Hamarosan kizöldülhetnek a házak - Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2002. évi irányelv módosításáról

2009.11.20. BruxInfo

Közel egyéves huzavona után az Európai Parlament és a tagállamok megállapodtak kedden arról, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló 2002. évi irányelv módosításával az új épületek 2021-től kezdődően „közel nulla energiafogyasztók” lesznek.

Az elsőre meghökkentő definíció egy nehezen megszületett kompromisszum eredménye a tagállamok és a Parlament között: a Parlament ugyanis sokáig azért küzdött, hogy az új építésű házak a magas technikai színvonalú szigeteléseknek és a megújuló energiaforrások nagyarányú használatának köszönhetően egyáltalán ne szoruljanak hagyományos energiára. A végső olvasatban azonban a tervezet enged némi rugalmasságot az egyes nemzeti hatóságoknak annak meghatározásában, hogy mi minősüljön „nagy energiahatékonyságú épületnek”.

„A Parlament kezdetben szeretett volna uniós szintű sztenderdeket meghatározni, de ez nem lett volna célravezető, mivel más minősül hatékonynak a spanyolországi és megint más a svédországi éghajlat alatt” – ismertette az új jogszabálytervezet részleteit Silvia-Adriana Ticau, a téma európai parlamenti jelentéstevőve, a dokumentum kedd reggeli bemutatóján.

A tervezet úgy rendelkezik, hogy 2011 közepéig a tagállamoknak ki kell dolgozniuk az épületekre vonatkozó minősítési rendszert, mégpedig úgy, hogy négyzetméterre vetítve meghatározzák, hogy évente hány KWh energiát fogyaszthat, és milyen százalékban kell az energiának megújuló forrásból származnia. A tagállami programoknak arra is ki kell térniük, hogy milyen pénzügyi és egyéb ösztönzőkkel – például támogatások, technikai segítség, alacsony kamatozású hitelek – kívánják elősegíteni az átállást az új szabványokra. A megújulásból a középületek is kivennék a részüket: a dokumentum ugyanis előírná, hogy 2019-től kezdve – tehát két évvel korábban, mint a magánszektorban – az új középületeknél is álljanak át az új paraméterekre.

A tagállamok a terveket az Európai Bizottsággal fogják egyeztetni, majd ennek alapján a Bizottság 2012-ben közzétesz egy részletes jelentést és egy akciótervet az egyes nemzeti minősítési rendszerek összehangolására.

A parlament zöld frakciója nagy sikerként könyvelte el az új szabványrendszerre vonatkozó jogszabálytervezetet, főleg azt követően, hogy a tagállamok a javaslat első ismertetése után „irreálisnak” minősítették és elutasították az abban javasoltakat. „Tekintve, hogy az EU összes széndioxid-kibocsátásának mintegy 36 százaléka az épületekből származik, az új jogszabály segíthet elérni azt az uniós célt, hogy 2020-ra 20 vagy akár 30 százalékkal csökkentse a kibocsátását” - közölte nyilatkozatban Chris Coakley zöldpárti képviselő.

Szerényebb ambíciók a régi építésű házak esetében

Azt azonban több zöld szervezet és maga Coakley is kiemelte, hogy a régi építésű házak esetében jóval gyengébb a tervezet. A BruxInfo által látott változat úgy fogalmaz, hogy „nagyobb felújítások alkalmával javítani kell az épületek energiahatékonyságán, amennyiben ez technikailag és pénzügyi szempontból gazdaságosan megoldható. A tagállamoknak tehát ösztönözniük kell a tulajdonosokat arra, hogy cseréljék le az elavult fűtéstechnikát, használjanak intelligens fogyasztásmérőt, és fűtéshez-hűtéshez lehetőleg használjanak minél inkább geotermikus és más megújulóenergia-forrásokat”. „Elégedetlenek vagyunk a kompromisszummal, mert kivette az eredeti javaslat savát-borsát” – nyilatkozta közleményben Catherine Pearce, a European Environmental Bureau (EEB) nevű civil szervezet klímaügyi felelőse.

Az új tervezet előírná, hogy energiatanúsítványt kell mellékelni egy 2020 után épült ingatlan eladása vagy bérbeadása esetén, továbbá minden olyan épülethez, ahol minimum 500 négyzetméteren valamilyen közhivatal működik és emiatt sokan látogatják (öt évvel a jogszabály hatályba lépését követően ez az érték 250 négyzetméterre szigorodna).

Kivételt képeznének az új jogszabály alól az 50 négyzetméternél kisebb alapterületű ingatlanok, a nyaralók, amelyeket évente kevesebb mint négy hónapig használnak, a vallási célú épületek, az átmeneti céllal, maximum két évre létrehozott házak, az ipari létesítmények, a kis energiaigényű mezőgazdasági ingatlanok és a védett épületek, amennyiben az energiatakarékos átalakítás elrontaná a műemlék jellegét és karakterét.

A kedden elfogadott tervezetet még formálisan is jóvá kell hagynia a miniszterek tanácsának, majd jövő év elején a Parlamentnek ahhoz, hogy jogerőre emelkedjen.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KÖRNYEZETVÉDELEM
EURÓPAI BIZOTTSÁG