Szmogriadó - Sérültek a jogállamisághoz, és az egészséges környezet védelméhez fűződő alkotmányos jogok

2009.01.14. OS

Alkotmányos visszásságot okozott, hogy a szmogriadó elrendelését követően - a rendelkezésre álló jogszabályi lehetőségek és egyben kötelezettségek ellenére - a hatóságok nem léptek fel a szabálysértő gépjárművezetőkkel szemben. Így sérültek a jogállamisághoz, illetőleg az egészséges környezet védelméhez fűződő alkotmányos jogok - állapította meg állásfoglalásában Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.

Az ombudsman hivatalból indított vizsgálatot azt követően, hogy Demszky Gábor, a fővárosi önkormányzat főpolgármestere a határértéket meghaladó légszennyezés miatt szmogriadót rendelt el, ám az intézkedések kikényszerítésének feltételeiről az illetékes hatóságok nem gondoskodtak, sőt a sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy azok nem is kikényszeríthetőek.

Az országgyűlési biztos megállapította, a Fővárosi Önkormányzat hivatalos honlapján hírt adott arról, hogy "a főpolgármester 2009. január 11-én, vasárnap, 11:00 órától elrendelte a szmogriadó riasztási fokozatát, amely visszavonásig érvényes". Ennek értelmében korlátozni kellett a gépjárművek használatát Budapest egész területén úgy, hogy a naptár szerinti páratlan napokon csak a páratlan rendszámú, míg a páros napokon csak a páros és a 0-ára végződő rendszámú járművek közlekedhetnek. Ennek betartását - a honlap szerint - a BRFK ellenőrizte.

A sajtóban a fővárosi önkormányzat részéről olyan állásfoglalások jelentek meg, amelyek szerint a főpolgármester által elrendelt forgalomkorlátozás megszegése semmilyen szankcióval nem jár. Egyebek között ezt tartalmazta Demszky Gábor nyilatkozata az RTL Híradó 2009. január 12-i reggeli kiadásában és az Inforádióban.

Fülöp Sándor megállapította, a jelenleg hatályos jog több féle módon lehetővé teszi a szmogriadóban elrendelt forgalomkorlátozás megsértésének szankcionálását. Ezek egy részét a környezetvédelmi hatóság, más részét pedig a jegyző vagy a rendőrség alkalmazhatja. Amennyiben a helyzet még súlyosabbá válik, közegészségügyi hatóság intézkedésére is sor kerülhet.
A levegő védelmével kapcsolatos kormányrendelet kimondja, hogy levegővédelmi bírság megfizetésére köteles az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a levegővédelmi követelményeket nem tartja be. Ennek alapján százezertől ötszázezer forintig bírságolhatók meg a szabálysértők.

Az ombudsman megállapította azt is, hogy a rendelkezéseket megsértőkkel szemben lehetőség lett volna az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) kormányrendeletből több tényállás alkalmazására. A jogszabály egyebek között kimondja: akár az önkormányzat ügyintézője, vagy közterület felügyelője akár a közlekedési rendőr észleli a szabálysértést, minden esetben kötelessége intézkedni.

Fülöp Sándor állásfoglalásában kifejtette azt is, hogy az állampolgári tudatosság, a levegőtisztaságért érzett aggodalom hajtóereje lehet a szmogriadóban elrendelt intézkedések betartásának. Ugyanakkor közmorált károsító hatású, ha az önkéntes jogkövetésre vállalkozó állampolgárok azt hallják a médiából, illetőleg hivatalos forrásokból, hogy a normaszegőknek semmilyen jogkövetkezménnyel sem kell szembenézniük.

Állásfoglalásában a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa azt javasolja az országos rendőrfőkapitánynak, adjon ki utasítást, illetőleg hozza meg a megfelelő szervezési, létszám átcsoportosítási intézkedéseket a szmogriadó rendelkezéseit megszegő gépjárművezetők szabálysértési szankcionálása érdekében.

Az ombudsman javasolja azt is, hogy a főpolgármester és az országos rendőrfőkapitány hangolják össze egymással, illetőleg a környezetvédelmi, közegészségügyi és közlekedési hatóságokkal a főváros levegőtisztaságával kapcsolatos intézkedési, illetőleg jogalkotás kezdeményezési terveiket.

  • kapcsolódó anyagok
KÖRNYEZETVÉDELEM
ALAPJOGOK
OMBUDSMAN
RENDŐRSÉG