Hitelkártya reklámok miatt bírságolt a GVH

2007.10.25. Jogi Fórum / GVH

Újabb két bankot marasztalt el a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megtévesztő hitelkártya hirdetéseik miatt. A Raiffeisen Bank 9 millió, a Budapest Bank pedig 12 millió forint bírságot kapott. A két pénzintézetet egy piactisztító vizsgálatsorozat részeként vonta eljárás alá a versenyhatóság.

A GVH feltárta, hogy a Raiffeisen Bank 2002 tavaszától, a Budapest Bank pedig 2004 novemberétől honlapján, rádió és televíziós reklámokban sajtóhirdetéseken és szórólapokon azt ígéri a fogyasztóknak, hogy azok meghatározott ideig (42, illetve 45 napig) kamatmentesen használhatják hitelkártyájukat.

A hitelkártya használatának kamatmentességére vonatkozó ígéret megítélésekor a GVH abból indult ki, hogy a kamatmentesség ígéretéről a fogyasztók csak akkor kapnak reális képet, ha a tájékoztatás egyértelműen, pontosan tartalmazza, hogy
  • a kamatmentesség kizárólag a kártyával történő vásárlásokra vonatkozik, készpénzfelvételre nem;
  • a kamatmentességhez a teljes tartozás fizetési határidőig történő megfizetése szükséges, a teljes tartozás egy részének megfizetése esetében a fogyasztó kamat megfizetésére köteles,
  • a teljes tartozásba nemcsak a vásárlási tranzakciók tőkeösszege, hanem a bank felé a hitelkártya jogviszonnyal összefüggésben bármilyen jogcímen fennálló tartozás beleértendő (vásárlási és készpénzfelvételi tranzakciók, illetve a bank által felszámított költségek, díjak teljes összege).

Ha a fogyasztók felé irányuló tájékoztatás a kamatmentes időtartam hosszáról is tájékoztatást ad („akár x napig kamatmentes”), az ígéret reális megítéléséhez annak ismerete is szükséges, hogy az x nap csak akkor teljesül, ha az elszámolási időszak első napján történik meg a vásárlási tranzakció, ettől kezdve a kamatmentes időtartam hossza folyamatosan, minden egyes további napon 1 nappal csökken.

A fentieket szükségességét támasztják alá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) egyik felmérésének megállapításai is, amelyek szerint
  • a fogyasztók jelentős része nincs pontosan tisztában a kamatmentes periódus jellemzőivel, nem tudják, hogy csak akkor van kamatmentesség, ha a meghatározott időn belül az adott terméknél meghatározott módon teljesítik a befizetést,
  • a pénzügyi intézmények számos kiadványban tájékoztatják ügyfeleiket a kamatmentes periódusról, azonban a tájékoztatás módja fogyasztóvédelmi szempontból aggályos. Nem hívják fel hangsúlyosan az ügyfél figyelmét, hogy a kamatmentes periódus csak abban az esetben él, ha a felhasznált teljes hitelösszeget a fizetési határidőig megfizeti. „Részlegesen” ez az opció nem vehető igénybe, tehát ha a minimum összeget meghaladóan, de nem a teljes összeget törlesztik, nincs kamatmentes periódus a törlesztett részletet illetően,
  • az sem tudatosul a fogyasztókban, hogy amennyiben nem a felhasznált teljes összeget fizetik vissza, akkor a teljes igénybevett hitelösszeg válik kamatkötelessé, nem csupán a vissza nem fizetett hitelösszeg-rész,
  • a kamatmentes periódus működésének megismerése az általános szerződési feltételekből vagy egyéb dokumentumokból meglehetősen bonyolult.
A Budapest Bank honlapján elhelyezett, a vizsgált időszakra vonatkozó kutatási eredményekből ugyancsak megállapíthatóan
  • sok ügyfél (a kártyabirtokosok egyharmada) használja kártyáját készpénzfelvételre,
  • az ügyfelek nem elhanyagolható része számára a hitelkártyához kapcsolódó akár 45 napos kamatmentes pénzhasználati periódus vonzónak számít,
  • a hitelkártya kiválasztásakor fontos szempont a kamatmentes periódus hossza.

A GVH megállapította, a Raiffeisen Bank és a Budapest Bank által kibocsátott kártyákkal kapcsolatos tájékoztatások alkalmasak voltak a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására. Így GVH úgy döntött, hogy a Raiffeisen Banknak 9 millió, a Budapest Banknak pedig 12 millió forint bírságot kell fizetnie.

A GVH még 2006 tavaszán indított eljárást elsőként az OTP Bank ellen, mivel azt feltételezte, hogy a bank nem megfelelő tájékoztatást ad ügyfeleinek arról, hogy milyen feltételekkel használhatják kamatmentesen hitelkártyájukat. A vizsgálat lefolytatását követően a GVH 100 millió forintos bírságot rótt ki az OTP-re. A döntés ellen a bank a bíróságnál fellebbezett, ám a Fővárosi Bíróság első fokon helybenhagyta a GVH döntését. Az OTP elleni versenyfelügyeleti eljárás során derült ki, hogy a pénzintézetek széles körben alkalmazzák a megtévesztő hirdetéseket, ezért a versenyhatóság ügy döntött, hogy piactisztítási célú vizsgálatsorozatot indít a fogyasztókat megtévesztő hitelkártya hirdetések visszaszorítása érdekében.

Eddig a most lezártakon túl a K&H 15 millió forintos, a Citibank 20 millió forintos, az Erste Bank pedig 2 millió forintos bírságot kapott. A piactisztítás azonban tovább folytatódik, jelenleg több bank ellen is folyik eljárás a GVH-nál.
( Vj-76/2007, illetve Vj-78/2007. sz. ügyek)

  • kapcsolódó anyagok
VERSENYJOG
GVH