Szakképzési hozzájárulás, feldolgozóipari támogatás - Két magyar ügy is terítéken az Európai Bíróság munkarendjében

2009.12.10. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

A 2009. december 7-től 11-ig, valamint a december 14-tól 18-ig tartó munkaheteken többek között szerencsejáték, diplomák elismerése, versenyjog, vám,sportfogadások, légiutasok védelme, öröklés és kereskedelem kérdéskörökkel kapcsolatos ügyek is terítékre kerülnek az Európai Bíróság munkarendjében.

A december 7-től december 11-ig tartó munkahét

Bíróság

2009. december 8., kedd

C-316/07, C-358/07, C-359/07, C-360/07, C-409/07 & C-410/07 Markus Stoß és társai egyesített ügyek & C-46/08 Carmen Media Group - Tárgyalás

[Állami szerencsejáték-monopólium – Bűncselekmények megelőzése – Bizonyos szerencsejátékok szervezésének engedélyezése magáncégek számára]

Portugália és Hollandia után ezúttal Németországból érkeztek ügyek az állami szerencsejáték-monopóliummal kapcsolatban.

Németországban a szerencsejátékok szervezésének engedélyezése a szövetségi tartományok kezében van. E tartományok egymás között olyan megállapodást kötöttek, hogy szerencsejátékokat vagy saját maguk vagy pedig olyan vállalkozások szervezhetnek, amelyek felett a tartományok ellenőrzést gyakorolnak. E megállapodás alapján valamennyi tartományban kijelölték a szerencsejátékok szervezésére feljogosított monopóliumot. A tartományi kontroll a szerencsejátékok többségét, így például a lottót és a sportfogadásokat érinti, de nem vonatkozik a nyerőautomatákra és a lóversenyekre történő fogadásokra, amelyeket magánvállalkozások is működtethetnek.

Az egyesített ügyek Hessen és Baden-Württemberg tartományokból érkezetek, ahol más tagállamokban (Ausztriában, az Egyesült Királyságban és Máltán) jogszerűen működő társaságok nevében sportfogadási szolgáltatásokat közvetítő személyek ellen indultak eljárások. Az alapügyekben eljáró német bíróságok azt kérdezik az Európai Bíróságtól, hogy a szerencsejáték-monopóliumra vonatkozó német szabályok összhangban vannak-e a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvével, különösen annak fényében, hogy a szerencsejátékok szervezésének korlátozására Németországban nem létezik egy összefüggő és módszeres politika, mivel például a szenvedélybetegségek kialakulásának veszélyét nagy mértékben magukban hordozó olyan játékokat, mint a lóversenyekre történő fogadásokat és a nyerőautomatákat magáncégek szervezhetik, illetőleg üzemeltethetik.

A másik ügyben a gibraltári székhelyű Carmen Media Group sportfogadások szervezésére vonatkozó engedélyt próbált megszerezni Schleswig-Holsteinben. A cég kérését itt is elutasították, az eljáró német bíróság pedig a fentiekhez hasonlóan a német szabályozásnak a közösségi joggal való összeegyeztethetősége kérdésében kereste meg az Európai Bíróságot.

Egy a szerencsejáték-monopóliumokkal kapcsolatos harmadik ügyben, amely Észak-Rajna-Vesztfáliából érkezett, szerdán tartják a tárgyalást.

Háttéranyagok
Háttéranyagok

2009. december 10., csütörtök

C-345/08 Pesla - Ítélethírdetés

[Diplomák elismerése – Jogászok – Munkavállalás más tagállamban]

Németországban a jogászi hivatás gyakorlásához a jogi tanulmányok elvégzése után egy első államvizsga, majd egy két éves gyakorlati idő leteltét követően egy második államvizsga sikeres letétele szükséges. A két éves gyakorlat különösen bíróságon, ügyészségen, a közigazgatásban vagy ügyvéd mellett tölthető le.

Amennyiben az EU valamely más tagállamának állampolgára a saját hazájában megszerzett diplomája birtokában Németországban kíván gyakornokként elhelyezkedni, úgy kérnie kell a német hatóságoktól, hogy azok ismerjék el azt, hogy tudása megegyezik az első államvizsgát tett német jogászok német jogi szaktudásával. Ha diplomái ilyen egyenértékűség megállapítására nem jogosítanak fel, úgy a kérelmezőtől kérhető, hogy tegyen le egy különbözeti vizsgát.

