Az Association de la presse internationale ASBL kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben hozott döntés

2007.09.13. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

Az Elsőfokú Bíróság az Association de la presse internationale ASBL kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügy kapcsán tisztázza az intézményeknek a közösségi bíróságok előtti ügyekre vonatkozó dokumentumaihoz való hozzáférés szabályait.

A dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló közösségi rendelet úgy rendelkezik, hogy bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogosult az intézmények dokumentumaihoz hozzáférni. A rendelet e főszabály alóli kivételekről is rendelkezik, különösen arra az esetre, ha valamely dokumentum hozzáférhetővé tétele bírósági eljárások védelmét vagy vizsgálatok célját sértené, kivéve, ha a hozzáférhetővé tételhez nyomós közérdek fűződik.

2003. augusztus 1-jén az Association de la presse internationale (API), Belgiumban működő külföldi újságírókat tömörítő szervezet, hozzáférést kért a Bizottságtól valamennyi irathoz, amelyeket ez utóbbi az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához és Bíróságához egyes ügyekben benyújtott.

A Bizottság hozzáférést engedélyezett a C 224/01. és a C 280/00. sz., előzetes döntéshozatalra utalt ügyekre vonatkozó dokumentumokhoz. Ezzel szemben 2003. november 20-i határozatával megtagadta a közvetlen keresetekre vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférést.

Határozatában a Bizottság kifejtette, hogy a T 209/01., a T 210/01. és a C 203/03. sz. ügyekkel kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés sértené a folyamatban lévő bírósági eljárások védelmét, különösen a félként elfoglalt perbeli állását és a tárgyalás zavartalanságát.

A T 342/99. sz. ügyre vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférést illetően a Bizottság arra hivatkozott, hogy bár ezt az ügyet az Elsőfokú Bíróság már lezárta, ezt kártérítési kereset követte (T 212/03. sz. ügy), és e beadványok hozzáférhetővé tétele sértené e folyamatban lévő eljárást. Ami a „Nyitott égbolt”-ügyeket illeti, a Bizottság kifejtette, hogy bár az ezekben az ügyekben indított eljárásokat a Bíróság az érintett tagállamok kötelezettségszegését megállapító ítéleteivel befejezte, ez utóbbiak azokat még nem hajtották végre, ezért tárgyalások vannak folyamatban annak érdekében, hogy e tagállamok hagyjanak fel a megállapított kötelezettségszegéssel. Emiatt a beadványok hozzáférhetővé tétele sértené az említett kötelezettségszegésekkel kapcsolatos vizsgálat érdekeinek védelmét. Az API e határozat megsemmisítését kérte az Elsőfokú Bíróságtól.

A Honeywell kontra Bizottság (T 209/01), a General Electric kontra Bizottság (T 210/01) és a Bizottság kontra Ausztria ügy (C 203/03) kapcsán az Elsőfokú Bíróság emlékeztet arra, hogy a Bizottság köteles konkrétan megvizsgálni valamennyi olyan dokumentum tartalmát, amelyhez hozzáférést kérnek.

Az Elsőfokú Bíróság megállapítja, hogy a Bizottság ilyen vizsgálatot nem végzett, hanem az eljárás fajtája és az eljárás szakasza szerint tett különbséget, és ennek során úgy ítélte meg, hogy az előzetes döntéshozatali eljárások esetében a hozzáférés akkor adható meg, ha a szóbeli előterjesztések tárgyalására már sor került, ezzel szemben, a közvetlen keresetek esetében a hozzáférést meg kell tagadni az eljárást befejező ítéletig, és – a folyamatban lévő kapcsolódó ügyekben – a kérdéses kapcsolódó ügy lezárásáig. Ezt a megközelítést követve a Bizottság tehát úgy ítélte meg, hogy az azokban a folyamatban lévő ügyekben előterjesztett beadványokat, amelyekben félként vett részt, automatikusan és átfogóan úgy kell tekinteni, hogy azokra kiterjed a kivétel.

