Első lépcső a megelőzés legyen – OBH közlemények a hajléktalanságról

2008.06. 2. Jogi Fórum / Országgyűlési Biztos Hivatala

„Emberi méltóság – karfa nélkül”. Ezzel a mottóval indított el szakmai tanácskozás-sorozatot az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, amely a hajléktalanok jogainak hatékonyabb védelmét és az emberi méltóságon alapuló megoldási javaslatok koordinálását tűzte ki célul.

Tanácskozás a hajléktalanná válásról az ombudsman hivatalában

Az ombudsman kezdeményezésére a hajléktalanság kiváltó okairól folytattak párbeszédet az érintett civil szervezetek, intézetek szakértői, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Bankszövetség, az önkormányzatok és a rendőrség képviselői. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az államnak komolyabb energiát kell fordítania a megelőzésre. Ez a szabadságbarát megoldás hatékonyabb és olcsóbb, mint a már kialakult hajléktalanság kezelése. Fel kell lépni a megbélyegzés, az előítéletek ellen, szankciók helyett meg kell találni az együttműködés formáit, ahol az állam – a civilekkel karöltve – a bajba jutott polgárok szövetségeseként lép fel.

A hajléktalanság számos kiváltó oka között vannak olyan tipikus élethelyzetek, amelyekből egyenes út vezethet a nyomor és kilátástalanság felé: egy rosszul felvett hitel, gyorskölcsön vagy akár egy válás. Különösen veszélyeztettek az idősek, az állami gondozásból kikerült fiatalok vagy azok a mentális betegségekben szenvedők, akiket a „leépített” kórházakból, például az OPNI bezárása során „hazaküldtek,” de sok esetben valójában az utcára kerültek. Az ombudsman hivatalában rendezett tanácskozás kiemelten foglalkozott a hitelezés és az ún. adósságspirál kialakulásával, ennek kapcsán a banki ügyfelek hatékonyabb jogvédelmének eszközeivel és az adósságrendezés fontosságával. Szó esett emellett a börtönökből szabaduló emberek esélyeiről, az országos lakáshelyzet ellentmondásairól, a bírósági végrehajtás anomáliáiról. A kényszerből utcán élők között egyre több a fiatal, az iskolázatlan, akinek esélye sincs elhelyezkedni, így szinte teljesen kilátástalan helyzetben van.

A megoldások komplexek és hosszú távra szólnak. Ide tartozik a szociális bérlakások építése, az otthonteremtési és albérleti támogatások vagy a szakképzettség megszerzésének segítése. Léteznek jó példák, működő rendszerek: egyes esetekben a törvényi szabályozás tud segíteni, máshol inkább jogtudatosításra, ügyfélbarát eljárásra van szükség. A hajléktalanná válás hatékonyabb megelőzését nem csupán a forráshiány hátráltatja: súlyos problémát jelent az a társadalmi előítélet, mely szerint hajléktalanná önhibájából válik az ember.

Társadalmi és szakmai párbeszédre van szükség, amelyben az egyetértés az alapjogok, az emberi méltóság védelme körül alakul ki, az állampolgári jogok biztosa pedig továbbra is koordinálja ezt a párbeszédet – utalt a projekt vezérfonalára zárszavában az ombudsman. A hajléktalanok jogainak védelmével foglalkozó következő, s egyben a kiút lehetőségeit elemző konferenciabeszélgetésre kora ősszel kerül sor.

Adósságspirálból hajléktalanságba - A hajléktalanná válás pénzügyi okairó, a hitelezési gyakorlatról, az ügyfelek jogvédelméről

Az állami szabályozás az információs erőfölényben lévő pénzügyi szolgáltatók tevékenységét fogyasztóvédelmi szempontból jelenleg alig korlátozza, a jóval gyengébb pozícióban lévő ügyfelek számára ugyanakkor fogyasztóvédelmi eszközöket csak korlátozottan biztosít. Ez visszás helyzetet teremt a jogbiztonságban – állapította meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.

Az ombudsman a hajléktalanná válás és a hajléktalan lét kérdéseit érintő projekt keretében vizsgálta a pénzügyi szolgáltatók ügyfeleinek jogvédelmét, és több problémát is összegzett. Az akár hajléktalanságba is vezető adósságspirált, a hajléktalan létből való kitörés esélyét jelentősen befolyásolhatja az érintett emberek pénzügyi háttere, a pénzintézetekkel meglévő szerződéses kapcsolatai, vagy például az a körülmény, hogy a pénzügyi szolgáltató egyoldalúan módosíthatja a feltételeket. Ide sorolható a tartozás végrehajtásának módja, és több más jelenség, amely összefüggésbe hozható a fogyasztói jogok érvényesülésével.

A biztos a jogbiztonság követelménye, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét állapította meg azzal kapcsolatban, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság egyike sem jár el a pénzügyi szolgáltatók által okozott fogyasztói jogsérelmek esetén, ugyanis hatásköreik átfedik egymást. A biztos ezért javasolta a miniszterelnöknek, hogy a kormány tisztázza a PSZÁF és az NFH fogyasztóvédelmi hatáskörét és az általuk alkalmazható intézkedések fajtáit, tegye egyértelművé a PSZÁF eljárási kötelezettségét minden fogyasztói panaszügyben.

A lakossági hitelcsődök megelőzése érdekében a biztos fontosnak tartja, hogy az ügyfelek pénzügyi szerződéseikhez tájékozott beleegyezésüket adják. A szolgáltató meg kell adja az ügyfeleknek az ehhez szükséges tájékoztatást. A biztos kezdeményezte, hogy ennek megfelelően módosítsák a hitelintézeti törvényt, az illetékes minisztériumok dolgozzanak ki stratégiát a lakossági csődök megelőzésére a magánszemély csődeljárására.

Véget kellene vetni annak a gyakorlatnak, amelyben árverezésekor a lakóingatlanok a valódi értéknél lényegesen alacsonyabb áron kelnek el, és miközben az adós elveszti a lakását, de megmarad a tartozása. Az ombudsman kezdeményezte a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását akként, hogy lakóingatlant ne lehessen megszerezni a becsérték felének megfelelő áron.

A biztos a korábbi jelentéseiben foglaltakat megerősítve továbbra is szükségesnek tartja, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősüljön a magas kamatozású gyorskölcsönök, mint „termékek” értékesítése. Ennek érdekében kezdeményezte az Országgyűlés előtt lévő, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat kiegészítését azzal, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősüljön a jegybanki alapkamat mértékének tízszeresét meghaladó költségű kölcsönnyújtás.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
FOGYASZTÓVÉDELEM
ALAPJOGOK
OMBUDSMAN