A lengyel jogi alapdiplomával és egy németországi egyetemen elvégzett „German and Polish Law” mesterképzés sikeres eredményét tanúsító igazolással rendelkező K. Pesla Németországban kívánta gyakornoki idejét letölteni, de erre a német hatóságok nem adtak számára engedélyt mivel úgy értékeltek, hogy az említett dokumentumokkal igazolt képzettsége nem tekinthető egyenértékűnek a németországi első államvizsga letételéhez megkövetelt tudásszinttel. K. Pesla szerint bár a német jogot illetően ismeretei ugyan nem érik el az államvizsgázó német diákok tudását, de az elismerést számára már azon az alapon meg kellene adni, hogy a végzettségét igazoló okmányok megszerzésére hasonló színvonalon, hasonló nagyságú intellektuális ráfordítást tett, mint amit a német diákok az első államvizsga letételéhez tesznek.

Az ügyben eljáró német bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a német korlátozás összhangban van-e a munkavállalók szabad mozgásának elvével.

Háttéranyagok

Törvényszék (a korábbi Elsőfokú Bíróság)

2009. december 8., kedd

T-112/07 Hitachi és társai kontra Bizottság - Tárgyalás

[Verseny – Kartell – Gázszigetelt kapcsolókészülékek]

2007-ben a Bizottság megállapította, hogy 11 cég versenykorlátozó megállapodásokat kötött és versenyellenes magatartást folytatott a gázszigetelt kapcsolókészülékek ágazatában. A kartell magában foglalta a piac felosztását, tenderek manipulálását, az árak rögzítését, piaci információk cseréjét és a kartellben részt nem vevő vállalkozások gazdasági ellehetetlenítését. A gázszigetelt kapcsolókészülékek egyébként az elektromos hálózatban folyó energia ellenőrzésére és magas feszültségű elektromos áram alacsony feszültségűvé transzformálására vagy alacsony feszültségű áramnak magas feszültségűvé történő átalakítására szolgálnak. A Bizottság megállapította, hogy a kartell károsultjai a piacról kiszorított vállalkozásokon kívül a gázszigetelt kapcsolókészülékeket beszerző közüzemi szolgáltatók, valamint végső soron az energiafogyasztók voltak.

A Bizottság összesen 750 millió euró versenybírsággal sújtotta a kartellben részt vevő cégeket, amely a maga korában a második legnagyobb kiszabott összbírság volt. Ma már az autóüveg-, a gáz-, a lift- és a vitaminkartell ügyekben kiszabott bírságok is meghaladják ezt az összeget, így a mostani ügy az örökranglista ötödik helyére csúszott vissza.

A megbírságolt cégek a következők voltak: Alstom (francia), Areva (francia), Fuji Electric (japán), Hitachi (japán), Japan AE Power Systems (japán), Mitsubishi Electric (japán), Schneider (frrancia), Siemens (német), Siemens (osztrák), Toshiba (japán). A tizenegyedik cég, a svájci ABB mentesült a bírságolás alól, mivel közreműködött a kartell felfedésében. A megbírságolt 10 cég közül a Schneideren kívül az összes keresetet indított a Törvényszék előtt a Bizottság határozata ellen.

A Toshiba és a Mitsubishi Electric ügyeiben a tárgyalás december 11-én, a Siemens ügyében pedig december 16-án lesz.

Háttéranyagok

A december 14-től december 18-ig tartó munkahét

Bíróság

2009. december 15., kedd

Bizottság kontra Németország (C-372/05), Olaszország (C-387/05 és C-239/06), Görögország (C-409/05), Dánia (C-461/05), Finnország (C-284/05) és Svédország (C-294/05) - Ítélethirdetés

[Az Európai Közösségek saját forrásai – Vámok – Vámmentesség engedélyezése katonai felszerelések tekintetében]

Az említett tagállamok ellen azért indított a Bizottság kötelezettségszegési eljárást, mivel azok vámmentességet engedélyeztek az általuk beszerzett katonai felszerelések tekintetében. Mivel az Európai Unióban a tagállamok az általuk beszedett vámokat kötelesek befizetni az Európai Közösségeknek, így a Bizottság azt kifogásolja, hogy a vámmentesség engedélyezésével a tagállamok a közösségi költségvetésnek okoztak bevételkiesést, valamint igazságtalanul hátrányos helyzetbe hozták a vámmentességet nem engedélyező tagállamokat. A beperelt tagállamok nemzetbiztonsági okokra és a katonai titok védelmével kapcsolatos indokokra hivatkoznak a keresetek elleni védekezésként, a Bizottság szerint azonban nem bizonyították be, hogy a vámok kiszabása mennyiben veszélyeztetné alapvető biztonsági érdekeiket. A brüsszeli szerv emellett kiemeli, hogy a szenzitív adatok titkosságának védelme a közösségi intézmények részéről pusztán eljárási kérdés, így a katonai titokra való hivatkozás sem mentesít a vámkivetés kötelezettségének teljesítése alól.

