'Etnobiznisz' - Vizsgálja a kisebbségi választást a szakombudsman - Kállai javaslatot készít a jogi szabályozása hiányosságainak orvoslására

2010.09.13. MTI

Átfogó vizsgálatot folytat az idei kisebbségi választásról a szakombudsman, hogy javaslatokat tehessen a kisebbségi választás jogi szabályozása hiányosságainak orvoslására.

Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa pénteken elmondta: azért indított vizsgálatot, hogy a választások után részletesen ismertesse a választási előkészületekről, a választói jegyzék összeállításáról, a jelöltállításról, a kampányról és a szavazás lebonyolításáról szerzett tapasztalatait.

A választás kitűzésének napjától indított, és várhatóan október közepére befejeződő vizsgálata során az ombudsman elemzi a választási eredményekből levonható következtetéseket, és ezekkel összefüggésben kimutatja a jogi szabályozás hiányosságait, majd megteszi az orvoslásukhoz szükséges javaslatokat.

Mivel a kisebbségi önkormányzatok képviselőjelöltjeire csak azok szavazhatnak, akik július 15-ig az illetékes jegyzőnél kérték felvételüket a kisebbségi választói névjegyzékbe, és annak összetétele titkos, Kállai Ernő szerint továbbra sincsenek meg a jogi garanciái annak, hogy valóban a kisebbségi közösségek válasszák, illetve alakítsák meg saját önkormányzataikat.

A kisebbségi ombudsman hivatalához a választások közeledtével az idén is több panasz érkezett amiatt, hogy nem a közösséghez tartozók akarnak kisebbségi önkormányzatokat alakítani.

Mivel a kisebbségi választói névjegyzékbe nem lehet betekinteni, így csak annyi tudható, hogy egy adott településen hány ember regisztráltatta magát egy adott kisebbséghez tartozóként.

Július 15-ig a Magyarországon bejegyzett és elismert 13 nemzeti és etnikai kisebbség tagjaként 228.038 választópolgár kérte felvételét a választói névjegyzékbe. A legtöbben - 133.492 választó - a cigány, a legkevesebben - 1025-en - a szlovén kisebbség tagjaként regisztráltatták magukat.

Visszaélésekről, "etnobizniszről" minden választás alkalmával lehet hallani. Az ombudsmani hivatal munkatársai szerint a törvényalkotók mindig akkor nyúltak a kisebbségekhez, "amikor már égett a ház". A kisebbségi törvényt is a 2002-es választások után módosították, amikor a kiderült, a jászladányi kisebbségi választáson a nem roma származású polgármester feleségét választották meg kisebbségi képviselőnek, és alakíthatott önkormányzatot. Részben a hasonló esetek kiszűrésére készítették a választói névjegyzékről szóló törvényt, amely több kifogás ellenére is kiállta az alkotmányossági próbát.

A kisebbségi ombudsmani hivatal álláspontja szerint a választói névjegyzék alapjaiban nem rossz megoldás, de finomításra szorul. A kettős szűrő az lenne, és a regisztráció akkor töltené be igazi szerepét, ha valóban a kisebbségi közösséghez tartozók indulnának jelöltként, a jelölőszervezeteket is kisebbségi közösségek tagjai alapítanák, és támogatásukról biztosítanák a jelöltet.

Példaként említik a Borsod megyei Szalonnát, ahol a cigány, a ruszin, a lengyel és román választói névjegyzék mellett szlovén is készült, és annak ellenére, hogy a településen soha nem éltek ehhez a kisebbséghez tartozók, 30 ember regisztráltatta magát. Szlovén választást viszont nem tudtak kiírni, mert nem volt elegendő képviselőjelölt, ugyanis a kisebbség egyetlen jelölőszervezeteként nyilvántartásba vett Magyarországi Szlovének Szövetsége nem ajánlott egyetlen embert sem.

Az, hogy valaki nem az adott kisebbséghez tartozóként szerepelt a választói névjegyzékben, csak az október 3-i választáson derülhet ki: akkor, ha a kisebbségi közösség tagjaként elmegy a választásra, és leadja szavazatát, esetleg képviselővé választják.

Kisebbségi önkormányzati képviselők azok lesznek, akikre a választói névjegyzékben szereplő választópolgárok közül a legtöbben szavaznak. Ha mindössze négy jelölt van, jelöltenként egyetlen szavazat is elegendő a négy évre szóló mandátumhoz.

  • kapcsolódó anyagok
KISEBBSÉGI JOGOK
KISEBBSÉGI JOGOK BIZTOSA
OMBUDSMAN
VÁLASZTÁS