Veszélyben a három évre szóló minimálbéralku

2006.08.15. Magyar Hírlap Online / Márk Edina

Puskaporos hangulat várható az ősszel kezdődő bértárgyalásokon, mivel a megszorító intézkedések miatt a munkaadók és a szakszervezetek is újra akarják tárgyalni a tavaly megkötött, három évre szóló minimálbér-megállapodást. Előbbiek lefelé, utóbbiak felfelé módosítanák a minimális fizetés összegét.

A kiigazító program miatt az idén a megszokottnál is keményebb bértárgyalások várhatók ősszel, mert a munkaadók és a munkavállalók képviselői egyaránt úgy érzik, hogy becsapta őket a kormány. A munkáltatók az ígért – törvénybe is iktatott – adócsökkentés helyett emelkedő adó- és járulékterheket kaptak, a szakszervezetek pedig a munkavállalók zsebét érintő járulékemelések miatt dühösek.

Emiatt ősszel mindkét fél újra akarja tárgyalni a tavaly az Országos Érdekegyeztető Tanácsban három évre megkötött minimálbér-megállapodást. Ez alapján az idén 62.500 forintra emelkedett minimálbér jövőre már 65.500 lesz, 2008-ra pedig ezer forint híján hetvenezer. Sőt az idén júliustól a legalább középfokú képesítést igénylő munkakörben a dolgozóknak ennél is többet kell kapniuk a cégektől: a gyakorlott szakmunkásoknak a második fél évben minimum 68.800 forintot kell keresniük, 2008-ban viszont már valamivel több mint 86 ezret.

"Tavaly abban a hiszemben írtuk alá a megállapodást, hogy az idén novembertől megszűnik a fix összegű egészségügyi hozzájárulás (eho), 2007-től pedig fokozatosan csökkennek a társadalombiztosítási terhek" – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Ezekből azonban semmi sem valósult meg, sőt még emelkedtek a vállalkozások adóterhei. Dávid Ferenc szerint a megváltozott feltételek mellett több ágazatban – például a kereskedelemben, a mezőgazdaságban és a vendéglátásban –, illetve régióban nem tudják a cégek kigazdálkodni a minimálbér-emeléseket.

A VOSZ ennek ellenére nem akarja felborítani a megegyezést, csak lazítani szeretne annak keretein – mondja Dávid Ferenc. A szervezet szeretné elérni, hogy ne csak ágazati kollektív megállapodásban lehessen eltérni a középfokú bérminimumtól, hanem az egyes vállalkozások szintjén is, ha a béremelés veszélyezteti a munkahelyeket. A VOSZ emellett azt is megfontolandónak tartja, hogy a munkaerő-piaci alapból kompenzálják a bajba jutott cégeket.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) álláspontja szerint viszont a kormány felrúgta az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodást – mondta a Magyar Hírlapnak Rolek Ferenc, a szervezet alelnöke. Az MGYOSZ ebben a helyzetben két utat lát: vagy érvényét veszti a minimálbér-megállapodás és az adócsökkentésre vonatkozó egyezség, vagy a kormány teljesíti az eredeti feltételeket. Az MGYOSZ minimumfeltétele az 1950 forintos eho megszüntetése.

A szakszervezetek ragaszkodnak az eredeti ütemtervhez, sőt a munkavállalói járulékterhek idei 2,5, majd jövőre egy százalékpontos emelkedésének kompenzációját is el akarják érni – tudtuk meg Pataky Pétertől, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megbízott elnökétől. Abba sem hajlandók belenyugodni, hogy jövőre az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás nem a minimálbér teljes összegéig nyújt majd adómentességet, hanem csak 63 ezer forintig.
Veres János pénzügyminiszter szerint a szociális partnereken múlik, hogy hogyan változik a minimálbér szintje a következő években, mivel arról a kormány egyedül sosem döntött.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG