A gyűlöletbeszéd szankcionálása

2007.10.16. MTI

A képviselők hétfőn (október 16.) szavaztak azokról a módosító indítványokról, amelyeket a polgári törvénykönyv a gyűlöletbeszéd büntethetősége érdekébe kezdeményezett módosításához nyújtottak be. A Ház nagy többséggel elfogadta azt a Répássy Róbert (Fidesz) által benyújtott javaslatot, miszerint nem sértő megnyilvánulás, hanem magatartás jelenti személyhez fűződő jog sérelmét a gyűlöletbeszéd esetén.

A "gyűlöletbeszéd" szabályozása kapcsán két alapjog, a véleménynyilvánítás szabadsága és az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jog ütközik össze.

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 1989 szeptemberi módosítása kimondta: a jövőben csak a nagy nyilvánosság előtt történő gyűlöletre uszítás minősül az izgatás bűncselekményének. Az Alkotmánybíróság 1992-ben megállapította: nem alkotmányellenes a Btk. közösség elleni izgatás tényállásának azon rendelkezése, amely a valamely nép, nemzetiség, vagy faj elleni gyűlöletre uszítást rendeli büntetni. Alkotmányellenes viszont az a rendelkezés, amely tiltja a törvényben felsoroltakkal szemben sértő, lealacsonyító kifejezések használatát, ezért ezt a bekezdést megsemmisítették.

Az Országgyűlés 1996. március 12-én nagy többséggel elfogadta a Btk. módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek meghozatalát Göncz Árpád államfő kezdeményezte. A törvény a többi között azt mondja ki: bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki a magyar nemzet, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, illetve gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el. Kis János filozófus, az SZDSZ volt elnöke nem sokkal később a véleménynyilvánítás szabadságának védelmére kelt. Álláspontja szerint a nácizmus, a rasszizmus, az antidemokratikus eszmék és mozgalmak ellen határozottan föl kell lépni - csak éppen nem a cenzúra és a büntetőjog eszközeivel. Ha a jog ki akarja zárni a közlés és kifejezés útján okozott sérelmeket, vége a szólás szabadságának, bárki, bármikor követelheti, hogy tiltsák be a reá nézve sérelmes beszédet.

Az Alkotmánybíróság 1999. május 19-én hozott határozata szerint alkotmányellenes a Btk. közösség elleni izgatásra vonatkozó törvényi tényállásának "gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el" fordulata, mert az határozatlansága miatt magában hordozza a véleménynyilvánításhoz való jog önkényes korlátozásának lehetőségét is, ezért azt megsemmisítette.

2003-ban széles körű sajtópolémia bontakozott ki a kormány javaslatáról, amely a Btk. közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusának módosításával újraszabályozta a gyűlöletbeszéd szankcionálását. Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke és Kis János filozófus közös cikkében úgy foglalt állást, hogy szükségtelen, alkotmányellenes, a szólásszabadságot csorbító a módosítás. A gyűlöletbeszéd ellen a meglévő büntető és polgári jogi szabályok következetesebb alkalmazásával és a politikai közbeszéd, kultúra eszközeivel kell fellépni. A Parlamentben végül december 8-án, négy fős többséggel elfogadott változtatás tartalmazza az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívást és az uszítás helyett az izgatás szót használja. A Btk.-ba bekerült egy új bekezdés is: ez börtönnel tette büntethetővé az olyan magatartást, amely azáltal sérti az emberi méltóságot, hogy a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt becsmérel, megaláz. Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg a jogszabállyal kapcsolatban, ezért annak előzetes alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál.

A testület 2004. május 24-i egyhangú határozata alkotmánysértőnek minősítette a Btk. módosítását. Az indokolás szerint a gyűlöletre izgatás kifejezés beiktatásával és az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívás külön kiemelésével a jogalkotó oly mértékben kitágította a büntetendővé nyilvánított magatartások körét, hogy az az alaptörvény sérelmét eredményezte. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a büntető törvénykönyvbe iktatott új, becsmérlési tényállás is szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.

2005 júliusában az MSZP jogi és közigazgatási tagozata a gyűlöletbeszéd büntetendővé nyilvánítását kezdeményez te az igazságügy- és a belügyminiszternek címzett nyílt levélben. Álláspontjuk szerint a jogalkotók eddig nem megfelelő jogtechnikai megoldást alkalmaztak, ezért a gyűlöletbeszéd önálló, büntető törvénykönyvi tényállásként való szabályozását, nem a közösség elleni izgatás szabályozásának módosítását javasolták.

2007 júniusában Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közös javaslatban szorgalmazta a Polgári Törvénykönyv módosítását. E szerint a jogszabály kiegészülne azzal, hogy a sértő megnyilvánulás ellen a csoport érdekeit védő szervezet, illetve a csoport bármely tagja jogosult lenne fellépni.

Az Országgyűlés 2007. szeptember 24-én kezdte meg a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosításáról szóló kormányjavaslat általános vitáját. A törvényjavaslat egyértelművé tenné, hogy a gyűlöletbeszéd az a sértő megnyilvánulás, ami faji hovatartozásra, nemzeti, vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és személyek ilyen vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik.

A kisebbik kormánypárt, az SZDSZ támogatja a javaslatot, a nagyobbik, az MSZP frakciója szerint viszont ez nem elégséges, szükség van a büntető jogi szabályozásra is. A frakció tavasszal benyújtott, a Btk.-t módosító előterjesztése két évig tartó szabadságvesztéssel büntetné azt, ha valaki olyan kijelentést vagy mozdulatot tesz, amely alkalmas a magyar nemzet vagy a lakosság egyes csoportjai becsületének csorbítására.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
GYŰLÖLETBESZÉD