Az Elsőfokú Bíróság emlékeztet arra, hogy a kért dokumentum tartalmának konkrét vizsgálata csak akkor hagyható el, ha a szóban forgó dokumentumok egész tartalmára kiterjed a hivatkozott kivétel. Az Elsőfokú Bíróság e tekintetben elismeri, hogy a feleknek joguk van arra, hogy érdekeiket bármilyen külső befolyástól mentesen védhessék, és a bármilyen külső befolyástól mentes információ- és véleménycsere biztosítása megkövetelheti, hogy az igazságszolgáltatás megfelelő működése érdekében az intézmények beadványaik tekintetében kizárják a nyilvános hozzáférést mindaddig, amíg tartalmukat nem ütköztették tárgyaláson a bíróság előtt. Az Elsőfokú Bíróság tehát arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben a bírósági eljárás olyan ügyre vonatkozik, amelyben tárgyalásra még nem került sor, a Bizottság megtagadhatja beadványainak hozzáférhetővé tételét, azok tartalmának konkrét vizsgálata nélkül.

Ezzel szemben, a tárgyalást követően a Bizottságnak kötelessége minden kért dokumentumot konkrétan értékelni annak ellenőrzése végett, hogy a dokumentum – tartalmára tekintettel – hozzáférhetővé tehető-e, vagy hozzáférhetővé tétele sértené azt a bírósági eljárást, amelyre vonatkozik.

Ebben az összefüggésben az Elsőfokú Bíróság úgy ítéli meg, hogy a Bizottság semmiféle téves jogalkalmazást nem követett el azzal, hogy nem vizsgálta konkrétan a T 209/01., a T 210/01. és a C 203/03. sz. ügyekkel kapcsolatos beadványokat, minthogy ezekben az ügyekben a határozat meghozatalakor tárgyalásra még nem került sor.

Ami azt a lehetőséget illeti, hogy a hozzáférhetővé tételhez a bírósági eljárások sérelme ellenére nyomós közérdek fűződik, az Elsőfokú Bíróság rámutat arra, hogy az érintett intézmény kötelessége összemérni a hozzáférhetővé tételhez fűződő közérdeket azzal az érdekkel, amely a hozzáférés megtagadásához fűződik, figyelembe véve adott esetben a hozzáférést kérő által e tekintetben előadott érveket. Az Elsőfokú Bíróság kifejti ezen kívül, hogy a nyomós közérdeknek főszabály szerint különböznie kell az átláthatóság alapelveitől, amelyek e rendelet alapjául szolgálnak, azonban ugyanezeknek az elveknek a felhívása, tekintettel az ügy sajátos körülményeire, olyan élességgel vetődhet fel, amely meghaladja a vitás dokumentumok védelmének szükségét.

Az Elsőfokú Bíróság megállapítja, hogy jelen esetben nem ez a helyzet, tekintettel arra, hogy a nyilvánosságnak a folyamatban lévő ügyekről való tájékozódása biztosított azzal, hogy minden keresetről – annak megindításakor – közzétesznek információkat a Hivatalos Lapban, továbbá hogy a tárgyalásra készített jelentést a tárgyalás napján nyilvánosságra hozzák, amely tárgyaláson a felek érveinek megvitatására nyilvánosan kerül sor.

Az Elsőfokú Bíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a T 209/01., a T 210/01. és a C 203/03. sz. ügyekkel kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása indokolt volt.

Az Elsőfokú Bíróság megjegyzi, hogy a Bizottság azzal indokolta az Airtours kontra Bizottság üggyel (T 342/99) kapcsolatos beadványaihoz való hozzáférés megtagadását, hogy az ebben az ügyben előterjesztett egyes érveket felhasználja és ütközteti álláspontjának az ugyanezen fél által indított kártérítési kereset (T 212/03. sz. ügy) elbírálása során történő megvédése végett. Az Elsőfokú Bíróság úgy ítéli meg, hogy egy ilyen indokolás nyilvánvalóan nem bizonyítja azt, hogy e beadványokhoz való hozzáférés megtagadására kiterjed a bírósági eljárások védelmére vonatkozó kivétel.

E tekintetben az Elsőfokú Bíróság kiemeli, hogy az említett beadványok az Elsőfokú Bíróság ítéletével lezárt ügyre vonatkoznak, és e beadványok tartalmát a tárgyalásra készített jelentésben közzétették, nyilvános tárgyaláson megvitatták, és az szerepel az ítéletben is, tehát olyan érvekről van szó, amelyek már közhírré tétettek. Továbbá egyedül az a körülmény, hogy bizonyos érveket, amelyeket a bíróság előtt valamely lezárt ügyben már előadtak, valamely hasonló ügyben is esetleg megtárgyalnak, egyáltalán nem igazolja azt, hogy e tény a még folyamatban lévő eljárás sérelmének veszélyét hordozná magában. Azon érvek védelmének állítólagos szükségessége, amelyeket adott esetben valamely folyamatban lévő eljárásban felhasználhatnak, nem képezheti tehát az Elsőfokú Bíróság ítéletével befejezett üggyel kapcsolatos beadványokhoz való hozzáférés megtagadásának indokát.

Ebből az következik, hogy a Bizottság mérlegelési hibát követett el, amikor megtagadta a T 342/99. sz. üggyel kapcsolatos beadványokhoz való hozzáférést, ezért az ezt megtagadó határozatot meg kell semmisíteni.

A „Nyitott égbolt”-ügyek

Az Elsőfokú Bíróság emlékeztet arra, hogy a Bizottság és a tagállam közötti vita megegyezéses rendezésének lehetősége a vizsgálatok érdekeinek védelmére vonatkozó kivétel alkalmazásával indokolttá teszi a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásban készült dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadását, és hogy a bizalmas iratkezelésnek ez a követelménye fennmarad a Bíróság előtti eljárás idején. A kötelezettségszegési ügyben előterjesztett beadványokra, mivel azok szükségszerűen a vitatott kötelezettségszegés bizonyítására folytatott vizsgálat eredményeit tartalmazzák, kiterjedhet ez a kivétel.

Az Elsőfokú Bíróság megjegyzi, hogy jelen esetben a határozat meghozatalának időpontjában a Bíróság már körülbelül egy éve meghozta a Bizottság által az érintett tagállamoknak felrótt kötelezettségszegéseket megállapító ítéleteit. Ezért nem vitatható, hogy ebben az időpontban befejeződtek a szóban forgó kötelezettségszegések fennállásának bizonyítását célzó vizsgálatok, és a Bíróság az említett kötelezettségszegéseket megállapította.

Az Elsőfokú Bíróság úgy ítéli meg, hogy a hozzáférés megtagadása nem indokolható azzal, hogy az érintett tagállamok még nem tettek eleget az említett ítéletekben foglaltaknak, ami azzal a következménnyel jár, hogy a Bizottság előtti eljárások még folyamatban vannak, és nem zárható ki a Bíróság ismételt megkeresése. Ugyanis a dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása mindaddig, amíg az ezen eljárások összes folyománya le nem zárul, az esetleg a második keresetindítást eredményező vizsgálat szükségességének esetét is ideértve, azt jelentené, hogy az említett dokumentumokhoz való hozzáférést jövőbeli és bizonytalan, az érintett hatóságok gyorsaságától és gondosságától függő eseményeknek rendelnénk alá. Ez a megoldás ellentétes lenne az intézmények dokumentumaihoz való, lehető legszélesebb nyilvános hozzáférés biztosítására irányuló célkitűzéssel.

Az Elsőfokú Bíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság mérlegelési hibát követett el, amikor megtagadta a „Nyitott égbolt”-ügyekre vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférést. Ezért a megtámadott határozatot e tekintetben megsemmisíti.

Az Elsőfokú Bíróság határozata ellen annak közlésétől számított két hónapon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezés nyújtható be az Európai Közösségek Bíróságához.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA