Ombudsmani indítványok az Alkotmánybíróság előtt

2013.01.24. Jogi Fórum / Sereg András

Az alapvető jogok biztosa az Alaptörvény hatálybalépése óta 35 indítványt – 12 korábbit és 23 újat – küldött az Alkotmánybíróságnak, amely eddig 11 ügyben döntött: 6 esetben részben vagy egészben helyt adott a kérelemnek, 5 indítványt el-, illetve visszautasított. Jelenleg 24 ombudsmani indítvány vár döntésre.

2012. január 1-je óta csak az fordulhat közvetlenül Alkotmánybírósághoz, akit alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásából vagy ilyen bírói döntésből egyéni jogsérelem ér. Minden más esetben az alapvető jogok biztosánál lehet javasolni az indítvány benyújtását, ezekben az ügyekben azonban ő a saját vizsgálata alapján dönt a kezdeményezésről. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának közleménye szerint 2012-ben 758 ilyen javaslat érkezett a hivatalba. Az ombudsman a korábbi években benyújtott indítványok közül tizenkettőnek a fenntartása mellett döntött, míg panaszok alapján tizenkilenc esetben, hivatalból négy alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz, amely eddig 11 ügyben hozott döntést.

Elbírált ügyek

1.) 30/2012. (VI. 27.) AB határozat – A sztrájkjog korlátozása
Az Alkotmánybíróság elutasította a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdés második mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megszüntetésére irányuló indítványt. A vizsgált rendelkezés értelmében az államigazgatási szerveknél gyakorolható a sztrájk joga, de csak a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett. Az ügyben 2009. október 12-én az állampolgári jogok országgyűlési biztosa fordult az Alkotmánybírósághoz, majd az indítványt az alapvető jogok biztosa a 2012. február 24-én fenntartotta. A határozathoz Balogh Elemér, Holló András, Kovács Péter és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolását, míg Bragyova András, Kiss László, Paczolay Péter és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

2.) 32/2012. (VII. 4.) AB határozat – A felsőoktatási hallgatói szerződések
Az Alkotmánybíróság – az alapvető jogok biztosa 2012. március 28-án érkezett indítványa alapján – megállapította, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a Kormánynak arra, hogy rendeletben határozza meg az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát. Az Alkotmánybíróság ezért a felhatalmazó törvényi szabályt és az annak alapján alkotott kormányrendeletet megsemmisítette. A határozathoz Bragyova András alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Balsai István, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírók pedig különvéleményt csatoltak.

3.) 3149/2012. (VII. 26.) AB végzés – A józsefvárosi guberálási rendelet
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsa visszautasította a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzat a közterületek, ingatlanok rendjéről, és a köztisztaságról szóló 62/2007. (XI. 13.) számú önkormányzati rendelete 5. § (11) bekezdése és 15. § (2) bekezdés n) pontja megsemmisítését kezdeményező indítványt. Az ügyben 2011. október 12-én az állampolgári jogok országgyűlési biztosa fordult az Alkotmánybírósághoz, majd az indítványt az alapvető jogok biztosa a 2012. február 22-én fenntartotta és kiegészítette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Józsefváros Önkormányzat képviselő-testülete az indítványban támadott jogszabályi rendelkezéseket megváltoztatta, illetve hatályon kívül helyezte.

4.) 3255/2012. (IX. 28.) AB végzés – Arcképmás bűnügyi célú nyilvántartása
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsa elutasította a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 6. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az alapvető jogok biztosa 2011. december 20-án fordult az Alkotmánybírósághoz, amely megállapította, hogy a fényképek szélesebb körű nyilvántartása kriminalisztikai, illetve rendészeti célokból nem sérti a személyes adatok védelméhez való jogot.

