Nincs jogkövetkezménye, ha nem lesz határidőre költségvetése egy önkormányzatnak

2009.03.13. MTI

Jogilag jelenleg nincs következménye annak, ha egy önkormányzat nem fogadja el a március 15-ei határidőig a költségvetését - tudta meg az MTI a főváros működését jól ismerő, nevük elhallgatását kérő közigazgatási jogászoktól csütörtökön.

Tájékoztatásuk szerint a törvénysértés ezzel megvalósul ugyan, de jelenleg nincs olyan államigazgatási-közigazgatási szervezet, amely emiatt jogi lépéseket tehetne. Azáltal ugyanis, hogy a közigazgatási hivatalokat átalakították államigazgatási hivatalokká, megszűnt az önkormányzatok működésének törvényességét ellenőrző jogkörük. Forgács Imre, a budapesti székhelyű központi régiós államigazgatási hivatal vezetője emiatt nem is kívánt nyilatkozni ez ügyben az MTI-nek.

A jogi szakemberek elmondták, hogy jelenleg az államigazgatási hivatalok nem léphetnek fel amiatt, ha egy önkormányzat jogsértést követ el egy rendeletalkotás kapcsán. Így adott esetben az Alkotmánybírósághoz sem juthat el egy önkormányzati rendelettel kapcsolatos törvényességi észrevétel, mivel nincs olyan szervezet, amelyik elkészítené, illetve felterjesztené ezt. Érdekessége a helyzetnek, hogy érvényben van még az a törvény, amely arról szól, hogy a közigazgatási hivatalok törvényességi ellenőrzésük keretében eljárva, súlyos törvénysértés esetén akár egy képviselő-testület feloszlatását is kezdeményezhetik a szaktárcán keresztül az Országgyűlésnél. Mivel azonban már nincsenek közigazgatási hivatalok, illetve mert az államigazgatási hivatalok nem kapták, kaphatták meg ezt a jogkört, így jelenleg önkormányzati törvénysértések esetén senki nem járhat el - jegyezték meg a szakemberek.

Hozzátették, hogy a problémát az idézte elő, hogy az Alkotmánybíróság a múlt év végével megsemmisítette azt a jogszabályt, amellyel a kormány úgynevezett feles törvény keretében akarta rendezni a közigazgatási hivatalok státusát, s a kétharmados parlamenti döntést igénylő átszervezést.

A központi régióban egyébként a március 15-ei határidőig várhatóan nem lesz költségvetése Budapestnek és Fót város önkormányzatának sem. A szakemberek közölték, hogy az érintett önkormányzatok emiatt - az államháztartásról szóló törvénynek megfelelően - a múlt évi eredeti költségvetésük alapján kapják majd havonta, az infláció figyelembevétele nélkül az állami normatív támogatásukat. A törvény rendelkezik arról is, hogy az idei költségvetés elfogadásáig tartó, úgynevezett átmeneti időszakban, az érintett önkormányzatok nem indíthatnak új előirányzatokat, így például új beruházásokat sem. A korábban eldöntött beruházások azonban ebben az időszakban is finanszírozhatók.

Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes korábban az MTI-nek elmondta, hogy egy ilyen helyzetben, ha nem lesz határidőre költségvetése a fővárosnak, az önkormányzat havi négymilliárd forinttal kapna kevesebbet az államtól.

A költségvetés elfogadása után azonban a kiesett normatívát visszapótolja az állam - jegyezték meg jogi szakértők.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZIGAZGATÁS
ÖNKORMÁNYZATOK