Jogértelmezési vita a közterület-használat önkormányzati engedélyezéséről

2001.01. 4. Népszava

Ellentétesen értelmezik az Alkotmánybíróság döntését a jogi szakértők a közterület-használati engedélyek kiadásával kapcsolatban. Egyesek szerint ez szükségszerűen hatósági eljárás, így az önkormányzatoknak indokolniuk kell esetleges elutasító határozatukat. Más vélemények szerint ez erősen csorbítja a tulajdonosi jogokat.

Heves jogi vita dúl a közterület-használat engedélyezésének kérdése körül. Ellentmondásosak a vélemények arról, tulajdonosként vagy hatóságként kell jóváhagynia az önkormányzatoknak közterületeik ideiglenes birtokbavételét. A szakértők nem tudnak egyetértésre jutni abban sem, hogyan értelmezendő az Alkotmánybíróság határozata. Mindez legutóbb annak kapcsán merült fel, hogy a Fővárosi Közgyűlés múlt heti ülésén úgy döntött, a jövőben tulajdonosként járul hozzá a közterületek használatához. Igaz, a képviselők egyhangúlag fogadták el a javaslatot, a főjegyző azonban jogsértést jelentett be. Nem idegen a megszavazott eljárás a városházán. Korábban öt éven keresztül alkalmazták már ezt. Nyár elején azonban áttértek a hatósági jogkörre. Akkor a közigazgatási hivatal törvényességi észrevételének hatására változtatták meg az addigi gyakorlatot. Most ezt fordították viszsza. Mindennek azért van jelentősége, mert míg az államigazgatási eljárásban hatósági jogkörrel hozott döntést indokolnia kell a helyhatóságnak, addig tulajdonosként magyarázat nélkül megtagadhatja a jogosítvány kiadását. Jogorvoslatra ebben az esetben nincs lehetőség. Hatóságként azonban jogszabállyal kell alátámasztania a határozatot, s ez ellen az ügyfél előbb a közgyűlés előtt, később esetleg bíróságnál kérhetné a felülvizsgálatot.

  • Az Alkotmánybíróság több mint fél éve tárgyalta az ügyet, s úgy ítélte meg, hogy a kérelmek elbírálását államigazgatási eljárásban kell lefolytatni, s biztosítani kell a jogorvoslati lehetőséget is. Kimondta azt is, hogy mindez önkormányzati hatósági ügy - tudtuk meg György Istvántól, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) ügyvédjétől. A taláros testület indoklása koherens, kérdés persze, hogy mennyire felel meg annak a szemléletnek, hogy az önkormányzat szabadon rendelkezik tulajdonával - tette hozzá az ügyvéd. A TÖOSZ kidolgozott egy tervezetet, amely a közterület-használatról szóló helyi rendelet mintájául szolgálhatna a településeknek. Ez egy olyan típus, amelyet a kisebb és a nagyobb önkormányzatok speciális helyzetükhöz igazíthatnak, figyelembe véve például a helyi tömegközlekedést vagy az üzletek számát. Ráday Mihály, a javaslatot beterjesztő egyik fővárosi képviselő azonban úgy véli, nagy baj lenne, ha más települések is csatlakoznának a hatósági eljárás alkalmazásához. - Ez az értelmezés egy rosszul értelmezett alkotmánybírósági döntésből adódik - mondta lapunknak Ráday Mihály. Az Alkotmánybíróság a hozzáérkezett panaszok kivizsgálását követően hozta meg határozatát. A taláros testület csupán az indoklás egy részeként említi, hogy amennyiben az elbírálás hatósági eljárás, úgy az önkormányzati törvény értelmében kell eljárni. Ez azonban nem kötelezően azt írja elő, hogy hatósági eljárást kell lefolytatni - magyarázta a képviselő.

A gond azonban az, hogy amennyiben az önkormányzat nem mint a terület birtokosa dönt, nincs mód arra, hogy érvényesítse tulajdonosi szemléletét. Nem határozhat úgy, hogy egy adott területet egyáltalán nem kíván bérbe adni vagy például hogy hányan és ki rajzoljon a Vörösmarty téren. Nem áll módjában közterületen végzendő munkát versenyeztetni. - Nincs racionális indok arra sem, hogy a villamosokat ne fessék le, ám a városképvédelem szempontjából ezt nem szeretnénk. Hatósági eljárás esetén tehát gúzsba lenne kötve az illetékes bizottság keze. Miután az ilyen nehézségekre fény derült, teljes egyetértés alakult ki a bizottsági tagok és a képviselők között abban, hogy a tarthatatlan helyzeten változtatni kell - mondta a képviselő. Tiba Zsolt főjegyző szerint viszont jogsértés a tulajdonosi jogkör, de el kell fogadni a közgyűlés döntését. Álláspontját támasztja alá az is, hogy az önkormányzat jogi bizottsága több ízben hatósági eljárásnak minősítette az engedélyezést, s a közigazgatási hivatal is ezt szorgalmazta. A főjegyző azonban attól tart, a közgyűlési döntés következményeképp kétségessé válhatnak az ügyek. Ráadásul biztosra vehető, hogy a rendelet előbb lép hatályba, mint ahogy rendeződik a vita. Könnyen előfordulhat az is, hogy 2-3 évig húzódik a helyzet jogi tisztázása.

  • kapcsolódó anyagok
ÖNKORMÁNYZATOK