5.) 38 /2012. (XI. 14.) AB határozat – A hajléktalanok szankcionálása
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 186. §-át, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette továbbá azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására, valamint a tulajdon elvonására lehetőséget adó elkobzás alkalmazására. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2011. december 6-án fordult, az Alkotmánybírósághoz, majd az indítványt az alapvető jogok biztosa 2012. február 17-én kelt indítványban fenntartotta, május 15-én pedig módosította. A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

6.) 40/2012. (XII. 6.) AB határozat – A rehabilitációs ellátás szüneteltetése
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 7. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az alapvető jogok biztosa 2012. július 30-án fordult az Alkotmánybírósághoz, amely megállapította, hogy a rehabilitációs ellátás szüneteltetésére vonatkozó rendelkezés – mint az Alaptörvény XV. cikk (4) és (5) bekezdése szerinti, az esélyegyenlőség megvalósulását segítő „külön intézkedés” – nem felel meg maradéktalanul a jogbiztonság követelményének. A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

7.) 41/2012. (XII. 6.) AB határozat – A nemzetiséghez tartozók önrendelkezési joga
Az Alkotmánybíróság elutasította a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 56. § (1) bekezdésének „– a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint –” szövegrésze, valamint 107. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenessége és nemzetközi szerződésbe ütközése megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az alapvető jogok biztosa 2012. április 27-én fordult az Alkotmánybírósághoz, amely megállapította, hogy önmagában a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának a népszámlálási adatokhoz kötése az egyéni önrendelkezési jogot nem sérti, és nem is tudja megsérteni. A határozathoz Bragyova András és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

8.) 42/2012. (XII. 20.) AB határozat – A szociálisan rászorulók jogi képviselete
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 3. § (3) bekezdés c) pontját, amely kizárta, hogy az alkotmányjogi panasz eljárásban a szociálisan rászorulók alapvető jogaik érvényesítésére jogi tanácsot és jogi képviseletet kaphassanak. Az alapvető jogok biztosa 2012. március 22-én fordult az Alkotmánybírósághoz, amely megállapította, hogy a mindenkit megkülönböztetés nélkül megillető alapjogokban való egyenlőség a kötelező jogi képviselet mellett csak akkor biztosítható, ha az alkotmányjogi panasszal mindenki egyenlően érvényesítheti jogait. A határozathoz Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla alkotmánybírók különvéleményt fűztek.

9.) 43/2012. (XII. 20.) AB határozat – A család fogalmának meghatározása
Az Alkotmánybíróság a 2012. december 17-én nyilvános ülésen kihirdetett határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a család fogalmának a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvényben foglalt meghatározását, valamint a törvénynek azt a rendelkezését is, amely a törvényes öröklésnek a Polgári törvénykönyvben szabályozott rendjével ellentmondásban lévő előírásokat tartalmazott. Az Alkotmánybíróság ezt megelőzően a törvény 8. §-ának 2012. jú¬lius elsejei hatálybalépését a 31/2012. (VI. 29.) AB határozattal felfüggesztette. Az alapvető jogok biztosa 2012. június 1-jén a családok védelméről szóló törvény két rendelkezésének alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapította, hogy a családvédelmi törvény. a család fogalmát túl szűkre szabja, másrészt azt is, hogy a törvény következetesen mellőzi a bejegyzett élettársra való utalást, kizárva ezzel őt a törvényes örökösök köréből. A határozathoz Holló András és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla alkotmánybírók pedig különvéleményt fűztek.

10.) 44/2012. (XII. 20.) AB határozat – Véleményeztetési kötelezettség elmulasztása
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenes, ezért azt 2013. február 28-i hatállyal megsemmisíti. Az ügyben 2009. szeptember 22-én a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa fordult az Alkotmánybírósághoz, majd az indítványt az alapvető jogok biztosa a 2012. február 21-én kiegészítette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvényben előírt véleményeztetési kötelezettség elmulasztása közvetlenül sérti a jogállamiság követelményét.

11.) 45/2012. (XII. 29.) AB határozat – Az átmeneti rendelkezések alkotmányossága
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett az Alaptörvényben foglalt jogalkotási felhatalmazáson, amikor az Alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyan szabályokat is beiktatott, amelyek nem átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak. Az Alkotmánybíróság a kifogásolt rendelkezéseket formai hiányosságok miatt megsemmisítette. Az alapvető jogok biztosa 2012. március 13-án fordult az Alkotmánybírósághoz, amely megállapította, hogy az átmeneti rendelkezések szabályozási tárgyainak több mint kétharmada nem a korábban hatályos Alkotmány és az Alaptörvény közti átmenetet rendező előírás, hanem hosszabb távra szóló, általános rendelkezés. A határozathoz Holló András és Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást, míg Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

Folyamatban lévő ügyek

Az Alkotmánybíróság előtt jelenleg 24 olyan ügy van folyamatban, amelyet az alapvető jogok biztosa kezdeményezett. Ezek közül tizennyolc indítvány eredetileg is 2012. január 1-je után keletkezett, hat kérelem korábban született indítványok megerősítése: hármat az adatvédelmi biztos, kettőt az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, egyet pedig a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa jegyzett.

1.) II/01201/2012 (február 6.) – A fogvatartottak egészségügyi ellátása
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2010. május 28-án benyújtott indítványában a fogvatartottak egészségügyi ellátásról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet azon rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát kérte, amelyek a fogvatartott egészségügyi ellátásának visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési joga korlátozásának eseteit szabályozzák. Az indítványozó szerint a kifogásolt rendelkezések formai szempontból alkotmányellenesek, továbbá szabályozás által megvalósított korlátozás szükségtelen és aránytalan. Az alapvető jogvető jogok biztosa 2012. február 6-án megjelölte az Alaptörvénynek az indítvánnyal összefüggésben álló rendelkezéseit.

2.) II/00902/2012 (február 21.) – A kulturális fesztiválok zajszintje
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa 2010. június 9-én benyújtott indítványában a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 2. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását kérte. Álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezés indokolatlanul tág mérlegelési lehetőséget biztosít a jogalkalmazó hatóságnak a tekintetben, hogy egy adott rendezvényre milyen zaj- és rezgésterhelési határértéket határozzon meg. Az alapvető jogvető jogok biztosa 2012. február 21-én megjelölte az Alaptörvénynek az indítvánnyal összefüggésben álló rendelkezéseit.

3.) II/01175/2012 (február 24.) – Rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2008. május 26-án benyújtott indítványában az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletnek a jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenségről szóló 40/A. §-a utólagos alkotmányossági vizsgálatát kérte. Álláspontja szerint a támadott rendelkezés ellentétes a jogállamiságból fakadó jogbiztonság és normavilágosság követelményével, mert a hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsító személyekkel szemben alkalmazható szankciókat nem azonos módon határozza meg, mint a rendzavarás törvényi tényállása. Az alapvető jogvető jogok biztosa 2012. február 24-én megjelölte az Alaptörvénynek az indítvánnyal összefüggésben álló rendelkezéseit.

4.) II/02806/2012 (április 13.) – A fiatalkorúak szabálysértési elzárása
Az alapvető jogok biztosa a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 14. § (2) bekezdés „fiatalkorúak esetén harminc nap” szövegrésze, és a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény 27. § (2) és 134. § (1) bekezdéseinek megsemmisítését indítványozta. A biztos kérte a fiatalkorúak szabálysértési őrizetbe vételét és elzárását lehetővé tevő előírások megsemmisítését, mert álláspontja szerint sérül a fiatalkorúak szabadsághoz és személyi biztonsághoz való joga, valamint a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való joga.

5.) II/01180/2012 (április 20.) – A közérdekű adatok megismeréséhez való jog
Az adatvédelmi biztos 2011. február 21-én indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 5-6. §-ai alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt. Az alapvető jogok biztosa az indítványt 2012. április 20-án az Alaptörvény vonatkozásában kiegészítette. A biztos szerint a támadott rendelkezések a közérdekű adatok megismeréséhez való jog aránytalan korlátozását teszik lehetővé

6.) II/00504/2012 (április 20.) – Jogkorlátozás nemzetbiztonsági érdekből
Az adatvédelmi biztos 2011. szeptember 27-én kelt indítványában a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 48. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint alapvető jog lényeges tartalmának korlátozását jelenti, hogy a támadott rendelkezés felhatalmazza a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját – nemzetbiztonsági érdekből vagy mások jogainak védelme érdekében – a személyes adatok védelmére, valamint a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó alapvető jog korlátozására. Az alapvető jogok biztosa 2012. április 20-án benyújtott indítványában továbbra is kérte a támadott rendelkezés megsemmisítését.

7.) II/01473/2012 (április 20.) – A bírósági határozatok megismerhetősége
Az adatvédelmi biztos 2011. december 21-én benyújtott indítványában a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 119. § (9) bekezdésének megsemmisítését kérte utólagos normakontroll keretében. Álláspontja szerint az ítéletekről és az ítélettel szembeni perorvoslat során hozott, az alsóbb fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító végzésekről készített anonimizált másolat kiadására vonatkozó szabályok egyfelől a nyilvános tárgyaláshoz való jogot, másfelől a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjogot sértik. Az alapvető jogok biztosa 2012. április 20-án benyújtott indítványában lényegében ugyanazon indokok alapján kérte a támadott rendelkezés megsemmisítését.

8.) II/02898/2012 (május 8.) – A Médiatanács megválasztásának szabályai
Az alapvető jogok biztosa a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését indítványozta A biztos szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa megválasztására vonatkozó szabályok alaptörvény-ellenesek.

9.) II/02919/2012 (május 11.) – A kampányfinanszírozás alkotmányossága
Az alapvető jogok biztosa a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 92. § (1) és (4) bekezdéseinek megsemmisítését kérte. A támadott rendelkezés szerint az országgyűlési választások során kampánycélokra jelöltenként legfeljebb egymillió forint fordítható. A biztos szerint a rendelkezés olyan alacsony összeghatárt állapít meg, amely nyilvánvalóan nem elég az érdemi kampányhoz, és ezzel korlátozza a pártokat abban, hogy közreműködjenek a népakarat kialakításában, emellett a jogállamiság elvével össze nem egyeztethető működésre kényszeríti a pártokat.

10.) II/03013/2012 (június 1.) – A családi pótlék szabályozása
Az alapvető jogok biztosa a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja és 12. § (1) bekezdés a) pontja megsemmisítését kezdeményezte. A biztos szerint a jogbiztonság követelményét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát és a gyermekek védelemhez való jogát sérti, hogy a törvény az élettársi közösséget létesített és ezt bejelentő szülők együtt nevelt, de nem közös gyermekeik esetében a gyermekszám tekintetében nem ismeri el a családi jelleget, nem engedi a gyermekek számának összeszámítását, ennek következtében pedig az egy életközösségben nevelkedő gyermekek összegszerűen alacsonyabb támogatásra szereznek jogosultságot.

11.) II/03214/2012 (július 4.) – A cukorbetegek inzulinellátása
Az alapvető jogok biztosa a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. A biztos szerint a cukorbetegek analóg inzulinhoz jutását szabályozó rendelkezések sértik az egészséghez való jogot és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

12.) II/03242/2012 (július 17.) – Az elkésett fellebbezés elleni jogorvoslat
Az alapvető jogok biztosa az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 136. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A biztos szerint azzal, hogy a támadott rendelkezés az elkésett fellebbezést nem rendeli érdemi vizsgálat nélkül, alakszerű határozatban elutasítani, kizárja a jogorvoslat lehetőségét.

13.) II/03251/2012 (július 20.) – A szülő neveléshez való joga
Az alapvető jogok biztosa a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (2) bekezdés, 45. § (4) bekezdés, valamint a 95. § (1)-(9) bekezdései megsemmisítése iránt fordult az Alkotmánybírósághoz. A biztos szerint az, hogy a támadott rendelkezések a szülő kinyilvánított akarata ellenére is kötelezővé tehetik a három éves gyermek óvodai nevelésben való részvételét, korlátozza a szülőnek a neveléshez való jogát.

14.) II/03299/2012 (augusztus 3.) – A szakképzési törvény alkotmányossága
Az alapvető jogok biztosa a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. A biztos szerint a jogalkotó úgy határozta meg a törvény hatálybalépésének időpontját, hogy nem biztosított kellő időt a jogalkalmazásra való felkészüléshez, ezért a jogbiztonság követelményét sérti.

15.) II/03312/2012 (augusztus 14.) – Az egyházügyi törvény alkotmányossága
Az alapvető jogok biztosa a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. A biztos szerint a tisztességes eljáráshoz való jogot és a jogorvoslathoz való jogot sérti, hogy az Országgyűlés a vallási tevékenységet végző egyesület egyházként való elismeréséről szóló döntését úgy hozza meg, hogy a mérlegelés szempontjait a törvény nem határozza meg, elutasító döntését – ami ellen nincs jogorvoslat – nem köteles indokolni.

16.) II/03349/2012 (augusztus 31.) – A hallgatói ösztöndíjszerződések
Az alapvető jogok biztosa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes – a hallgatói ösztöndíjszerződésekre vonatkozó – rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. A biztos szerint a hallgatói ösztöndíjszerződések szabályai a végzett hallgatók önrendelkezési jogának, valamint a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogának korlátozását jelentik.

17.) II/03464/2012 (október 5.) – A KEHI perindítási joga
Az alapvető jogok biztosa indítványában a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 12/A. § (1) bekezdése „közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A biztos szerint a KEHI perindítási jogának előkészítése szabályozatlan, a törvényi garanciák hiánya önmagában is elfogadhatatlan.

18.) II/03465/2012 (október 5.) – A korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése
Az alapvető jogok biztosa szerint a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény megalkotása és hatálybaléptetése, valamint a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járadék kialakítása során a jogalkotó nem biztosította a bizalomvédelem követelményének érvényesülését.

19.) II/03511/2012 (október 29.) – Az iskolakerülés megakadályozása
Az alapvető jogok biztosa a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. évi törvény 34/A. § (1)-(2) bekezdése, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. § (7) bekezdés a) pont „rendőrség” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A biztos szerint aránytalan jogkorlátozást jelent, átgondolatlan és káros az a koncepció, amely rendészeti eszközökkel akarja akadályozni az iskolakerülést.

20.) II/03635/2012 (december 4.) – Az összevont telepítési eljárás alkotmányossága
Az alapvető jogok biztosa – a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének javaslatára – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/B. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A támadott rendelkezés szerint az összevont telepítési eljárásban – kérelemre – valamennyi, az építési engedélyezési eljárást megelőző, külön jogszabályok szerinti eljárás összevonható. A biztos szerint a rendelkezés sérti az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdését, mert a környezetvédelmi engedély a létesítési engedélyt megelőzően az önálló jogorvoslati jog biztosítása hiányában nem válhat jogerőssé.

21.) II/03650/2012 (december 6.) – A levéltári törvény alkotmányossága
Az alapvető jogok biztosa a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35. § (8) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. A vitatott – 2012. június 1-jén hatályba lépett – rendelkezés értelmében az 1944–1989 között működött Magyar Dolgozók Pártja és jogelődei, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szakszervezeti tanácsok és ágazati szakszervezetek iratai az állam tulajdonát képezik. A biztos szerint a szabályozás ellentétes a tudományos kutatás szabadságával, mert legitim cél nélkül és szükségtelenül korlátozza, nehezíti az iratok kutathatóságát.

22.) II/03716/2012 (december 14.) – Várandós anyák felmondással szembeni védelme
Az alapvető jogok biztosa a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. A biztos szerint alkotmányosan aggályos a támadott rendelkezés, mert a várandós munkavállalónak tájékoztatnia kell a munkáltatót terhességéről, hogy később jogosult legyen a felmondással szembeni védelemre.

23.) AJB-7342/2012 (december 21.) – A pénznyerő automaták működtetésének betiltása
Az alapvető jogok biztosa a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 26. § (3) bekezdése első mondata, valamint 40/A. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. A biztos szerint a támadott rendelkezések sértik az érintett vállalkozók tulajdonhoz való jogát az a mód, ahogyan a jogalkotó betiltotta a pénznyerő automaták működtetését, ellentétes továbbá a bizalomvédelemmel és azzal a követelménnyel, hogy a jogszabályok hatályba léptetésekor kellő felkészülési időt kell biztosítani a jogi környezethez való alkalmazkodáshoz.

24.) AJB-7505/2012 (december 21.) – A választottbíráskodás módosított szabályozása
Az alapvető jogok biztosa a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdése és a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 4. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. A módosított szabályozás kizárja a választottbírósági út igénybe vételét olyan ügyben, amelyben a jogvita tárgya a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá tartozó nemzeti vagyon, illetve azzal kapcsolatos bármely jog, igény, követelés. A biztos szerint a választottbíráskodás módosított jogi szabályozása Magyarország által is aláírt nemzetközi szerződésekbe ütközik és sérti a jogbiztonság követelményét.
 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
OMBUDSMAN
SZABÓ MÁTÉ