Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának közleménye a Nemzetbiztonsági Hivatal 2006. szeptember-októberi közterületi rendezvényekkel kapcsolatos intézkedéséről

2008.01.24. Jogi Fórum / OBH

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2006. októberében közleményben hívta fel az állampolgárok figyelmét arra, hogy a tömegzavargásokban való passzív részvétel is minősülhet bűncselekmény elkövetési magatartásnak.

Az NBH közleménye azonban nem adott választ arra, hogy a bejelentett, békés szándékú tüntetéshez nem kapcsolódó rendzavarás provokáción alapult-e, volt-e terrorfenyegetettség az országban. Az alkotmányosság érvényesülésülése elősegítése érdekében ennek tisztázása céljából – hivatalból – vizsgálatot folytattam, melynek során arra is választ kerestem, hogy az NBH hatáskörét nem lépte-e túl a közlemény kiadásával.

Megállapítottam, hogy nem az NBH feladata a demonstrációkon résztvevők által tanúsított magatartás megítélése. Ennek büntetőjogi értékelése a bíróságok, szabálysértés megvalósulása esetén a szabálysértési hatóságok feladata.

Az NBH iránymutatást tartalmazó közleménye, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) garanciális szabályainak sem felelt meg, annak kiadására nem volt jogosult. A közleményhez – mivel kibocsátója túllépte hatáskörét – ugyan semmiféle jogi hatás nem fűződhetett, de az állampolgárok magatartását, rendezvényen való részvételét a gyakorlatban befolyásolhatta. Ezért az állampolgárok megtévesztésére alkalmas közleményt összeegyeztethetetlennek ítéltem meg a jogállamiság elvével, valamint az abból levezethető jogbiztonság követelményével, ami visszásságot okozott az azt kötelezőként elfogadó állampolgárok tisztességes eljáráshoz való jogával összefüggésben is.

Az NBH a közlemény megjelentetésével oly módon is megsértette a jogállamiság elvét, valamint az abból fakadó jogbiztonság követelményét, hogy törvényben meghatározott feladat- és hatáskörét túllépve, bűnmegelőzési feladatot végzett. Ebből pedig törvényszerűen következett az állampolgárok békés gyülekezéshez és annak szabad gyakorlásához való joga közvetlen veszélyeztetése. E megállapításomat arra alapoztam, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény – szemben az NBH-t felügyelő tárca nélküli miniszter véleményével – csak bűncselekmények felderítésére, elhárítására jogosítja fel az NBH-t, bűnmegelőzési feladatok elvégzésére nem. Bűncselekmény elkövetése – vagyis múltbeli kriminális esemény – esetében a nemzetbiztonsági szolgálatok a bűncselekmény elkövetésére utaló személyi vagy tárgyi gyanú alapossá tétele, illetőleg annak kizárása érdekében végez felderítő, információgyűjtő tevékenységet, és ha ilyet észlel haladéktalanul tájékoztatnia kell a nyomozási és bűnmegelőzési feladatokkal is felruházott szerveket (ügyészség, rendőrség). Az NBH bűnfelderítő tevékenysége végső soron a büntetőeljárás előkészítő szakaszának tekinthető. Az NBH – véleményem szerint – akkor járt volna el helyesen, ha a közlemény megfogalmazása előtt az ügyészséggel, mint nyomozó hatósággal, esetleg a rendőrséggel egyeztetett volna. Ezzel elkerülhető lett volna, hogy feladat- és hatáskörét figyelmen kívül hagyva, bűnmegelőzési funkciót vállaljon magára.

A minisztertől vizsgálatom során kért tájékoztatás, és az NBH főigazgatójával folytatott személyes megbeszélés arról is meggyőzött, hogy az NBH-nak 2006. októberében nem volt tudomása olyan terrorveszélyről, provokációról vagy más hasonló körülményről, amely okot adhatott volna a lakosság irányában bármilyen – így a közlemény kiadására – való fellépésre. Ezért annak kiadásakor az NBH nem tartotta be az alkotmányos működéséhez elengedhetetlen szükségesség elve követelményét, de mellőzte az arányosság elvének való megfelelést és a feladat- és hatáskörét szabályozó törvény által szabott korlátok tiszteletét is. Ezzel ugyancsak megsértette a jogállamiság elvét és kiszámíthatatlanná tette az állampolgárok előtt az NBH mint intézmény működését.

A feltárt alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságokra tekintettel a miniszterelnököt arra kértem, hogy a minisztériumok alárendelt szervei ne adjanak ki a Jat. garanciális szabályainak meg nem felelő jogi iránymutatást tartalmazó közleményt, útmutatót, állásfoglalást, egyéb informális jogértelmezést, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli minisztertől pedig azt kértem, hogy a jövőben az NBH ne lépje túl hatáskörét, és intézkedéseit mindig a feladat- és hatáskörét meghatározó törvény keretei között, a szükségesség és arányosság elve betartásával tegye meg.

Végül az NBH főigazgatójánál kezdeményeztem, hogy jelentésemet ismertesse az irányítása alá tartozó személyi állománnyal és hívja fel figyelmüket a feltárt alkotmányos jogokkal összefüggő visszásság jövőbeni elkerülésére.

Budapest, 2008. január 21.
Dr. Szabó Máté sk.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
ALAPJOGOK