ORTT - Emberi jogokat sértett a Story TV

2009.01.22. ORTT

Az Országos Rádió és Televízió Testület az állampolgári jogok országgyűlési biztosának megkeresése nyomán indult eljárásban jogsértőnek minősítette a Story TV "A Nagy lehetőség" című műsorának 2008. szeptember 10-én, 17-én és október 1-én sugárzott adásait.

Az ORTT többségi határozata szerint a csatorna a szereplők több szempontból aggályos bemutatásával megsértette a médiatörvény egyes - emberi jogokra vonatkozó- rendelkezéseit; mindezekkel a nézettség növelése volt a cél, amely nem helyezhető az emberi méltóság tisztelete elé. Ezért a Testület felszólította a Story TV-t a sérelmezett magatartás megszüntetésére.

A határozat indoklása rámutat, hogy a műsorszám felvezetése során a műsorkészítők felszínesen kezelték a hajléktalan kérdést, így a fedélnélküliséget egyszerűen az alkohol, a drog, a párkapcsolatok felbomlásának, a börtön, vagy a lakásmaffia következményeiként jelenítették meg. A műsorban megjelenő problémák és kihívások kifejezetten jellemzőek a középpontba állított csoportra, azok egy "átlag" valóságshow-ban nem jelennek, vagy nem ilyen módon jelennek meg (súlyos gyógyíthatatlan betegség az egyik szereplőnél, agresszió nem megfelelő kezelése, büntetett előéletből fakadó stigmatizáció, higiéniai hiányosságok, újszülött ellátásának képessége vagy annak hiánya). A Testület álláspontja szerint a műsorszám felfogható lenne társadalmi kísérletként is, azonban nem társadalmi összefüggések, törvényszerűségek megállapítására, leírására és igazolására vállalkozik, hanem elsődlegesen egy sajátos szórakoztatási igényt hivatott kiszolgálni. A kiválasztottak ruházata, különböző eszközeik, mint a mobiltelefon, fényképezőgép vagy a laptop, annak a jelei voltak, hogy nem a budapesti látkép állandó elemeinek számító hajléktalanok szerepelnek a Story Televízió programján. A hajléktalankérdés megoldását természetesen nem a televízió műsorainak kell felvállalnia, ám e produkció esetében is felmerül a kérdés, hogy a kiszolgáltatott emberek magánszféráját, testi és lelki problémáját milyen szinten lehet áruba bocsátani.

A vizsgált műsorszámok alapján a határozat megállapította, hogy több olyan momentum is megjelent a programokban, amelyek adatvédelmi szempontból is aggályosak lehetnek. A legvitathatóbb a versenyzők egészségi állapotára vonatkozó különleges adatok nyilvánosságra hozatala számított, amelyek kezelése a Testület álláspontja szerint a televízió csatornától fokozott gondosságot igényelt volna, még akkor is, ha ehhez az érintettek hozzájárultak. A műsorban, feltehetően előzetes beleegyezéssel, olyan magánéleti adatokat mutatták be a szereplőkről, amelyek esetében kérdéses, hogy az eredmény ismeretében a szereplő hozzájárult volna-e a közzétételhez, hiszen az rá nézve előre be nem látható következményekhez vezethet.

Különösen aggályosnak tekinthető, hogy az egyik versenyző hepatitisz tesztje pozitív lett, így a nagy nyilvánosság előtt vált számára világossá, hogy gyógyíthatatlan beteg. Ugyanebből a szempontból kifogásolható az elvetélt asszonnyal készített interjú, továbbá egy veszekedés során felszínre került olyan információ, miszerint az egyik szereplő börtönviselt, egy másik alkoholfüggő, egy asszonyról pedig kijelentették, hogy gyermekével együtt szifiliszben szenved. Erre tekintettel e tárgykörben a Testület az adatvédelmi biztoshoz fordult.

A Testület többségi álláspontja szerint a Műsorszolgáltatót nem a figyelemfelkeltés és a valós problémamegoldás szándéka vezette, hanem egy olyan műsorszám kidolgozása, amely műfaj a médiapiacon még ismeretlen, és ily módon a nézők érdeklődésére tarthat számot, aminek haszna természetesen a Műsorszolgáltatónál és nem a játékosoknál realizálódik. Erre tekintettel megvalósult az emberi jogok sérelme, hiszen a műsor szereplői a nézettségért és a reklámbevételek növeléséért folytatott verseny eszközévé váltak, amikor magánszférájukat oly mértékig bocsátották áruba, amely rájuk nézve emberi méltóságot sértő, megalázó szituációk sorához vezetett. A Testület álláspontja szerint az adott műsor jellege, nézőpontja, témája és annak feldolgozása miatt valósult meg a jogsérelem.

Az ORTT elnökének álláspontja szerint a határozatnak ki kellett volna térnie a valóságshow műfajával kapcsolatos korábbi döntésekre, továbbá a műsor nem egészében, hanem egyes részleteiben sértette a Médiatörvényben védett jogokat, ezért különvéleményt csatolt a határozathoz és ebben fejtette ki a többségitől eltérő álláspontját.


Dr. Majtényi László, az ORTT elnöke különvéleménye a Story TV A Nagy lehetőség című műsorát elmarasztaló ORTT határozattal (12/2009. (I. 7.)) kapcsolatban:

Az Országos Rádió és Televízió Testület a fenti határozatában
megállapította, hogy a Story TV hajléktalanokat szerepeltető, A nagy lehetőség c. műsora nem tartotta tiszteletben az emberi jogokat. A döntés indokolásával az alábbi megfontolások mentén nem értek egyet.

1. A határozattal annak ellenére nem értek egyet, hogy a vizsgált műsorszámok néhány elemének törvénysértő voltát én is megállapíthatónak tartom. Különvéleményem nem a jogsértés tényének, hanem terjedelmének a határozatban választott módjának megállapítására vonatkozik.

2. A határozatnak ki kellett volna térnie az ORTT Big Brother típusú műsorokkal kapcsolatos korábbi döntéseire, mindenekelőtt arra, hogy a jelen esetben miért jár el szigorúbban, mint a korábbiakban. Az ORTT-nek ezzel összefüggésben mindenekelőtt azt kellett volna megvizsgálnia, hogy az elemzett műsorszámok alapján megállapítható-e a hajléktalanokat szerepeltető műsor alapkoncepciójának törvénysértő jellege. (Ezt Az igazság ára című műsorral kapcsolatban a 748/2008. (IV. 29.) számú határozatában a Testület korábban teljes joggal mondta ki.) Az elfogadott közigazgatási határozat indokolása e kérdésre igenlő választ ad, holott e tekintetben - álláspontom szerint - a médiatörvény megsértése nem állapítható meg, miközben a magyarországi kereskedelmi televíziókban korábban adásba került valóságshow-k kapcsán alappal merültek föl magával a műfajjal kapcsolatos emberi jogi ellenvetések. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az akkori műsorok (Big Brother, Való Világ) szankcionálásának elmaradását számon kérte az ORTT-n, és az OBH 4247/2003. számú jelentésében megállapította: "Aennyiben az ORTT a valóságshow-kat közvetítő műsorszolgáltatóval szemben nem alkalmazza minden indokolt esetben a Médiatörvény 3. § (2) bekezdésében foglaltakat, és ellenőrzési, felügyeleti jogainak gyakorlása során nem vizsgálja, hogy a műsorszolgáltató tiszteletben tartja-e az alkotmányos rendet, az emberi jogokat - különösen az emberi méltósághoz való jogot -, illetve amennyiben azok sérelme esetén nem él a törvényben biztosított jogosítványaival, alkotmányos jogokkal összefüggő visszásság veszélyét okozza". Az országgyűlési biztos a vizsgált valóságshow-k kapcsán kifejtette: "A valóságshow szereplőitől azt várják el, arra kötnek szerződést, hogy testi és lelki valójuk túlnyomó részét tegyék hozzáférhetővé a nyilvánosság, a nézők és a műsor készítői számára, bocsássák azok rendelkezésére, cserébe az ismertségért és a felajánlott díj megszerzésének esélyéért. A megállapodást a kiválasztás során végbemenő orvosi vizsgálatra és a műsorban való szereplés szabályozására kötik velük.