Ruiz-Jarabo Colomer főtanácsnok 2009. február 10-én megtett indítványában az érintett tagállamok elmarasztalását javasolta az Európai Bíróságnak.

A főtanácsnoki indítvány kelte: 2009. február 10.

2009. december 17., csütörtök

C-96/08 CIBA - Főtanácsnoki indítvány

[Letelepedés szabadsága – Magyar cég csehországi fióktelepén foglalkoztatott munkavállalók – Szakképzési hozzájárulás]

A magyarországi székhelyű CIBA Speciality Chemicals a csehországi fióktelepén foglalkoztatott munkavállalói után Csehországban fizeti a közterheket, és ezeken belül – állítása szerint – a szakképzési hozzájárulást is. A magyar adóhatóság egy ellenőrzés során azt tapasztalta, hogy a cég az említett munkavállalók után Magyarországon nem fizetett szakképzési hozzájárulást, és ezért bírságot szabott ki a vállalkozásra. A cég szerint a közösségi joggal ellentétes tőle olyan közterheket követelni, amelyeket az érintett munkavállalók foglalkoztatásának helye szerinti tagállamban már megfizetett, és amely közterhek ellentételezéseként Magyarországon ténylegesen semmiféle munkaerő-piaci szolgáltatást nem kaphatna. Az ügyben eljáró Pest Megyei Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy összhangban van-e a letelepedés szabadságának az elvével a magyar jog azon rendelkezése, amely alapján egy magyar cégnek akkor is meg kell fizetnie a szakképzési hozzájárulást, ha külföldi fióktelepén foglalkoztat munkavállalókat, és az ottani foglalkoztatás után az adó- és járulékfizetési kötelezettségnek a fióktelep szerinti országban tesz eleget.

Háttéranyagok

C-203/08 Sporting Exchange & C-258/08 Ladbrokes Betting - Főtanácsnoki indítvány

[Szolgáltatásnyújtás szabadsága – Sportfogadások szervezése – Monopólium – Más tagállambeli internetes fogadócégek hozzáférése a nemzeti piachoz]

A Liga portuguesa ügyben szeptemberben hozott ítélete után a Bíróság ismét a valamely EU-tagállamban jogszerűen sportfogadási szolgáltatásokat nyújtó cégek tevékenysége más tagállamokban történő korlátozásának lehetőségeit vizsgálja meg.

A mostani két ügy Hollandiából érkezett. Az elsőben a Sporting Exchange nevű, az Egyesült Királyságban sportfogadások szervezésére engedéllyel rendelkező cég azért fordult a holland bíróságokhoz, mivel a holland hatóságok nem engedélyezték számára sportfogadások Hollandiában történő szervezését azzal az indokkal, hogy ebben az országban az állam korábban már egy alapítványnak, illetve egy gazdasági társaságnak ítélte oda e szolgáltatások nyújtásának monopóliumát.

A másik ügyben az előbb említett alapítvány azt kéri a holland bíróságoktól, hogy azok kötelezzék a Ladbrokes nevű, az Egyesült Királyságban sportfogadások szervezésére szintén engedéllyel rendelkező vállalkozást annak megakadályozására, hogy hollandiai lakosok is hozzáférhessenek az Interneten vagy telefonon keresztül a cég szolgáltatásaihoz.

Az eljáró bíróság mindkét ügyben az Európai Bírósághoz fordult azt kérdezve, hogy a sportfogadások és szerencsejátékok hollandiai engedélyezési rendszere összhangban van-e a közösségi joggal.

