A tőzsdén jegyzett vállalkozás döntését megelőző szakasz olyan bennfentes információnak minősülhet, amelyről a pénzügyi piacokat tájékoztatni kell.

A 2003/6 irányelv az európai uniós pénzügyi piacok integritásának biztosítása és az e piacok iránti befektetői bizalom erősítése céljából tiltja a bennfentes kereskedelmet, és arra kötelezi a pénzügyi eszközök kibocsátóit, hogy a lehető leghamarabb hozzák nyilvánosságra az őket közvetlenül érintő bennfentes információkat. Fogalma szerint a „bennfentes információ” olyan információ, amely pontos, még nem hozták nyilvánosságra, közvetlenül vagy közvetve egy vagy több pénzügyi eszközzel, illetve azok kibocsátóival kapcsolatos, és nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára.

A 2003/124 irányelv részletesebben meghatározza a „pontos információ” fogalmát. Így az információnak többek között létező vagy alappal várhatóan létrejövő körülményekre, vagy olyan eseményre kell vonatkoznia, amely megtörtént, vagy alappal várható, hogy meg fog történni. A Bundesgerichtshof (Szövetségi Legfelsőbb Bíróság, Németország) a „pontos információ” fogalmának tisztázását kérte a Bíróságtól. E nemzeti bíróság előtt M. Geltl és a Daimler AG között azon kár tárgyában van folyamatban jogvita, amely M. Geltl állítása szerint annak következtében érte, hogy e társaság állítólag későn hozta nyilvánosságra az igazgatóságának elnöke, J. Schrempp idő előtti távozásával kapcsolatos információkat. 2005. július 28-án ugyanis a Daimler részvényeinek árfolyama jelentősen emelkedett azt követően, hogy nyilvánosságra hozták a Daimler felügyelőbizottságának ugyanezen a napon elfogadott határozatát, mely szerint J. Schrempp a folyó év végén távozik megbízatásából, helyét pedig D. Zetsche veszi át. M. Geltl viszont ekkorra már eladta Daimler-részvényeit. A Bundesgerichtshof többek között azt kérdezi, hogy a felügyelőbizottság 2005. július 28-i határozatát megelőzően létezhetett-e pontos információ J. Schrempp távozásával kapcsolatban. J. Schrempp ugyanis már 2005. május 17-én megosztotta távozási szándékát a felügyelőbizottság elnökével, ezt követően pedig a felügyelőbizottság és az igazgatóság további tagjai is értesültek erről.

A Bíróság a mai napon hozott ítéletében megállapítja, hogy az időben elhúzódó, bizonyos körülmény megvalósítására vagy bizonyos esemény kiváltására irányuló folyamattal kapcsolatban nem csupán az említett körülmény vagy esemény tekinthető pontos információnak, hanem e folyamat azon köztes szakaszai is, amelyek összefüggenek e körülmény vagy esemény megvalósulásával. Ugyanis az időben elhúzódó folyamat köztes szakasza maga is körülménynek vagy eseménynek minősülhet az e fogalmaknak tulajdonított köznyelvi jelentés alapján. Ez az értelmezés nem csupán a már fennálló vagy már megtörtént szakaszokra érvényes, hanem azokat a szakaszokat is érinti, amelyekkel kapcsolatban alappal várható, hogy létrejönnek vagy meg fognak történni.

Minden más értelmezés az irányelvben megfogalmazott, az uniós pénzügyi piacok integritásának védelmére és az e piacokba befektetők bizalmának erősítésére irányuló célok sérelmének kockázatával járna. Ha ugyanis kizárnánk, hogy az időben elhúzódó folyamat ilyen szakaszával kapcsolatos információt pontosnak lehessen tekinteni, ez semmissé tenné az említett információ nyilvánosságra hozatalára irányuló kötelezettséget, még ha ez az információ teljesen sajátos jellegű is, és még akkor is, ha a bennfentes információ egyéb fogalmi elemei is fennállnak. Ilyen helyzetben egyesek, akik ilyen információval rendelkeznek, kedvezőbb helyzetbe kerülhetnének a többi befektetőhöz képest, és az információt nem ismerő más személyek rovására ebből hasznot húzhatnának.

Az alappal várhatóan létrejövő körülmények vagy olyan esemény fogalmával kapcsolatban, amely alappal várható, hogy meg fog történni, a Bíróság megállapítja, hogy e fogalom olyan jövőbeli körülményekre vagy eseményekre vonatkozik, amelyek kapcsán a már rendelkezésre álló adatok átfogó mérlegelése alapján úgy tűnik, hogy tényleges kilátás van arra, hogy létre fognak jönni vagy

meg fognak történni. Ezért nem szükséges a szóban forgó körülmények vagy események nagyfokú valószínűségét bizonyítani. Továbbá az e körülmények vagy esemény által az érintett pénzügyi eszközök árfolyamára gyakorolt lehetséges hatás mértéke nem befolyásolja e fogalom értelmezését.