Az EU pénzügyi érdekeinek védelme: a tagállamok közötti együttműködés fokozása

2007.07.10. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Az Európai Bizottság július 9-én tette közzé 2006. évi jelentését a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről.

Ezen a területen a felelősség megoszlik a Bizottság és a tagállamok között. A jelentés ismerteti azokat a legjelentősebb intézkedéseket, amelyeket a tagállamok és a Bizottság 2006-ban a csalás megelőzése és az ellene való küzdelem érdekében tettek. A tagállamok által a Bizottsággal közölt összes szabálytalanság statisztikai elemzése kimutatja, hogy a mezőgazdaság, valamint a kohéziós és előcsatlakozási alapok esetében nőtt, míg a saját források és a strukturális alapok esetében csökkent a szabálytalanságok teljes száma. A jóval több, mint 12 000 bejelentett szabálytalanság ellenére továbbra is cél marad az adattovábbítás gyorsítása és minőségének javítása.

„A tagállamok és a Bizottság közötti megfelelő információáramlás alapvető jelentőségű a csalók elleni hatékony közös fellépés szempontjából” – nyilatkozta Siim Kallas, az Európai Bizottság elnökhelyettese, az igazgatási, ellenőrzési és csaláselleni ügyekért felelős biztos. „Ezért olyan fontos, hogy a tagállamok minden gyanújukat gyorsan közöljék” – folytatta. „Sokan közülük meg is teszik, de néhányuk esetében még van mit javítani.” Kallas elnökhelyettes végül kijelentette: „Semmi nem indokolja, hogy megriadjunk az átláthatóságtól. A bejelentett szabálytalanságok magas számát az alapos és eredményes ellenőrzések is eredményezhetik.”

A Bizottságnak a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről és a család elleni küzdelemről szóló ez évi jelentése a következő témákat emeli ki:
  • kockázatelemzés és kockázatkezelés,
  • a kizárásokra vonatkozó adatbázisok
  • a korai előrejelző/a visszaélést jelentő személyekkel kapcsolatos eszközök.

A jelentés elemzi a tagállamokban és az európai intézményeken belüli, további vizsgálatok kiváltására alkalmas kezdeti információt szolgáltató belső informátorokra épülő jelzőrendszereket. A vizsgálati eljárás másik végét illetően a jelentés megvizsgálja a be nem szedett vagy tévesen fizetett összegek behajtásának javítása érdekében tett lépéseket, valamint a nemzeti jog szerinti, beszámítás útján történő beszedés mechanizmusait. Információkat tartalmaz továbbá a behajtott összegekkel és az elvégzett pénzügyi korrekciókkal kapcsolatosan, különösen azokra az esetekre vonatkozóan, amelyekben a kifizetés nem a közösségi szabályoknak megfelelően történt.

Részletes adatok ágazatok és országok szerint

A jelentés statisztikai melléklete ágazatok és országok szerinti lebontásban közli a részletes adatokat. A saját források területén a felderített és bejelentett csalási és szabálytalansági ügyek száma (a 10 000 eurót meghaladó ügyek) 2005-höz képest 12%-kal csökkent, de a szabálytalanságok által érintett összeg 7%-kal (328 millió euróról 353 millió euróra) emelkedett. A szabálytalanságok által leginkább érintett áruk 2006-ban a tv-készülékek, dohányipari termékek, olajok és zsírok voltak, amelyek származási országa az esetek többségében Kína, az USA, Japán, Brazília és Dél-Korea.

A mezőgazdasági kiadások terén a bejelentett szabálytalanságok száma az előző évhez képes 3%-kal nőtt, viszont az általuk 2006-ban érintett, 87 millió eurós összeg 15%-os csökkenést mutat. A legtöbb bejelentett szabálytalanság a vidékfejlesztési és a szarvasmarha-ágazattal, illetve a zöldségekkel és gyümölcsökkel volt kapcsolatos. A csalások becsült hatása nagyjából állandó maradt. E három csoport együttesen a bejelentett szabálytalanságoknak csaknem 60%-át, a szabálytalanságok által érintett összegnek pedig majd 70%-át tette ki .

A 2006. folyamán a strukturális intézkedésekkel (köztük a Kohéziós Alappal) kapcsolatosan bejelentett szabálytalanságok száma 2006-ban az előző évihez képest 10%-kal csökkent, míg pénzügyi hatásuk 17%-kal, 703 millió euróra nőtt. A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb szabálytalanság (mintegy 75%) az Európai Regionális Fejlesztési Alappal és az Európai Szociális Alappal volt kapcsolatos. A csalások becsült pénzügyi hatása 2005-höz képest csökkent.

Az előcsatlakozási alapok esetében 13,6%-kal nőtt a szabálytalanságok száma. A szabálytalanságok feltételezett pénzügyi hatása a PHARE és a SAPARD esetében nőtt, míg az ISPA-t illetően csökkent (6,9 millió euróról 1,2 millióra 2006. folyamán). A bejelentett szabálytalanságok által érintett teljes összeg 26%-kal, 12,318 millióra csökkent (a 2005-ös 16,7 millióhoz képest). A csalások becsült pénzügyi hatása 2005-höz képest csökkent.

A közösségi jog kötelezi a tagállamokat, hogy értesítsék a Bizottságot minden olyan csalásról és egyéb szabálytalanságról, amely hátrányos hatást gyakorolhat a közösségi tevékenységek bármely területén a pénzügyi érdekekre. A statisztikák azonban nem feltétlenül nyújtanak teljes képet, hiszen a Bizottság az eseteket jelentését illetően a tagállamokra van utalva. Fontos, hogy különbséget tegyünk a csalás és a szabálytalanságok között: a csalás meghatározása szerint szándékosan elkövetett szabályszegés, amely bűncselekménynek minősül, és csak bíróság állapíthatja meg ekként. A csalások valódi pénzügyi hatását csak a jogi eljárás végén lehet mérni.

  • kapcsolódó anyagok
BŰNÜLDÖZÉS
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