Mielőtt lépne, Brüsszel még vizsgálódik az aranyrészvény-ügyben

2007.07. 3. BruxInfo

Az Európai Bizottságnál jelenleg fordítják és tanulmányozzák azt a magyar törvénymódosítást, amely felszámolta az állami aranyrészvényeket 31 korábban privatizált hazai cégben. Brüsszel véleményétől függ, hogy végül az Európai Bíróságon landol-e az ügy.

Hétfőn sikerült feloldani a magyar aranyrészvények körüli látszólagos ellentmondást, amit egymással ellentétes brüsszeli és budapesti információk keltettek. Az Európai Bizottságnál jelenleg fordítják és tanulmányozzák azt az áprilisi magyar törvénymódosítást, amely a Pénzügyminisztérium állítása szerint megszüntette, pontosabban törzsrészvényekké alakította át az államnak 31 hazai privatizált cégben szavazatelsőbbségi jogot biztosító aranyrészvényeket. Brüsszel analízisének fényében dönti majd el, hogy az Európai Bíróság elé vigye-e az ügyet. „Ha 100 százalékig rendben levőnek találjuk a dolgot, akkor nem lesz rá szükség” – mondta a BruxInfónak hétfőn Oliver Drewes, Charlie McCreevy belső piacért felelős biztos szóvivője, aki hozzátette, hogy a Bizottság szakszolgálatai ettől függetlenül a bírósági beadvány elkészítésén és véglegesítésén dolgoznak.

Az Európai Bizottság éppen egy évvel ezelőtt intézett indoklással ellátott véleményt a magyar kormányhoz, a privatizációs törvény megváltoztatására felszólítva Budapestet. Brüsszel szerint a törvény indokolatlanul korlátozza a tőke szabad áramlását és a letelepedés szabadságát, mivel szavazatelsőbbségi részvények (úgynevezett aranyrészvények) révén különleges jogokkal ruházza fel az államot mintegy 31 privatizált társaság – köztük a MOL – vonatkozásában. A magyar gazdaságban jelentős szerepet betöltő cégekben birtokolt aranyrészvény (szavazatelsőbbségi jog) lehetőséget adott arra, hogy a szóban forgó privatizált társaságok közgyűlésén az állam megvétózzon stratégiai jelentőségű döntéseket.

A Pénzügyminisztérium szerint ugyanakkor a probléma már nem létezik, mert egy áprilisi törvénymódosítás megszüntette az állami aranyrészvényeket, amelyeket törzsrészvényekké alakítottak át. A Bizottságnál most egyebek között azt vizsgálják, hogy a módosítást követően a törvény összhangban van-e az uniós joggal, mindenekelőtt a tőke szabad áramlásának elvével.

Az OMV Mol felvásárlására irányuló kísérletének kormány által történő esetleges blokkolásával kapcsolatban a belső piacért felelős biztos szóvivője hangsúlyozta, hogy a Bizottság elvárja Budapesttől a belső piaci jogszabályok tiszteletben tartását és élénk figyelemmel kíséri majd a helyzet alakulását.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA