Erkölcs és érvelés - Alkotmány-kommentár

2010.01.21. Jogi Fórum / Antal Attila

2010. január 19-én mutatták be a Századvég Kiadó gondozásában megjelent Alkotmány-kommentárt, amelynek előkészítését még Sólyom László kezdte meg majdnem hét évvel ezelőtt. A Jogi Fórum is meghívást kapott az eseményre.

Előzmények

Amint arról már beszámoltunk - a Kommentár szerkesztőjével, Jakab Andrással készített interjúnkban – 2003-tól kezdve bontakozott ki a rendszerváltást követő közjogi irodalom – talán mondhatjuk – eddigi legnagyobb vállalkozása: az Alkotmánynak a német közép-kommentárok mintájára készülő kommentárja. A projektet Sólyom László kezdeményezte, aki 15 szerzővel vágott neki a feladatnak, majd miután köztársasági elnökké választották a szerkesztői munkát – a szerzőgárda választása nyomán – Jakab András folytatta, aki végétre is majdnem félszáz szerzőt gyűjtött maga köré. A munka eredménye végül is egy kétkötetes, háromezer oldalt kitevő Kommentár lett.

Méltatás

Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Tükörtermében került sor a kötetek bemutatására, mégpedig Sólyom László, Paczolay Péter és Baka András részéről – természetesen maga a szerkesztő is beszélt a vállalkozásról, az elvégzett munkáról.

Sólyom László a kötet kapcsán kiemelte azt, hogy a Kommentár megírása egy vegyes szakjogász gárdát mozgatott meg, akik között nem voltak túlsúlyban az alkotmányjogászok ­ sőt éppen az volt a szerencse, hogy sok kiváló nemzetközi- és európajogász volt a csapatban. Éppen ezért a köztársasági elnök a különböző tudományos iskolák találkozásának fontosságáról beszélt. Sólyom László szerint a Kommentár alkalmas lesz elsődleges céljának, az alkotmányjogi kultúra pallérozására. Érdemként említette az első Alkotmánybíróság elnöke továbbá azt is, hogy a Kommentár nem foglalkozik az Alkotmány alatti joganyaggal – ez egyébként megfelel Sólyom László személyes ars poeticájának is, nevezetesen, hogy a hatályos alkotmányjog a hatályos Alkotmányból és a vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlatból áll össze. A köztársasági elnök mindazonáltal felvetette, hogy a hatályos alkotmányjognak és a szerző személyes nézetének el kell válnia a műben. Végtére is utalt arra, hogy megvan annak is a kockázata, hogy a jogalkalmazó a gyakorlatban nem gondolja tovább az írást.

Paczolay Péter felelevenítette az alkotmány-kommentárok korszakokon átívelő történetét. Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke utalt az új Alkotmány szükségességének kérdésére: álláspontja szerint veszélyes és felesleges egy működő alkotmányhoz hozzányúlni. Mindazonáltal az új Alkotmánnyal való foglalkozás a legmesszebbmenőbb körültekintést igényli.

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke az egyik legnagyobb közjogi vállalkozásnak nevezte a munkát, s utalt arra is, hogy a sok szerző ellenére relatíve egységes lett az írás. Ráerősítve a köztársasági elnök álláspontjára, Baka András kifejtette, hogy nem bonyolódik bele a Kommentár a részletekben, de mindenképp gondolatébresztő. Az LB elnök saját korábbi praxisa nyomán utalt arra is, hogy jelen Kommentár lehet az előszobája a Strasbourgi esetjog tanulmányozásának is.

Az alkotmányos kultúra fejlesztése

Jakab András rávilágított arra, hogy 20 éve elhanyagolt keretek között élünk: általános a jogászi eszköztelenség és az érvelés színvonalának alacsony volta. A Kommentár ezeken kíván segíteni. Ahogyan a szerkesztő a Jogi Fórumnak adott interjújában már korábban is kifejtette: a mű nem titkolt célja a paradigmaváltás. Jakab András kiemelte, hogy nem lehet színvonalas (alkotmány)tudományt művelni erkölcsi előfeltevések nélkül – márpedig az ezeken való elmélkedés manapság felettébb hiányzik. Az erkölcsi oldalon túl a szerkesztő hangsúlyozta azt is, hogy jogi kultúránk meglehetősen szöveg-központú: megspóroljuk magunknak a kreatív értelmezést. A Kommentár tehát éppen e két irányba (erkölcsiség és érvelés a jogban) kíván hatni,
személetet formálni.

A Kommentár és az új Alkotmány

Önkéntelenül is felvetődik az emberben, hogy egy 2/3-os felhatalmazottsággal bíró kormány és az alkotmányozási szándék találkozáskor mi lesz majd a jelen Kommentár sorsa? A könyvbemutatón Jakab András kijelentette, hogy ő nem aggódik az új Alkotmány miatt, hiszen a kötet nem kötődik minden ízében csupán a hatályos Alkotmányhoz, a szerkesztő egy gondolkodási stílust, munkamódszert kívánt meghonosítani.

Tölgyessy Péter ajánló tanulmányából kiderül, hogy „[p]olitikailag meglehetősen egyértelmű: az új alaptörvény csupán a maitól lényegileg különböző alkotmányos hatalmi szerkezetet teremtő újabb rendszerváltás eszközeként, a köztársaság újraalapításának részeként képzelhető el”. Jelen Kommentár tehát nem tartalmaz direkt ajánlásokat a jövő alkotmányozói elé, azonban közvetett módon mégis irányt mutat. Azáltal, hogy jobban megismerjünk önmagunkat, vagyis az Alkotmányt, képesek leszünk továbblépni. A rendszerváltás után 20 évvel eljutott a hazai közjogtudomány oda, hogy értő elemzéssel képes leírni a kialakult közjogi status quo-t. Kérdés, hogy arra is készen állunk-e, hogy – Tölgyessy Péter szavaival élve – egy új (alkotmányos) rendszerváltást vigyünk végbe, vagyis újraalapítsuk a köztársaságot.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG