Európai Bíróság - A késéssel érintett légi járatok utasai jogosultak lehetnek kártalanításra

2009.11.19. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

Az Európai Bíróság a C-402/07. és C-432/07. számú egyesített ügyekben hozott ítélete szerint a késéssel érintett légi járatok utasai amennyiben végső célállomásukat az előre tervezett érkezési időhöz képest három vagy több órával később érik el átalányalapú kártalanítást kérhetnek a légi társaságtól, ha a késést nem rendkívüli körülmények okozták.

A C-402/07. és C-432/07. számú Sturgeon kontra Condor Flugdienst GmbH és Böck és társai kontra Air France SA egyesített ügyekben hozott ítélet:

A késéssel érintett légi járatok utasai jogosultak lehetnek kártalanításra.

Amennyiben végső célállomásukat az előre tervezett érkezési időhöz képest három vagy több órával később érik el, ezen utasok – a törölt légi járatok utasaihoz hasonlóan – átalányalapú kártalanítást kérhetnek a légi társaságtól, ha a késést nem rendkívüli körülmények okozták.

A mai napon kihirdetett ítéletében a Bíróság pontosan meghatározza a késéssel érintett járat utasait a légi társasággal szemben a légi közlekedésben részt vevő utasoknak nyújtandó kártalanításról és segítségről szóló közösségi rendelet értelmében megillető jogokat.[1]

E rendelet akként rendelkezik, hogy a légi járat törlése esetén az utasok 250 és 600 euró közötti összegű átalányalapú kártalanításra jogosultak. Ugyanakkor a rendelet nem írja elő kifejezetten, hogy a késéssel érintett légi járatok utasait is megilletné ilyen jog.

A mai napon kihirdetett ítéletével a Bíróság több, a Bundesgerichtshof (Németország) és a Handelsgericht Wien (Ausztria) által elé terjesztett kérdésre ad választ. E nemzeti bíróságoknak olyan keresetek ügyében kell határozatot hozniuk, amelyekkel utasok kérik a Condor, illetve az Air France légitársaságtól a rendelet által légi járat törlésének esetére előírt kártalanítás megfizetését, mivel e légi társaságok a tervezett érkezési időponthoz képest 25, illetve 22 óra késéssel szállították őket a célállomásuk szerinti repülőtérre.

A Bíróság mindenekelőtt kifejti, hogy a késés időtartama, még ha az jelentős is, nem elegendő ahhoz, hogy a légi járatot töröltnek lehessen tekinteni. A késéssel érintett járatot a késés időtartamától függetlenül nem lehet töröltnek tekinteni, ha az indulás időpontjától eltekintve a légi járat többi tényezője, köztük az útvonal, az eredetileg tervezetthez képest változatlan marad. Ezzel szemben, ha a légi társaság az eredetileg tervezett indulási időpontot követően más légi járaton biztosítja az utasok szállítását, vagyis olyan járaton, amelyet azon járattól függetlenül terveztek, amelyekre az utasoknak foglalásuk volt, a légi járat főszabály szerint töröltnek tekinthető. Ennek megállapítása során nem döntő a repülőtéri kijelzőtáblán vagy a légi fuvarozó személyzete által adott tájékoztatás, vagy az, hogy az utasoknak kiadják a csomagjaikat, vagy új beszállókártyákat állítanak ki számukra, és az sem, ha az utasok csoportjának összetétele módosul.

Ezt követően a rendelet által a törléssel érintett utasok számára előírt kártalanítás iránti joggal kapcsolatban a Bíróság megállapítja, hogy a késéssel érintett járatok utasai hasonló, időveszteségben megnyilvánuló kárt szenvednek, tehát helyzetük összehasonlítható a törléssel érintett utasokéval. Ugyanis a röviddel az indulás előtt törölt járatok utasai akkor is jogosultak a kártalanításra, ha számukra átfoglalást ajánlottak fel, amennyiben időveszteségük eléri vagy meghaladja a három órát az utazás eredetileg tervezett időtartamához képest. Nem lenne indokolt a késéssel érintett utasok eltérő módon való kezelése, amennyiben végső célállomásukat az eredetileg tervezett érkezési időponthoz képest három vagy annál több órával később érik el.

Végül a Bíróság megjegyzi, hogy az ilyen késés nem keletkeztet kártalanítás iránti jogot, ha a légi fuvarozó bizonyítani tudja, hogy a járat késését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyek kívül esnek a légi fuvarozó tényleges befolyásán, és amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. E vonatkozásban a Bíróság emlékeztet arra, hogy a légi jármű műszaki hibája nem tartozik az e rendelkezés értelmében vett rendkívüli körülmények fogalmába, kivéve, ha e hiba olyan eseményekből ered, amelyek jellegüknél vagy eredetüknél fogva nem tartoznak az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, és annak tényleges befolyásán kívül esnek.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
POLGÁRI JOG
KÖZLEKEDÉS
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA