Országgyűlés - A gyűlöletbeszéd elleni fellépés

2008.10. 1. MTI

Az SZDSZ és az MDF sem zárkózott el a törvényjavaslat támogatásától, és mindkét párt kifogásolta, hogy a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés nem a polgári törvénykönyvben szerepel.

Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) azt mondta, egyetértenek azokkal az aggodalmakkal, hogy nem kizárt, ez a javaslat is alkotmányellenes lesz.

Azt azonban fontosnak tartják - folytatta - , hogy erre a problémára jogalkotási szinten is megoldást találjanak.

A szabad demokrata képviselő szerint az előterjesztés megkísérli a korábbi hibákat kiküszöbölni, ezért támogatják. A támogatásuk indokai közzé sorolta azt is, hogy a kormány belátta, alkotmánymódosítás nélkül további büntetőjogi eszközök nem állnak rendelkezésre.

Hankó Faragó Miklós értetlenségét fejezte ki amiatt, miért nem építik be a rendelkezéseket a Ptk-ba. Önálló javaslatként kurtán-furcsán néz ki - vélekedett.

Herényi Károly (MDF) szerint ez a mostani törvényjavaslat közelebb áll az alkotmányosság kritériumaihoz, mint az előző kettő, és az előterjesztést pártja nem tartja elvetendőnek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy egy normális országban a gyűlöletbeszédet a társadalom önmaga képes "margóra tenni".

A képviselő szerint a gyakorlatban problémát okozhat, hogy igazolni kell: a keresetet indító az érintett csoporthoz tartozik. Ez súlyosan méltánytalan helyzetet teremthet a bírósági eljárásban, esetleg vissza is tarthatja az egyéneket a keresetindítástól - fűzte hozzá.

Az MDF-es politikus szerint nem kaptak választ arra, hogy a világnézeti meggyőződés miért maradt ki a csoportok közül, és az sem világos, hogy a szankciók közül miért hagyták ki a kártérítés lehetőségét.

Elmondta: jobb megoldásnak tartanák, ha a normaszöveg a polgári törvénykönyvbe épülne be.

Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke az általános vitát elnapolta.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
GYŰLÖLETBESZÉD