Szakértők szerint alkalmatlan a "három csapás" az erőszakos bűncselekmények visszaszorítására

2009.02.16. MTI

A büntető törvénykönyv (Btk.) amerikai mintára történő szigorítása nem csökkentheti az erőszakos bűnelkövetők számát, és alkotmányjogilag is kifogásolható kriminológus és büntetőjogász szakemberek szerint.

Csütörtökön a Fidesz biztonsági és rendvédelmi munkacsoportja azt javasolta a párt frakciójának, hogy minél hamarabb nyújtson be javaslatot az Országgyűlésnek a Btk. szigorítására, azaz az Amerikai Egyesült Államokban már létező úgynevezett három csapás törvény magyar jogrendszerbe való beillesztésére.

A törvény az Egyesült Államokban arra irányul, hogy aki súlyos vagy erőszakos bűncselekményeket követ el, és ezt visszaesőként három alkalommal megteszi, az automatikusan életfogytiglanira ítélendő.

Németh Zsolt kriminológus szerint minden tudás arra utal, hogy a büntetőjog alig befolyásolja a bűnözésre való hajlandóságot. Egy ilyen intézkedés nyomán ugyan elképzelhető, hogy rövid időre kicsit csökken a bűnelkövetők száma, azonban rengeteg probléma vetődik fel. Mint kifejtette: egyrészt az Egyesült Államokban más tényezők motiválják a bűnözőket, másrészt megsokszorozták a rendőrök számát, és sok pénzt költöttek a felszereltségükre, mindemellett mindenféle bűnözést visszaszorító programot is bevezettek. A bebörtönzött embereknek munkát kell adni, és a családjukról is gondoskodni kell. Mint mondta, Magyarországon ötvenezer olyan gyerek él, akinek a szülője börtönben ül. Ezek a gyerekek erről nem tehetnek, mégis nagyon hátrányos helyzetben vannak. A bűnmegelőzési stratégia is tartalmaz programot az ő megsegítésükre, de pénz nem jut rá.

Németh Zsolt szerint a valóság nem olyan súlyos, mint a mostani "felkorbácsolt helyzet". Mint mondta: az emberek megnyugtatására a politikusok most látványosan abban vetekszenek, hogy ki mond nagyobb szigorítást.

Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet (Okri) osztályvezető-helyettese elmondta: az egyik probléma az, hogy az erőszakos bűncselekmények rendkívül heterogének, sok bűncselekmény tartozik a kategóriába a garázdaságtól elkezdve - jelenleg ez teszi ki a jelenleg az erőszakos bűncselekmények felét - egészen a legkegyetlenebb emberölésekig. Másrészt kérdéses, hogy a mennyiben lehetne beültetni a három csapást a magyar jogrendszerbe.

Az Okri szakembere is úgy látja, hogy a kilátásba helyezett büntetések súlyosbításával hosszabb távon nem lehet hatékonyan küzdeni a bűnözés ellen. Egyrészt az indulati bűncselekményeknél az ilyen jellegű megelőzésnek túl nagy jelentősége nincs. Az előre kitervelteknél lehetséges, de a bűnözők általában nem azt szokták mérlegelni, hogy mennyit kaphatnak egy bűncselekményért, hanem abban bíznak, hogy elkerülik a felelősségre vonást. Szerinte sokkal nagyobb jelentősége lenne, ha javulna a bűncselekmények felderítettsége, amely az emberölés esetén egyébként meglehetősen magas.

Azt is elmondta, hogy a 2007-es adatok szerint az erőszakos bűncselekmények elkövetőinek tíz százaléka volt visszaeső. A kriminológiai intézet 2008-as kutatásából, amely az életfogytiglani börtönbüntetésre ítélteket vizsgálta, az derült ki, hogy a 231 életfogytiglanra ítélt legnagyobb része minősített emberölést követett el. Ők azonban kevésbé rendelkeznek kriminális múlttal a börtönpopulációhoz képest, és mindössze 17 százalékuk roma származású. A kutatás eredményeit a héten ismertetik a kutatók.

Tóth Mihály büntetőjogász szerint a módosítás alkotmányjogilag is kifogásolható lenne: sérti a bírói függetlenséget, valamint teljesen idegen a jogi hagyományoktól és a jogrendszertől. Mint mondta: nincs ma Európában olyan állam, amely magát jogállamnak vallja, és azt állítaná, hogy egyes bűncselekményekre csupán egyetlen, a bíró által kötelezően kiszabandó büntetés alkalmazható, akármilyen feltételek megléte esetén is.

Kiemelte: Amerikában tettarányos módon szabnak ki büntetést, és nem érdekli őket más. Ez idegen attól a hazai szemlélettől, amely szerint individualizáltan kell kiszabni minden büntetést. "Mi már évszázadok óta abban a hiszemben vagyunk, hogy nincs két egyforma ügy, nincs két egyforma ember. Súlyosítani kell a büntetéseket, de nem úgy, hogy megkötjük a bírók kezét."

Szerinte jobb felderítésre van szüksége, és egyetért azzal, hogy meg kell erősíteni a rendőrséget. "Senki se érezhesse biztosnak, hogy megúszhat egy súlyos bűncselekményt" - mondta. Az ügyészség részéről következetes vádemelési és fellebbezési gyakorlatra van szükség, hogy érzékeltesse, mi a társadalmi elvárás, és ami teljesen indokolt a súlyos bűncselekmények elkövetőivel szemben. Az első fokú bíróságnak adott esetben súlyosabb büntetéseket kell alkalmaznia, és ha ezt nem teszi meg, a másod- és harmadfokú bíróságnak kell "helyre tennie" a dolgokat. A Legfelsőbb Bíróságnak az ítélkezésben és az elvi iránymutatás során nyomatékosan hangsúlyoznia kell, hogy az eddigi - olykor liberálisnak minősíthető - büntetéskiszabási gyakorlat nem érheti el a célját. "Ha ez látványosat nem is, de legalább a mi jogállami gondolkodásunknak megfelelő módon érhet el eredményeket" - tette hozzá.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
BŰNMEGELŐZÉS
KRIMINOLÓGIA