Magyar ügyek az Európai Bíróság előtt

2008.10.15. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

Három új magyar vonatkozású ügy érkezett az Elsőfokú Bíróság elé. A témák: hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások, szerzői jogvédelem, védjegyjog.

A Pannon Hőerőmű Zrt. után (T-352/08), most a Csepeli Áramtermelő Kft. indított keresetet (T-370/08) az Elsőfokú Bíróság előtt a Bizottságnak a Magyarország által a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások keretében nyújtott állami támogatásról szóló határozata megsemmisítése érdekében. A Bizottság e határozatában megállapította, hogy az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek és a hazai villamosenergia-termelők között kötött hosszú távú és garantált felvásárlási árat biztosító villamosenergia-vásárlási megállapodások a termelők javára a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást tartalmaznak. A Bizottság ezért elrendelte, hogy Magyarország szüntesse meg az említett állami támogatás nyújtását, és hogy a jogtalanul kifizetett támogatást fizettesse vissza a termelőkkel.

Az RTL és a Music Choice nevű angol internetes zeneszolgáltató panaszt intéztek a Bizottsághoz a Szerzői Jogvédői Társaságok Nemzetközi Szövetsége és annak nemzeti tagszövetségei által folytatott és elsősorban az EU-n belüli piac nemzeti határokon alapuló felosztásában megnyilvánuló versenykorlátozó magatartás miatt. 2008 júliusában meghozott határozatában a Bizottság megállapította, hogy 24 nemzeti szerzői jogvédői társaság (köztük az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület) megsértették a közösségi versenyszabályokat, mivel az a jelenlegi gyakorlatuk, amely szerint a több tagállamot érintő és szerzői joggal védett művek bemutatását is magában foglaló (interneten, kábelen vagy műholdon keresztüli) műsorszolgáltatást végző vállalkozásoknak minden egyes tagállam nemzeti szerzői jogvédő társaságától engedélyt kell kapniuk, a közös piac nemzeti határokon alapuló felosztásának tilalmába ütközik, és hátrányos mind a szerzők, mind pedig a műsorszolgáltatók számára. A Bizottság határozatában megtiltotta az érintett szerzői jogvédői társaságoknak az összehangolt versenykorlátozó magatartás folytatását, de versenybírság kiszabását nem látta szükségesnek. A Bizottság e határozatát támadta meg az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület az Elsőfokú Bíróságon (T-411/08), hatáskör hiányára, lényeges eljárási szabályok és az EK-Szerződés megsértésére, valamint hatáskörrel való visszaélésre hivatkozva. Hasonló keresetet nyújtott be a görög (T-392/08), a finn (T-401/08) és a lengyel (T-398/08) szerző jogvédő szervezet is.

A zöldség és gyümölcskonzervek forgalmazásával foglalkozó Inter-Nett 2000 kft a HUNAGRO ábrás védjegy közösségi védjegyként való bejegyzését kérte az alicantei székhelyű Belső Piaci Harmonizációs Hivataltól (OHIM), többek között, tartósított, szárított és főzött gyümölcsök és zöldségek, zselék, lekvárok, dzsemek és kompótok tekintetében. A bejegyzési eljárás során egy spanyol cég felszólalt a bejegyezni kívánt elnevezés ellen, arra hivatkozva, hogy a kért regisztráció sértené a részére már korábban, mezőgazdasági termékek vonatkozásában, bejegyzett UNIAGRO közösségi védjegy kizárólagos használatának jogát, mivel a két érintett elnevezés összetéveszthető. AZ OHIM helyt adott a felszólalásnak és az említett termékek tekintetében elutasította az Inter-Nett védjegybejegyzési kérelmét. A magyar cég az OHIM e határozatát támadja az Elsőfokú Bíróság előtt (T-423/08), arra hivatkozva, hogy a friss gyümölcsöket és zöldségeket forgalmazó spanyol cég termékeit a fogyasztó még egymáshoz hasonló védjegyek együttes létezése esetén is meg tudja különböztetni az általa forgalmazott zöldség és gyümölcskonzervektől. Emellett a magyar vállalkozás megemlíti, hogy az OHIM nem vette kellően figyelembe a „HUNAGRO” elnevezésben bennefoglalt „HUN” megjelölés megkülönböztető jellegét, amely egyrészt az áru magyarországi származására, másrészt pedig a magyar mezőgazdasági termékekkel rendszerint együtt járó kiváló minőségre utal. Érvelése szerint tehát a megjelölés használata nemhogy nem tévesztené meg a fogyasztókat, de azok számára éppenhogy tájékoztatást adna a termék magyar eredetéről.

  • kapcsolódó anyagok
SZERZŐI JOG
VERSENYJOG
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
SZERZŐI JOGVÉDŐK
VÉDJEGY