltatói felmondás tekintetében fennálló védelmérol szólva a Bíróság kimondja: az irányelvvel ellentétes a fogyatékosságon alapuló olyan munkáltatói felmondás, amely a fogyatékkal élők igényeihez való ésszerű alkalmazkodás kötelezettségére tekintettel nem indokolható azzal, hogy az érintett nem alkalmas, nem képes vagy nem vehető igénybe munkaköre alapvető feladatainak ellátására.

Végül a Bíróság megállapítja: a betegség önmagában nem tekinthető olyan oknak, amellyel kiegészítendőek azok az okok, amelyek alapján az irányelv tiltja a hátrányos megkülönböztetést.



(1) A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlo bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL L 303., 16. o.; magyar nyelvu különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.).

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
FOGYATÉKOSÜGY