Viszályt szított a vajdasági alaptörvény

2008.08.26. Magyar Hírlap Online / J. Garai Béla

Háborog a szerb nacionalista ellenzék a készülő vajdasági alaptörvény miatt, amely bővítené a tartomány autonómiáját. A magyarok támogatják a tervezetet.

Bár az új vajdasági alaptörvénynek még csak a munkaváltozata készült el, a centralizmus hívei máris kongatják a vészharangot. A Vojislav Kostunica volt kormányfő vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) követeli az előkészítésben kulcsszerepet játszó, kormányzó Demokrata Párttól (DS), hogy vonja vissza a dokumentumot, mert az szerintük szétzúzná Szerbiát, és leraknák vele a "Vajdaság Köztársaság" alapkövét.

Az Új Szerbia (NS) alkotmányellenesnek tartja a javaslatot, és attól tart, hogy a tartomány ezáltal állam lenne az államban. A radikálisok (SRS) még nem nyilatkoztak, de ezek a formációk együttesen sem tudnák megakadályozni a dokumentum elfogadását, mert a DS-nek, a G17 Plusnak, a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) és a Vajdasági Szociáldemokrata Ligának (LSV) abszolút többsége van a tartomány parlamentjében.

Noha a szövegben semmi sem utal arra, hogy megváltozna a tartomány Szerbián belüli alkotmányos helyzete, a nacionalista pártok mégis hibásnak tartják az autonómiakeret bővítését, így például azt, hogy az eddigi végrehajtó tanácsot kormány váltja fel, az úgynevezett reszorttitkárságok pedig minisztériumokká alakulnak át, vagy hogy az újvidéki képviselőház tartományi hatáskörű törvényeket hozhat. Az is újdonságnak számít, hogy az országos alkotmánnyal ellentétben, amely Szerbiát lényegében nemzetállamként határozza meg, a leendő tartományi alaptörvény polgári alapokra épít, és nem tesz különbséget a többségi és a kisebbségi nemzetek között: a Vajdaságot a benne élő polgárok autonóm tartományának minősíti.

A VMSZ határozottan támogatja a DS tervezetét, a két párt szakértői szinten egyeztet a részletekről. A tartományi hatalmi koalíció többi pártja is egyetértését fejezte ki az alaptörvénnyel kapcsolatban. A szociáldemokraták még tovább bővítenék a hatásköröket, és elnököt állítanának a tartomány élére.

Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke: "A vajdasági parlamenti erőviszonyokat figyelembe véve reálisnak tűnik, hogy a tartományi képviselőház végül megszavazza ezt a kompromisszumos statútumjavaslatot. Az természetesen várható, hogy a belgrádi, országos képviselőházban össztüzet fognak zúdítani az Újvidéken megszavazott új hatáskörökre. Ez elsősorban belpolitikai célt szolgál, tekintve, hogy a májusi választások óta a szerb konzervatív és szélsőjobboldali erők folyamatosan veszítenek támogatottságukból. Az elmúlt másfél évtized vesztes háborúinak feszültségét is kihasználva ők igyekeznek visszaszerezni a választókat, akik már elpártoltak tőlük. Mindazonáltal a fő kérdés számomra nem ez, hanem az, hogy a gyakorlatban miként tud majd működni a most vélhetőleg felállításra kerülő új rendszer. Mennyiben tud hozzájárulni az új alaptörvény a vajdasági autonóm tartomány polgárai életminőségének javulásához? És ne tévesszük szem elől azt sem, hogy a másfél éve elfogadott új szerb alkotmány igencsak szűk mozgásteret biztosít a Vajdaságnak. Az autonómia kérdéskörében a megoldás valójában Belgrádtól, nem pedig Újvidéktől függ."

  • kapcsolódó anyagok
KISEBBSÉGI JOGOK
KÜLFÖLDI KORMÁNYZATOK