Háttéranyagok
Háttéranyagok

C-525/08 Bienek - Főtanácsnoki indítvány

[Légiutasok védelme – Utazásszervező általi átfoglalás – Kártérítés a beszállás megtagadása miatt]

S. Bienek egy német utazásszervezőnél törökországi repülőgépes utazást foglalt le maga és három családtagja számára. A visszaútra eredetileg a charterjáratokat üzemeltető Condor légitársaság Antalya – Berlin járata volt kijelölve, de a helyi idegenvezető három nappal az indulás előtt arról tájékoztatta az ügyfelét, hogy az utazásszervező szervezési okokból megváltoztatta a visszautazás menetrendjét. A visszaútra végül a Condor lipcsei járatával került sor, Lipcséből pedig autóbusz szállította Berlinbe az utasokat. A gép egyébként a visszaútra eredetileg kiírt napon, de a korábban megjelölt indulási időpontnál húsz perccel később szállt fel. Ezzel egyidejűleg más utasokkal az Antalya – Berlin járat is menetrend szerint elindult. S. Bienek szerint a légitársaság a légiutasok védelméről szóló közösségi rendelet alapján kártérítéssel tartozik neki a berlini járatra való beszállás megtagadása miatt. A Condor azzal védekezik, hogy ő nem tartozik felelősséggel az utazásszervező által végzett átfoglalásokért. Az ügyben eljáró német bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy ilyen esetekben is jár-e a rendelet alapján kártérítés az utasoknak.

Háttéranyagok

C-518/08 Gala-Salvador Dalí - Főtanácsnoki indítvány

[Salvador Dali életművéhez kapcsolódó szerzői jogok – Követő jog – Törvényes és végrendeleti örökösök eltérő kezelése]

A követő jog valamely műalkotás szerzőjének javára biztosított olyan elidegeníthetetlen jog, amelyről a szerző előzetesen sem mondhat le; e jog alapján az alkotásnak a szerző általi első eladását követő minden további eladásáért származó eladási árból a szerző részesedésre jogosult.

Az 1989-ben elhunyt híres spanyol festőművész, Salvador Dali törvényes és végrendeleti örökösei közt támadt jogvita a művész életművéhez kapcsolódó és Franciaországban beszedett követői jogi díjak elosztásával kapcsolatban. A szellemi tulajdonról szóló francia törvény ugyanis kizárja a követő jog kedvezményezettjeinek köréből a végrendeleti örökösöket. Ezzel ellentétben, a követő jogról szóló közösségi irányelv szerint a követő jogi díjat a szerző halála után jogutódai számára kell megfizetni, az uniós szabályozás tehát nem szűkíti le a jogutódok körét a törvényes örökösökre. A jogvitában eljáró francia bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a francia szabályozás összhangban van-e az említett irányelvvel.

Háttéranyagok

C-25/09 Sió-Eckes - Tárgyalás

[Gyümölcs- és zöldségtermékek – Feldolgozóipari támogatás – Jogosultság]

A Sió-Eckes Kft. a közösségi zöldség-gyümölcs feldolgozóipari támogatási rendszerben jóváhagyott feldolgozóként, támogatott feldolgozói szerződés alapján vásárolt fel őszibarackot, amelyből őszibarack velőt állított elő. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve egy a vállalkozásnál lefolytatott ellenőrzés eredményeként megállapította, hogy a cég nem volt jogosult a feldolgozóipari támogatásra, mivel az a hatóság álláspontja szerint a közösségi jogszabályok alapján csak akkor járt volna, ha a feldolgozott gyümölcsből egész vagy darabolt, tartósított őszibarackot állítottak volna elő. Márpedig a Sió-Eckes által előállított termék nem darabolt, hanem mechanikai úton finoman passzírozott. A cég a Fővárosi Bíróság előtt vitatja a hatóság álláspontját, az ügyben eljáró bíró pedig azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az őszibarack velő előállítója a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek támogatásáról szóló közösségi jogszabályok alapján jogosult-e feldolgozóipari támogatásra.

Háttéranyagok

Törvényszék

2009. december 15., kedd

T-16/04 Arcelor kontra Parlament és Tanács - Ítélethirdetés

[Az emisszió-kereskedelemről szóló irányelv érvényessége – Acélipar]

A világ legnagyobb acélgyártója, az Arcelor, az emisszió-kereskedelemről szóló irányelvnek az acél- és öntöttvas-gyártókra vonatkozó rendelkezéseinek megsemmisítését kéri a Törvényszéktől. A cég szerint az irányelv sérti a tulajdonhoz és a gazdasági tevékenység gyakorlásához való jogot, a letelepedés szabadságát, valamint ellentétben el az arányosság, az egyenlő bánásmód, valamint a jogbiztonság elvével.

Emlékeztetőül, az emisszió-kereskedelem kérdésében hazánknak is van egy ügye a Törvényszék előtt.

Háttéranyagok

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
VERSENYJOG
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
VÁM
SZERENCSEJÁTÉK