Ez utóbbinak tipikus tartalmi eleme, hogy a résztvevők megnyilvánulásait folyamatosan figyelemmel kísérik, rögzítik és a nyilvánossághoz közvetítik. Ez a teljes "rendelkezésre bocsátás" a jog alanyát képező egységes emberi személyt csaknem teljes mértékben tárgyiasítja".

"A nagy lehetőség" adásainak vizsgálata során mindenekelőtt a szereplők önrendelkezési jogának érvényesülése vizsgálandó, az, hogy a személyek tárgyként kezelése révén az információs önrendelkezés joga sérül-e. A hajléktalanok jogainak érvényesülését szituatívan, különös gondossággal kell megvizsgálni, és a műsorban való szereplés természetesen és mindenképpen a nézettség tárgyává teszi a szereplőt, de ez önmagában hajléktalan emberek esetében sem jelenti az emberi jogok megsértését.

A médiahatóság az alapjogok megsértését itt is kizárólag az adásba került műsor tartalma, nem pedig a műsor szereplőivel kötött szerződések alapján állapíthatja meg.

Álláspontom szerint A nagy lehetőség c. valóságshow alapkoncepcióját, műfaját tekintve a korábban sugárzott hasonló típusú műsoroktól éppen a szereplők személyiségének átlátszóvá tétele terén különbözik. A vizsgált adásokból egyértelműen kiderül, hogy a szereplők környezete nincsen állandó jelleggel és minden helyiségre kiterjedően bekamerázva, így a szereplők megnyilvánulásait a kamerák és a nézők nem kísérik folyamatosan figyelemmel.

Hasonlóképpen lényeges körülmény, hogy az adások tanúsága szerint a szereplők nem veszítik el folyamatosan önrendelkezésüket a róluk szóló felvételek készítésével vagy azok tartalmával összefüggésben. (A szeptember 17-i adásban az egyik szereplő a pszichiáterrel folytatott beszélgetése során a személyes lelki problémáira vonatkozó kérdésre azt válaszolja, hogy ezt majd kamerán kívül szeretné megbeszélni.)

Mindezek fényében a vizsgált műsorszámokból az állapítható meg, hogy a szereplők jelen esetben nem adnak feltétlen és a magánszférájuk minden részletére kiterjedő, ellenőrizetlen felhatalmazást a műsor készítőinek, személyiségük nem válik oly mértékben hozzáférhetővé, amely önfeladásukat eredményezné. Erre tekintettel a műsor alapkoncepciójának jogszerűtlensége, emberi jogokat sértő jellege álláspontom szerint - a vizsgált adások alapján - nem állapítható meg.

3. Figyelemmel azonban arra, hogy a műsorszámok szereplői hajléktalan, különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek, kiemelt körültekintéssel kell megítélni a műsorszámokban feldolgozott helyzetek jogszerűségét. A vizsgálatnak ebben a részében már egyértelműen találhatók voltak olyan tartalmak, amelyeknek a közzétételével a műsorszolgáltató alapjogokat sértett. Álláspontom szerint a médiatörvény 3. § (2) bekezdésének sérelme az alábbi részletek kapcsán mindenképpen megállapítható:

  • A szeptember 10-i adásban az egyik szereplőt a kamerák előtt szembesítik Hepatitis-C fertőzöttségét kimutató vizsgálati eredménnyel.
  • Az október 1-jei adásban a szereplők hosszasan és elítélően beszélgetnek egyik jelen nem lévő társukról, mivel "büdös", nem fürdik, sőt az újszülött gyermekét sem látja el rendesen. A beszélgetés során a nő és gyermeke állítólagos szifilisz-fertőzöttségéről is hangsúllyal esik szó.
  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
MÉDIAJOG
ORTT
ALAPJOGOK