A magyar Áfa-törvény és az agrártámogatási-ügy - Két magyar perben is ítéletet hozott az Európai Bíróság

2010.10. 4. BruxInfo

Két magyar vonatkozású perben is ítéletet hozott csütörtökön az Európai Bíróság. Az egyikben egy agrártámogatási ügyben, a másikban pedig a 2008 januárjában hatályba lépett áfa-törvény alkalmazásával kapcsolatban ítélt a taláros testület.

Csütörtökön két magyar ügyben is ítélet született az Európai Bíróságon. Az egyikben egy termelő, Uzonyi József azért fordult bírósághoz (első körben a Fővárosi Bírósághoz, amely azután az Európai Bíróság elé utalta az ügyet), mert az általa termesztett cukorrépát integrátor útján szállította be, s emiatt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elutasította a termelő elkülönített cukortámogatási kérelmét.

Egy 2007-es rendelet szerint ugyanis csak annak a cukorrépa-termelőnek járt elkülönített cukortámogatás, aki saját maga szállította be feldolgozásra a cukorrépát. E szabályozás kizárta a támogatásból azokat a gazdákat, akik nem közvetlenül szerződtek a cukorgyárral, hanem integrátorral kötöttek termeltetési szerződést, aki az általa integrált termelők területei után rendelkezett szállítási joggal. (Az integrátor ez esetben olyan gazdasági aktort jelent, aki a mezőgazdasági termelők termelési tevékenységében közvetítő, koordináló és segítő szerepet tölt be.)

Uzonyi József kérelmét a hivatal azzal utasította vissza, hogy répaszállítási joggal maga nem, csak integrátora rendelkezett. A Bíróság csütörtöki ítéletében megállapította, hogy a cukorrépát termelő mezőgazdasági termelők hasonló helyzetben vannak, attól függetlenül, hogy e terméket közvetlenül vagy közvetve szállítják be a cukorgyártónak. A magyar szabályozás viszont különbözőképpen kezeli a cukorgyárral közvetlenül, illetve integrátor útján szerződő termelőket.

„Mivel e különbségtétel objektív módon nem igazolható, ezért a Bíróság úgy határoz, hogy a vitatott nemzeti szabályozás nincs összhangban az uniós rendelet hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezéseivel” – szögezi le közleményében a taláros testület. Azaz a Bíróság értelmezésében a cukorrépát integrátor útján beszállító termelők is jogosultak elkülönített cukortámogatásra.

A másik ügy a 2008 januárjában hatályba lépett áfa-törvény alkalmazásával kapcsolatos. A jogszabály az építési-szerelési munkák esetében úgynevezett fordított adózást ír elő, ami annyit jelent, hogy a szolgáltatás nyújtója helyett annak igénybevevője fizeti meg az áfát. Az ilyen ügyletekről kiállított számlákon utalni kell e tényre, továbbá azokon nem tüntethető fel áthárított adó.

Az Uszodaépítő Kft. építési munkák kivitelezését vállalta, a munkák elvégzésére pedig alvállalkozókat szerződtetett. Az építkezés 2007 tavaszán kezdődött meg, majd még abban az évben félbeszakadt, az addig elvégzett munkákról a számlákat megfelelően ki is állították, a felmerült áfát az érintettek a jogszabályoknak megfelelően befizették.

Az új áfa-törvény hatálybalépésekor a felek úgy nyilatkoztak, hogy a projekttel kapcsolatban elvégzendő jövőbeli munkákra vonatkozóan már az új törvény szerint – azaz a fordított adózásra vonatkozó szabályoknak megfelelően – szeretnének az áfa-kötelezettségüknek eleget tenni.

Az adóhatóság álláspontja szerint ez a nyilatkozat azzal a következménnyel jár, hogy a beruházás már megvalósult részét érintő áfa-teljesítéseket is felül kellett volna vizsgálni, és azokra a fordított adózásra vonatkozó rendelkezéseket visszamenőleg kellett volna alkalmazni. Ennek keretében az alvállalkozóknak módosítaniuk kellett volna a kiállított számlákat, az Uszodaépítő Kft.-nek pedig önellenőrzést kellett volna végrehajtania a korábbi áfa-bevallása tekintetében, és mivel ez elmaradt, ezért a cégnél az APEH adóhiányt állapított meg.

Az ügyben eljáró Baranya Megyei Bíróság az ügyben az Európai Bírósághoz fordult, amely csütörtöki ítéletében úgy vélekedett: az adólevonási jog az áfa mechanizmusának szerves részét képezi, és főszabály szerint nem korlátozható. Az a körülmény tehát, hogy az adóalany az új áfa-törvény alkalmazását választotta a régi törvény helyett, önmagában nem befolyásolhatja az előzetesen felszámított áfa levonására vonatkozó jogát.

A Bíróság ezek után megállapítja, hogy a jelen ügyben teljesültek az áfa-levonási jog megszerzésének anyagi jogi feltételei, mivel az adólevonással érintett ügyleteket ténylegesen az Uszodaépítő Kft. adóköteles tevékenységéhez használták fel.

A Bíróság úgy ítéli meg, hogy az adóhatóság által előírt formai követelmények (a számlák módosítása és az önellenőrzés) azzal a hatással járnak, hogy a vállalkozás adólevonási joga gyakorlásának lehetősége elenyészik. A Bíróság ezért megállapítja, hogy az új áfa-törvény fordított adózásra vonatkozó rendelkezéseinek e formai követelmények előírásával történő visszaható hatályú alkalmazása korábbi olyan ügyletekre, amelyeknél az érintett vállalkozásnak adólevonási joga keletkezett, ellentétes az uniós áfa-irányelvvel.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
ADÓZÁS
AGRÁRIUM
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA