Az európai szakszervezetek attól tartanak, hogy a szabadpiaci elvek prioritást élveznek majd a szociális biztonságról szóló szabályok felett, egyúttal pedig arra intenek: ha nem veszik komolyan ezen félelmeiket, akkor a Lisszaboni Szerződés – jelenleg is tartó – ratifikációja kerülhet veszélybe.
„Azt mondták nekünk, hogy a sztrájkhoz való jogunk alapvető (jog), de nem annyira alapvető, mint a szolgáltatás szabad áramlása” – idézte az EUobserver John Monks-ot, az európai szakszervezeteket tömörítő ETUC vezetőjét.
Az EP szociális ügyekkel foglalkozó bizottságának ülésén, ahol a képviselők mellett jogi szakértők, a munkaadók és a szakszervezetek képviselői is jelen voltak, két olyan ügy hatását vették górcső alá, melyek a kollektív szerződések úgynevezett északi modelljét foglalják magukban.
Az úgynevezett Vaxholm-ügyben az Európai Bíróság úgy döntött: a svéd szakszervezetek megsértették az uniós szabályozást, amikor arra kényszerítettek egy lett céget, hogy vegye tekintetbe a svéd kollektív szerződésben foglaltakat. A Viking-ügyben pedig kimondta a taláros testület, hogy a szakszervezetek nem sztrájkolhatnak cégek ellen amiatt, hogy azok – az olcsóbb munkaerő miatt – az egyik tagállamból a másikba helyezik át telephelyüket.
John Monks szerint ezek az ügyek nagy hatással lesznek a szakszervezeti mozgalomra. Úgy vélte, hogy miközben az ítéletek a szolgáltatások szabad áramlásának uniós elvére utaltak, a szociális politika vívmányaira ugyanakkor negatív hatással lehetnek, azzal, hogy törvényesen is bevezetik „a szociális dömpingre szóló engedélyt”.
Szerinte az EU-nak a szerződéseiben egy olyan záradékot kellene bevezetnie, mely – a szabadpiaci elvekkel szemben – lehetőséget adna a munkavállalók kollektív fellépésére.
Többen közben attól tartanak, hogy néhány tagállamban (így Írországban és Dániában is) könnyen kampánytémává válhat az ügy a Lisszaboni Szerződés tervezett ratifikációja előtt.
