Zsanett-ügy: megszüntették a nyomozást az öt rendőr ellen

2007.12.11. MTI

Megszüntette a Zsanett-ügyben a nyomozást az öt rendőr ellen a Budapesti Nyomozó Ügyészség. Ihász Sándor fővárosi főügyész azt közölte: egyebek mellett a térfigyelő kamerák felvételei is megkérdőjelezték a lány szavahihetőségét. A lány jogi képviselője panasszal él a határozat ellen.

Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a távirati iroda érdeklődésére elmondta: az erőszakos közösülés bűntette miatt indult eljárást az ügyészség bűncselekmény hiányában szüntette meg, míg a vesztegetés bűntette miatti eljárást "bizonyítottság hiányában".

Ez azt jelenti, hogy a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény és a nyomozás további folytatásától sem várható eredmény.

Közölte, hétfőn valamennyi érintett megkapta a határozatot, ami ellen nyolc napig panasszal élhetnek a Fővárosi Főügyészségen.

A szóvivő a határozatot ismertetve elmondta: a mobiltelefonok híváslistái és a cellainformációk ellenőrzése, valamint a térfigyelő kamerák felvételei, mint objektív bizonyítékok cáfolják a sértett közlését.

Magyar György, az egyik megvádolt rendőr ügyvédje ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ítélet nem jogerős, az ellen nyolc napon belül lehet panasszal élni.

Úgy fogalmazott: számítottak erre az ítéletre, de "ez nem feltétlenül a mi sikerünk, az is lehet, hogy ez mások kudarca."

Tuza Péter, E. Zsanett jogi képviselője azt közölte: a határozat ellen panasszal él a Fővárosi Főügyészségnél.

Közölte, álláspontja szerint az ügyészség határozatából az tűnik ki, hogy "ez a megszüntetési mód jogszabálysértő". Mint fogalmazott, számára a határozat egy "kifejezett megerősítés" arra, hogy ebben az ügyben a bíróságnak kellene döntenie.

Ihász Sándor fővárosi főügyész az ATV Egyenes beszéd című műsorában egy kérdésre válaszolva megerősítette: tanúvallomások alapján "van arra adat", hogy a lánynak korábban már voltak hasonló ügyei, amikor másokat megerőszakolásával vádolt meg.

Elmondta, több utcai kamerafelvétel is készült a történtekről, és ezek egyike sem támasztja alá a lány vallomását. Az egyik, a Kálvin téri irodaházon elhelyezett térfigyelő például a rendőri intézkedést rögzítette, és ez a rendőrök állításait támasztotta alá.

Mint mondta, Zsanett szavahihetősége akkor is megkérdőjeleződött, amikor azt mondta, hogy egy az autóját követő rendőrségi gépkocsi állította meg. Ehhez képest a felvételeken az látszik, hogy a rendőrök karjelzéssel állítják meg a lányt - fűzte hozzá.

"Ott, ezek a volt gyanúsítottaink ezt a sértettet nem erőszakolhatták meg" - fogalmazott a főügyész.

Ihász Sándor elmondta azt is: egy másik, Váci úti kamarafelvétel alapján megállapítható az is, hogy a lányt, követve autóját, a rendőrök a szolgálati gépkocsival hazakísérték.

Ez azt jelenti, hogy eljutottak a sértett lakásáig, ám arra nincs bizonyíték, hogy ott történt-e vesztegetés, pénzátadás vagy sem.

A főügyész "általánosságban", hangsúlyozottan nem a konkrét üggyel kapcsolatban nem zárta ki, hogy egy ilyen esetben hamis vád miatt eljárás indulhat a hatóság félrevezetése miatt.

A sértett, E. Zsanett állítása szerint május 4-én Budapesten, a Múzeum körúton öt rendőr igazoltatta, majd egy sötét mellékutcába vitte őt, ahol ketten nemi erőszakot követtek el vele szemben a három másik rendőr jelenlétében.

A Fővárosi Főügyészség május 17-én jelentette be, hogy az ügyben öt rendőrt gyanúsított meg a Budapesti Nyomozó Ügyészség: két rendőrt erőszakos közösülés bűntettével és vesztegetéssel, három rendőrt pedig bűnsegédként elkövetett erőszakos közösülés bűntettével. Az iratismertetés ebben az ügyben december 3-án kezdődött meg.

Az öt rendőr ellen szeptember 12-én vádat emelt a Budapesti Katonai Ügyészség szolgálatban elkövetett kötelességszegés miatt és közülük hárommal szemben hivatali visszaélés miatt is. A szolgálatban elkövetett kötelességszegést a katonai ügyészség szerint az öt rendőr azzal követte el, hogy engedély nélkül elhagyta járőrkörzetét. A hivatali visszaélést pedig azzal követte el három rendőr: amikor észlelték, hogy az intézkedés alá vont személynél nem volt személyi okmány, illetve a jármű alapvető iratai is hiányoztak, szabálysértési bírság kiszabása vagy feljelentés helyett hagyták, hogy mentesüljön a felelősségre vonás alól.

Az ügy kirobbanását követően májusban távoznia kellett posztjáról három rendőri vezetőnek: Bene László országos és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánynak valamint Dobozi Józsefnek, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat vezetőjének. A kormányfő egyben elfogadta Petrétei József rendészeti miniszter felmentési kérelmét is.

Gyurcsány Ferenc a felmentéseket azzal indokolta, hogy a személyi kérdések útjában állnak a közbizalom helyreállításának.

A miniszterelnök ugyanakkor azt mondta: ezek a döntések nem egy konkrét ügy miatt születtek. Úgy fogalmazott: "Az események együttesen, egy időben, konkrét egyedi tartalmuk és azok végső jogi megítélésétől függetlenül alkalmasakká váltak arra, hogy a korábban csak politikai természetű vita (...) általános társadalmi vitává (váljon) és társadalmi közbizalom-gyengüléshez vezessen".

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
RENDŐRSÉG