A választási szakértők főtitkára szerint módosítani kellene a választójogi törvényt

2001.09. 3. MTI

Tóth Zoltán szerint módosítani kellene a választójogi törvényt ahhoz, hogy a 2002-es országgyűlési választásokon a mandátumszámítás korrekt legyen.

A Regionális Választási Szakértők főtitkára, aki korábban a BM választási irodájának vezetője volt, azzal kapcsolatban nyilatkozott hétfőn az MTI-nek, hogy a rendszerváltozást követően Magyarországon két párt első ízben kötött olyan választási szövetséget, amely - országosan - közös lista állításáról szól. Ismertetése szerint a kétharmados választójogi törvény kimondja, hogy a közös lista állítása esetén a közös listán induló pártoknak el kell érni a 10 százalékot, ugyanakkor azt is kimondja a törvény következő paragrafusa, hogy a közös listán induló pártoknak külön-külön is el kell érniük az 5 százalékot. Ha a százalékhatárt valamelyik párt nem éri el, kiesik és nem kaphat mandátumot. Tóth Zoltán szerint kodifikációs hibát jelez, hogy a közös listára leadott szavazatokból nem állapítható meg a pártokra külön- külön leadott voksok mennyisége.

  • A törvénynek ez a szabálya halott, törvénymódosítást kellene elvégezni, hogy a mandátumszámítás korrekt lehessen - fűzte hozzá. Tóth Zoltán szerint a törvénymódosításkor azt a passzust, hogy az 5 százalékot el nem ért párt kiesik, el kell hagyni. - Ha ez a módosítás nem történik meg, akkor biztosra vehető "a balhé" a választást követően. Arra a kérdésre, hogy a közös lista állítására kötött szövetség megváltoztatható-e, Tóth Zoltán azt válaszolta, hogy igen, az ajánlószelvények gyűjtésének pillanatáig. - A választásig még nagyon sok idő van hátra, és nem zárható ki, hogy további pártok is közös listát állítanak - jelentette ki Tóth Zoltán, aki a választási metódust ismertetve elmondta, hogy a pártok háromféle módon vehetnek részt az országgyűlési képviselő- választásokon: önállóan indulnak, közös listát, illetve kapcsolt listát állítanak. - A közös lista nem jogi, hanem politikai együttműködés, két vagy több pártnak egy, az uniós szövetség határát elérő formációja, ami nemcsak az adott választásra, hanem hosszabb távra érvényes - fűzte hozzá a főtanácsadó. Az egyedüli indulás és a közös lista között létezik egy harmadik megoldás, a kapcsolt lista állítása, ami azt jelenti: a felek csak a választás esetére kötnek szövetséget, hogy az elért szavazatokat minél hatékonyabban tudják felhasználni.
  • A magyar választójogi törvény a nagyobb pártoknak több mandátumot ad a választásokon elért szavazatmennyiséghez képest, azaz az országos listán a pártok - az összegyűjtött szavazatokhoz képest - több mandátumot kapnak. A listát állító pártok számára ez azt jelenti, hogy a szavazatok összeadódnak, és nagyobb eséllyel indulnak, mint a kisebb pártok - jelezte Tóth Zoltán. Szerinte a kapcsolt listán induló pártok ezt a hátrányt kiküszöbölhetik, mivel a kapcsolt lista mandátumszámítása megegyezik a közös lista mandátumszámításával. A kapcsolt lista intézményénél a pártok csak a mandátumok maximalizálása érdekében kötnek szövetséget a választásra. A pártok megőrzik önállóságukat, de a mandátumok úgy oszlanak el, mintha közös listát állítottak volna. Tóth Zoltán példával illusztrálva elmondta: ha egy párt egyedül indul és elnyeri a szavazatok 30 százalékát, megkapja a mandátumok közel 50 százalékát. Ha egy ilyen párt közös listán indul egy 10 százalékot elérő másik párttal, akkor összesen a szavazatok 40 százalékát nyerik el, és várhatóan megnyerhetik a mandátumok közel 60 százalékát. - A kapcsolt és a közös lista között politikai különbség van, ugyanis a választópolgár a kapcsolt lista esetében a szavazócédulán csak egy pártot támogat szavazatával, míg a közös lista esetében a közös jelölő szervezetet támogatja, így nem derül ki, hogy a közös lista mely pártja javára voksolt - hívta fel a figyelmet Tóth Zoltán. Hozzátette: a kapcsolt lista esetében a választás előtti 20. napon a pártok hozzák meg a döntést a választópolgár feje felett, míg a közös lista esetében a pártok előre a nyilvánosság előtt állítanak közös jelölteket. Jelezte: a közös lista pártjai nem csak közös jelöltet állíthatnak, azonban egy területi választókörzetben egy párt csak egy formációban indulhat. Ahhoz, hogy két pártnak országos szinten közös listája legyen, legalább 7 területi választókörzetben közös listát kell állítani. - Az országban 20 területi lista van, tehát 13 helyen másfajta formációban is indulhatnak. Jogilag nem kötelező, hogy a pártok a közös listához mind a 176 választókerületben közös jelöltet állítsanak, politikailag azonban mégis indokolt az egyféle formáció, mert a közös országos listára csak azok a töredékszavazatok kerülnek fel, amelyeket közös egyéni jelöltek és közös területi listák szereztek meg - mondta Tóth Zoltán.
  • kapcsolódó anyagok
VÁLASZTÁS