Draskovics: megelőző jogos védelem is lesz a szigorodó Btk-ban

2009.02.26. MTI

Megelőző jogos védelem és súlyosabb büntetési tételek is szerepelnek majd abban a büntető törvénykönyv (Btk.) átfogó módosítását célzó javaslatban, amely márciusban kerül a parlament elé - mondta Draskovics Tibor az MTI-nek csütörtökön adott telefoninterjújában.

A bűnözési helyzet alakulása indokolja a szigorítást, az utóbbi időszak jelenségeire megfontolt, de érdemi, határozott választ kell adni - mondta a Brüsszelben tartózkodó igazságügyi és rendészeti miniszter.

"Úgy gondoljuk, hogy többre és másra van szükség, mint a Fidesz - nyilván hasonló kiinduló pontból táplálkozó - javaslata" - mondta Draskovics Tibor. Hozzátette, hogy vannak közös elemek a két javaslatban, de bizonyos körben nagyobb szigorra és más megközelítésre van szükség, mint amit az "Amerikából importált" Fidesz-javaslat tartalmaz.

Nem elegendő pusztán az erőszakos visszaesők büntetési tételeit szigorítani, szükség van arra is, hogy lényegesen szigorúbban büntessük mindazokat, akik fegyveres bűncselekményt követnek el; ezek az elkövetők 5 évnél kevesebb szabadságvesztést ne kaphassanak - mondta a miniszter. Hozzátette: ugyanakkor nagyobb védelmet kell adni azoknak, akik védekezésre kevésbé alkalmasak. A javaslat tartalmazni fogja, hogy azok, akik idősek, betegek vagy más, állapotuknál, egészségi helyzetüknél, életkoruknál fogva védekezésre kevésbé alkalmas személyekkel szemben követnek el bűncselekményt, ugyanúgy szigorúbb büntetést kapjanak, mint akik gyermekekkel szemben követnek el bűncselekményt.

Szigorodnak az intézkedő rendőrrel szembeni ellenszegülés és rendőrrel szemben alkalmazott erőszak szankciói.

"Ha azt kívánjuk, hogy a rendőrség eredményesen tartsa fenn a rendet, akkor ehhez nagyobb tekintélyt és nagyobb védelmet kell adni a rendőrnek. A nagyobb tekintélyt az biztosíthatja egyebek mellett, ha törvényes intézkedésével szemben nem lehet engedetlenséget, ellenszegülést tanúsítani, és ha valaki kezet emelne a rendőrre, az nagyon súlyos, a mainál súlyosabb következményekkel nézzen szembe, hiszen a rendőr, amikor intézkedik, akkor valamennyiünket, az ország egészét, valamennyi polgárt védi" - mondta a Draskovics Tibor.

Emellett reagálni kell arra a jelenségre, ami a kis településeken joggal nyomasztja az ott élőket, hogy megszaporodtak a kisebb súlyú, vagyon elleni szabálysértések, a kis értékű lopások - mondta a miniszter.

A Btk-módosítási javaslat tartalmazni fogja, hogy ha valaki bűncselekményt követ el, akkor előéletébe számítson bele az is, hogy korábban vagyon elleni szabálysértéseket követett el, és ilyen módon részesüljön súlyosabb büntetésben akkor is, ha az első bűncselekményét követte el.

Változni fognak a jogos védelemre vonatkozó szabályok is.

"Meg kell erősítenünk azoknak a polgároknak a védelmét, akik személyük, családjuk, javaik védelme érdekében szembeszállnak azokkal, akik azt fenyegetik" - hangsúlyozta a miniszter.

A kockázat, hogy a jogos védelem határát némileg túllépik, ne a védekezőé legyen, mert ő nincs abban a helyzetben, hogy felmérje pontos következményeit annak, amit tesz. A jogos védelem határainak esetleges túllépéséből fakadó kockázatokat a javaslat szerint a támadónak kell majd viselnie. A mindennapi élet tapasztalataiból kiindulva az is szerepelni fog a javaslatban, hogy egészüljön ki a büntetőjog egy olyan rendelkezéssel, amely megengedi az úgynevezett megelőző jogos védelmet, olyan intézkedéseket a család, a vagyon védelmében, ami kellő gondosság mellett mások számára nem jelent veszélyt, ugyanakkor alkalmas arra, hogy megelőzze - vagy legalábbis megnehezítse - elsősorban a vagyon elleni támadást - fejtette ki Draskovics Tibor.

A Btk-módosítás célja az is, hogy erősítse a sértettek pozícióját, például azzal, hogy ha az elkövető vállalja az okozott kár megtérítését, akkor enyhébb büntetésre számíthat, ez az úgynevezett tevékeny megbánás. A büntetésnek csak egyik célja az, hogy bűnhődjék az elkövető, és ezen keresztül rábírjuk arra, hogy máskor ne kövessen el bűncselekményt, emellett az is fontos cél, hogy az okozott kárt megtérítse. A változtatás célja az is, hogy gyorsabban hozzájussanak a kártérítéshez a sértettek, ezért a javaslat szerint a büntetőbíróságoknak a büntetőítélettel egyidejűleg kell majd döntést hozniuk a sértettek polgárjogi igényéről is.

Ma ezt általában egyéb törvényes útra, azaz egy másik, polgári eljárásra utasítja a büntetőbíró, és évekbe telhet mire a sértett kára megtérül. Miközben a károkozás tényét és általában a kár összegét a büntetőeljárásban amúgy is meg kell állapítani - fejtette ki a miniszter. Hozzátette: látva a parlament túlterheltségét, a gazdasági válsággal kapcsolatos intézkedések sokaságának szükségességét, nem terjesztik most az új Btk. egészét az Országgyűlés elé, hanem kiemelik belőle azokat a javaslatokat, amelyek érdemi választ adnak az új kihívásokra, és majd nyugodtabb időkben lehet foglalkozni a Btk egészének megújításával.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
BŰNMEGELŐZÉS