Jelentősen bővülnek a vasúton utazók jogai

2009.12. 7. BruxInfo

Hatékonyabb tájékoztatás, a fogyatékkal élők igényeinek figyelembevétele, késések esetén kártérítés fizetése – csak néhány azon új jogok közül, melyekből a csütörtökön életbe lépett rendelet értelmében a vasúttal utazók elméletileg profitálhatnak. Azért csak elméletileg, mert a tagállamok bizonyos rendelkezések végrehajtását akár 15 évig is elodázhatják.

Csütörtöktől elméletileg számos új jog illeti meg azokat, aki vasútra szállnak: december 3-án lépett ugyanis hatályba a 1371/2007-es rendelet, melynek célja kimondottan az, hogy fokozottabban védje a vonattal utazók jogait, illetve az eddigiekhez képest javítsa az utasok által igénybe vett szolgáltatások minőségét.

Az új jogszabály így például kiemelten kezeli a tájékoztatáshoz való jogot, mind az utazás teljes időtartama alatt, mind pedig azt megelőzően. Így a vasúttársaságoknak a szükséges tájékoztatást még az utazás megkezdése előtt – lehetőleg minél hamarabb – meg kell adniuk. Emellett fontos kitétel az is, hogy a jobb tájékoztatás és menetjegy-biztosítás érdekében a vasúttársaságoknak „a számítógépesített rendszereket közös előírások szerint egymáshoz kell igazítaniuk”.

Az új szabályozás leszögezi azt is, hogy a fogyatékkal élő utasoknak a többi polgárhoz hasonló lehetőségeket kell biztosítani a teljes vasúti közlekedés alatt. Így őket is megilleti a szabad mozgáshoz, a választás szabadságához és a diszkriminációmentes bánásmódhoz való jog. A vak vagy siket utasok megfelelő tájékoztatása érdekében hangjelző, illetve vizuális rendszereket kell használni.

„A fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára lehetővé kell tenni, hogy a menetjegyeket a vonaton többletköltség nélkül vásárolják meg” – hangsúlyozza a szöveg.

A jogszabály rendelkezik az esetleges kártérítésekről is: eszerint a vasúttársaságokat kötelezni kell arra, hogy baleset esetén az utasokkal szembeni felelősségükre vonatkozó biztosítással rendelkezzenek. A Europolitics szerint halálos baleset esetén a kártérítés minimális összege (utasonként) elérheti 21 ezer eurót. Elveszett vagy megrongálódott csomag esetén a pórul járt utasok (csomagonként) akár 1.285 euró kártérítésre is igényt tarthatnak.

Az új szabályozás mindemellett arra kötelezi a vasúttársaságokat, hogy késés vagy vonatkimaradás esetén kártalanítsák az utasokat (egy vagy két órás késés esetén ez az összeg a menetjegy 25 százalékára rúghat, két óra feletti késés esetén azonban akár az 50 százalékot is elérheti).

Ez azonban nem jelenti azt, hogy azok az utasok, akiknek a vonata legalább egy órát késik, mostantól automatikusan jogosultak lesznek a kártérítésre. A rendelet ugyanis lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy – a belföldi vonalak esetében – bizonyos rendelkezések alól átmeneti mentességet kérjenek, amiről értesíteniük kell a Bizottságot is. A derogáció legfeljebb öt évig tarthat, ám ennek időtartama kétszer meghosszabbítható.

Mindez azt is jelenti, hogy egyes tagállamokban bizonyos jogokat csak 15 év múlva érvényesíthetnek. A tagországok dönthetnek úgy is, hogy a szabályozást nem alkalmazzák a regionális, városi és külvárosi vasúti szolgáltatások terén. Így például az, hogy a nap mint nap vonattal ingázók élvezhetik-e a rendeletből fakadó új jogaikat, teljes mértékben a tagállamok döntésétől függ.

A tagállamok ugyanígy átmeneti mentességet kérhetnek a késések vagy kimaradások esetén fizetendő kártérítések alól, de derogáció kérhető olyan rendelkezések teljesítése alól is, amelyek például a biciklik befogadására és így szállítására köteleznék a vonatokat, vagy amelyek megkönnyítenék a kerekesszékesek eljutását az állomásra vagy a peronra.

A Europolitics szerint ebben a pillanatban nehéz megmondani, hogy mely tagállam mely rendelkezés alól kér majd mentességet. Antonio Tajani közlekedési biztos az ezt firtató kérdésekre kitérő választ adott, és közölte: reméli, hogy a tagállamok minimális mértékben folyamodnak derogációhoz. Az utasok érdekeiben fellépő European Passanger Forum mindeközben azon félelmének adott hangot, hogy a vasúti utazók jogaival összefüggésben „kétszintű Európa” alakulhat ki.

A vasúttársaságokat képviselő CER (Community of European Railway and Infrastructure Companies) alelnöke, Antoine Hurel közben arra intett: a szabályozás végrehajtása időbe fog telni. A szervezet egyébként arra készül, hogy a honlapján egy „barométert” tesz közzé, amely országonkénti lebontásban mutatná az új szabályok végrehajtását.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KÖZLEKEDÉS
EURÓPAI BIZOTTSÁG