A csoportos igényérvényesítés perspektívái a magyar jogban – Beszámoló a Polgári Eljárásjogászok Klubjának rendezvényéről

2010.09.24. Jogi Fórum / Lakatos Márk

2010. szeptember 20-án a Pallas Páholyban a Polgári Eljárásjogászok Klubjának rendezvényén a klubtagok és más résztvevők Dr. Nagy Csongor István adjunktus előadását hallhatták a csoportos perlés külföldi gyakorlatáról és magyar perspektívájáról.

A csoportos igényérvényesítés intézményéről magyar vonatkozásban legutóbb akkor hallhattunk részletesen, amikor az Országgyűlés a választások előtti utolsó, februári ülésnapján a Polgári perrendtartásról szóló törvény módosításának elfogadásával bevezette a csoportos perlés intézményét a magyar jog rendszerébe. A magyar közönség számára eddig talán csak az amerikai filmipar egynémely sikeresnek mondható termékéből (Class Action – Személyes ügy, 1991; Erin Brockovich – Zűrös természet, 2000) ismert jogi aktus (class action) kontinentális környezetben természetesen nem minden tekintetben értelmezhető úgy, mint a vásznon, viszont egyes tényezőiben az európai gyakorlat hasonlóságot mutat az amerikai rendszerrel. A csoportos igényérvényesítés jogalkotási fejleményeiről Dr. Nagy Csongor István egyetemi adjunktus számolt be.

Gazdaságtan

A csoportos igényérvényesítés gyakorlatára jellemző, hogy a perjogi individualizmusból fakadóan sok kártérítési igény nem kerül érvényesítésre. Az egyéni igényérvényesítés költsége általában meghaladja a várható hasznosságot, viszont az aktus kollektív formájának esetében ez fordítva áll fenn, ám mindkét esetre igaz az, hogy jelentős állandó költségekkel jár. A változó költségek aránya alacsony – ellenben minél nagyobb értéket képvisel az ügy, több (sok) szereplő és kollektív igény esetén annál kisebb költség hárul egy károsultra. Nagyon fontos tényező, hogy az igényérvényesítést minimális kockázat is ésszerűtlenné teheti.

A perköltség tekintetében sem lehetünk biztosak: nem mindig a vesztes fizeti a perköltséget, mivel nem minden költség hárítható át, és soha nem beszélhetünk „100%-os” ügyről.

A magyar jog eszközei

A magyar szabályozás kifejezetten három jogforrásra támaszkodik az igényérvényesítés tekintetében. Első körben a pertársaság fogalma merül fel. A pertársaság feltételeit a Pp. 51. § tartalmazza, s külön definiálja az egységes, illetve az egyszerű pertársaság fogalmát. Fontos megjegyezni, hogy a pertársaság mindig azonos a meghatalmazottal. A meghatalmazott képviselője ügyvéd vagy társadalmi szervezet.

Második körben megemlíthetjük az engedményezésre vonatkozó szabályokat (Ptk. 328. § - 329. § vonatkozó bekezdései), harmadrészt pedig a Gazdasági Versenyhivatal által indítható per gyakorlatát (Tpvt. 92. § (1)-(6) bek.).

Külföldi rendelkezések

Az Egyesült Államokban az igényérvényesítés szabályait elsősorban a 23. számú szövetségi polgári eljárásjogi szabály rendelkezései az irányadók. Ehhez igazodva valósulnak meg a class action feltételei: numerousity (nagyszámú tag), commonality (közös kérdések), tipicality (a per tárgyává tett kérdések tipikusak a csoport tagjai vonatkozásában), továbbá az adequacy (vagyis megfelelő képviselet). Az amerikai modell opt-out rendszerű, vagyis a jövőbeni képviselő kijelentheti, hogy a csoport nevében eljár és képviselni fogja.

Miben tér el az amerikai class action modell a kontinentális környezettől? Az Egyesült Államokban a class action ügyek tekintetében tipikusan vállalkozó típusú ügyvédi modell működik, általában sikerdíjas megbízásokon (contingency fee) keresztül. Ebben a szemléletben érvényesül az ügyvédi költség ún. „amerikai szabálya”: mindenki (az ügy szereplői közül) a saját ügyvédjét fizeti, ez a költség pedig nem áthárítható – vagyis, ha elvész egy per, az esetleges további hasonló, nyertes ügyek „kompenzálják” a vesztes ügy költségeit, tehát ritka az olyan jogi képviselő, aki, ha nem kifejezetten class action ügyekkel foglalkozik, akkor egyetlen class action perben képviseli ügyfele érdekeit.

Ugyanakkor a „class action-ipar” bizonytalan üzletág: a gyakorlat szerves része a precedensjog és az esküdtszék intézménye.

Az USA-n kívül Ausztráliában és Kanadában találkozhatunk hasonló joggyakorlattal.

Európai látkép

Európában a perindítási jogosultság elsősorban a közigazgatási szervek és a társadalmi szervezetek sajátja. Kártérítést vagy pénzbeli marasztalást csak a csoport tagjainak kifejezett meghatalmazása alapján lehet követelni, ebben nyilvánul meg az ún. opt-in rendszer lényege, de Európában is van példa opt-out rendszerre (szám szerint négy ilyen európai állam létezik).

Franciaországban a legjellemzőbb a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek kártérítési igényérvényesítése; Svédországban a csoportper bármely tagja indíthat pert, ugyanakkor sok példa van csoportos pertársaságra, közigazgatási szerv és társadalmi szervezet által indított perre. A holland jogban 2005 óta létezik a tömeges károkkal kapcsolatos kollektív egyezség intézménye. Ennek érdekessége, hogy kizárólag a szervezet és a károkozó egyezségére vonatkozik, így „származékos” opt-out rendszert hoz létre. Angliában és Wales-ben a Civil Procedure Laws és a Group Litigation Order (GLO) alapján áll fenn a csoportos perlés gyakorlata (ez opt-in rendszert teremt).

A finn jog e tekintetben meglehetősen korlátozó: csak a fogyasztóvédelmi ombudsman kezdeményezhet eljárást – e következményt 15 éves társadalmi vita előzte meg, melynek eredményeképp 2007. október 1-jén hatályba lépett a finn csoportper-törvény: opt-out rendszert hoz létre.

Következtetések

Európában is lehet jól működő opt-in rendszereket találni, s az ellenkezője is igaz – vannak teljesen sikertelen opt-out rendszerek is. A konklúzió a rendszertannal kapcsolatban az lehetne, hogy az opt-out rendszerek nem váltottak ki robbanásszerű változást a csoportos igényérvényesítés gyakorlatában, a sikeresség minden esetben szabályozói- és kulturális környezettől függ.

Dr. Nagy Csongor István szerint a következő ellenérvek állnak fenn a csoportos igényérvényesítéssel szemben.1) A csoportper-paradoxon: a jó szabályozás az, amit sohasem kell alkalmazni. 2) Jelentősen túlterheli a bíróságokat, csak olyan ügyeket visz bíróság elé, amelyek eddig el voltak zárva az igazságszolgáltatás elől. 3) Nem szolgálja ki a vállalkozásokat a felpereseknek: csak olyan kár megtérítése követelhető tőlük, amelyért felelősek (ez a prekoncepció amerikai tapasztalaton nyugszik).

Jövőkép: volna igény a szigorú szabályozásra, ugyanakkor nem az opt-in vagy az opt-out rendszerek minőségét szükséges elemezni, olyan szabályozás kell, ami a magyarországi viszonyokra könnyen és egyszerűen alkalmazható.

Kapcsolódó cikkek:

Fokozódhat a pereskedési kedv - Hazánkban is lehetővé válik a csoportos keresetindítás→

Lehetővé válik a csoportos keresetindítás - A Parlament elfogadta a polgári perrendtartás módosítását→

Törvényjavaslat a csoportos perlés intézményének bevezetésére →

Érvek pro és kontra: A csoportos kereset Magyarországon→

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG